Az olimpia, amelyen minden sportágban gyűjtöttünk érmet

A félreértések elkerülése végett gyorsan szögezzük le: a speciális olimpia nem egyenlő a paralimpiával. Bár szintén négyévente rendezik meg, a paralimpián fizikai és értelmi fogyatékossággal élő emberek indulhatnak, a speciális olimpiai játékokon viszont csak értelmi fogyatékossággal élők vagy halmozottan fogyatékos, értelmi fogyatékossággal is élő emberek vehetnek részt. A speciális olimpia szervezet és mozgalom is egyben: az előbbit Eunice Kennedy Shriver, John F. Kennedy egykori amerikai elnök húga alapította 1968-ban. Nem véletlenül: összesen kilencen voltak testvérek – és volt egy értelmi fogyatékossággal élő fivérük is.

Az első nyári játékokat 1968-ban tartották, a téli verzió 1977-ben debütált, és az egyre rangosabb sportesemény eleinte meglehetősen amerikai központú volt: az első tíz nyári és az első négy téli játékokat egyaránt az Egyesült Államokban tartották meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1988-ban ismerte el a Speciális Olimpia Mozgalmat mint a világ egyetlen sportszervezetét, amely a nevében viselheti az olimpia kifejezést. A Magyar Speciális Olimpia Szövetség 1989 óta tervezi, szervezi és bonyolítja le az értelmi fogyatékossággal élők rendszeres edzés- és versenyprogramját a területi versenyektől a téli és a nyári világjátékokra való felkészülésig.

Ez a bizonyos felkészülés most igen jól sikerült…

Az év egyik legnagyobb sport- és humanitárius rendezvényén Abu-Dzabiban és Dubaiban 62 magyar versenyző szerepelt 14 sportágban. A 69 dobogós helyezés mellett, ahogy a tablón is látszik, 12 negyedik, hat ötödik és egy hatodik helyet is szereztek a magyarok, akikről az is elmondható és ugyancsak nagy büszkeségre ad okot, hogy minden sportágban gyűjtöttek legalább egy érmet. Nehéz közöttük súlyozni, és túlságosan tán nem is szabad, legyen elég annyi, hogy a kosárlabda-válogatott megvédte a címét, és aranyérmes lett az egyesített, vagyis integrált labdarúgócsapat is – tehát két ilyen világszerte a legnépszerűbbek közé tartozó csapatsportágban is a legjobbak lettek a mieink. Az első helyeket tekintve a legeredményesebb magyar sportolók közé tartozik a gyalogló Huzlinger István, az erőemelő Fecske József, az úszó Szilágyi Zsanett, valamint a tornász Latinovics Lívia és Juhász Szebasztián.

Végül pedig egy kis leltár: az Egyesült Arab Emírségek első alkalommal adott otthont speciális olimpiának, a nyári világjátékok sporteseményein és kísérő programjain 190 országból 7500 sportoló, 2500 edző, 20 ezer önkéntes és 3500 VIP-vendég vett részt. Büszkék lehetünk, hogy köztük a mi fiaink-lányaink is, akik a számukra idegen körülmények között is igencsak megállták a helyüket!

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. március 30-i lapszámában jelent meg.)