Karate: a sportág őshazájában az olimpián

A világszerte több tízmilliósra tehető karatés társadalom évtizedek óta várta az olimpiai szereplés lehetőségét. A sportág többször is az ötkarikás játékok kapujában állt, de az utolsó szavazásokon rendre elbukott. Amikor 2013-ban kiderült, hogy a 2020-as nyári olimpiát a sportág őshazájában, Japánban – konkrétan Tokióban – rendezik meg, új lendületet vett a sportág nemzetközi közösségének közös törekvése. Amikor pedig 2015-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elfogadta az Agenda 2020 nevű reformcsomagot, újabb történelmi esélyt kapott a karate.

HÁNYAN INDULHATNAK?

A csomag ugyanis tartalmazott egy pontot, amely szerint a rendező ország olimpiai bizottsága javaslatot tehet egy vagy több sportág beiktatására az olimpia programjába. A japán szervezők ennek értelmében javasolták, hogy a karate – négy másik sportággal együtt – ott lehessen a tokiói játékokon. A NOB közgyűlése 2016. augusztus 3-án zöld utat adott mind az öt sportágnak, így a karate – a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a falmászás és a baseball/softball társaságában – bemutatkozhat az olimpián.

A NOB tulajdonképpen úgy cselekedett, mint a bíró lánya a Mátyás királyról szóló népmesében: hozott is ajándékot, meg nem is. Igaz, hogy felvette a karatét a programba, de mind­össze nyolc kategóriában – a férfi és női formagyakorlat mellett – a férfiak között a 67 kg-os, a 75 kg-os és a +75 kg-os, a nők mezőnyében pedig az 55 kg-os, a 61 kg-os és a +61 kg-os súlycsoportban rendeznek küzdelmet, kategóriánként tíz-tíz versenyzővel. Így összesen nyolcvan karatés léphet tatamira az olimpián, vagyis kegyetlen kvalifikációs küzdelem árán lehet eljutni Tokióba. A sportág berkein belül mindenki úgy véli, könnyebb lesz jól szerepelni az ötkarikás játékokon, mint kivívni a szereplés lehetőségét.

Az olimpiai részvétel elsősorban a világranglista-helyezés alapján dől el, amelyet pedig a kijelölt kvalifikációs versenyeken szerzett pontok határoznak meg. A kvalifikációs versenyekről később döntenek, de kézenfekvő megoldás lenne a Premier League-versenysorozat állomásait bevonni, hiszen egy már működő sorozatot bekapcsolni az olimpiai kvalifikációba jóval egyszerűbb lenne, mint teljesen új rendszert bevezetni.

Azonban a helyzetet bonyolítja az a döntés, amely szerint szempont lesz, hogy minél több kontinensről legyen versenyző a japán fővárosban, illetve a kategóriánkénti tíz hely egyike a házigazda japánok egy-egy sportolóját illeti. Így máris 72 kiadó helyre szűkült az egyébként sem túl nagy, nyolcvanas olimpiai lista, a kontinentális elosztás pedig tovább nehezíti a karatékák helyzetét. A nemzetközi szövetség az őszre ígérte a kvalifikációs rendszer pontos kidolgozását, de az biztos: a világranglista alapú kvalifikáció megköveteli a kiegyensúlyozott, magas szintű teljesítményt, hiszen csak a közvetlen elit szerepelhet 2020-ban Tokióban.

MIBEN REMÉNYKEDHETÜNK?

Mire a karate megkapta az olimpiai bemutatkozás lehetőségét, Magyarországnak már vannak nemzetközi szintű élversenyzői. Az Európa-bajnoki ezüstérmes, még mindig szemtelenül fiatal Hárspataki Gábor és az Eb-harmadik Tadissi Martial egyaránt a legjobb tíz között szerepel az aktuális világranglistán, és elfogultság nélkül mondhatjuk: a nemzetközi erőviszonyok alapján reális esélye van arra, hogy ott legyen a tokiói olimpián. Az optimista forgatókönyv szerint még hat versenyzőnk kerülhet közel ehhez a következő másfél évben.

A magyar karate erejét és sportdiplomáciai képességét jól jellemzi, hogy Budapest nyerte el a 2020-as kadét, junior és U21-es karate Európa-bajnokság rendezési jogát, amelyet a fél évvel később kezdődő tokiói olimpia jegyében szervez meg a magyar szövetség. Tulajdonképpen a 2020-as ötkarikás játékok korosztályos főpróbáját tartják fővárosunkban.

MIÉRT ANNYIRA NÉPSZERŰ?

A karate nem csupán versenysport, amely a élsportolói pályafutással véget is ér, hanem olyan életforma, amely a rendszeres, kitartó edzéseken alapul. Filozófiájának fő elemei a tisztelet és fegyelem, a jó értelemben vett alázat, mások megbecsülése. A karate elsősorban azért népszerű, mert bármely életkorban gyakorolható, edzéseken és versenyeken is családias légkör és fair küzdelem jellemzi. Ezt a 2020-as tokiói olimpián is szeretné bemutatni a nemzetközi szövetség, amelynek célja, hogy ne csak egyszer tehesse meg, hanem a soron következő ötkarikás játékokon is.