A NOB korábban július közepére ígért döntést, de mégsem foglalt véglegesen állást, így továbbra is bizonytalan, hogy a sportág szerepel-e majd a hat év múlva esedékes olimpia műsorában.
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) a honlapján meglepetését fejezte ki az elhalasztott döntés miatt, mert megítélése szerint teljesítette a NOB-vb által 2017 decemberében megfogalmazott feltételeket.
Aján Tamás, a budapesti székhelyű IWF elnöke ugyanakkor a honlapnak azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartják a NOB döntését. Egyben leszögezte: „a tiszta sport iránti elkötelezettségünk erősebb, mint valaha”. Hozzáfűzte, folytatják munkájukat, szoros együttműködésben a NOB-bal és a WADA-val, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel a tiszta súlyemelés érdekében.
„Büszkék vagyunk arra a munkára, amit ilyen rövid idő alatt elvégeztünk, és már látjuk a bevezetett változások, a szigorítások eredményét” – mondta. Az IWF első embere hangoztatta: azokban az országokban, ahol a sok doppingeset történt, a kultúra nem fog egyetlen éjszaka alatt megváltozni, „de jó irányban haladunk, és örülünk, hogy ezt a NOB is elismeri”. Aján Tamás szerint az IWF egy „tiszta, kemény és határozott” üzenetet küldött a világnak, hogy a dopping nem tolerálható, és bízik benne, hogy idővel a NOB is elégedett lesz a bevezetett intézkedések eredményeivel.
A nemzetközi ötkarikás testület a doppingolás elleni küzdelem szigorítását írta elő korábban az IWF-nek, kilátásba helyezve, hogy ha nem érzékel további hatékony előrelépést, a súlyemelés, amely a 2020-as tokiói játékok műsorán szerepel, kikerülhet a 2024-es programból.
Az IWF legutóbb az elmúlt hónapban számolt be a sportág megtisztulását szolgáló már megtett és tervezett lépésekről, azóta pedig az összegző dokumentumokat is eljuttatta a NOB-hoz.
A NOB-vb bő egy éve értékelte a korábbi olimpiák, konkrétan a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni játékok doppingellenőrzési eredményeit, az után, hogy egy teljesen megújított labortechnikával ismét megvizsgálták a mintákat. Huszonkét sportágban találtak utólag pozitív eseteket, a két leginkább érintett sportág egyike a súlyemelés volt 49-cel.
A NOB tavaly júniusban csökkentette a sportág olimpiai kvótáit, a résztvevők számát levette 260-ról 196-ra, s eggyel apadt a kategóriák száma is, a korábbi nyolc férfiről és hét nőiről hét-hét súlycsoportra.
Az IWF a megtisztulás jegyében a legtöbb pozitív esetet produkáló kilenc tagországát tavaly ősszel felfüggesztette, ezek idén a novemberi, türkmenisztáni világbajnokságon térhetnek vissza, amennyiben addig nem derül fény újabb visszaélésre.
A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) a honlapján meglepetését fejezte ki az elhalasztott döntés miatt, mert megítélése szerint teljesítette a NOB-vb által 2017 decemberében megfogalmazott feltételeket.
Aján Tamás, a budapesti székhelyű IWF elnöke ugyanakkor a honlapnak azt nyilatkozta, hogy tiszteletben tartják a NOB döntését. Egyben leszögezte: „a tiszta sport iránti elkötelezettségünk erősebb, mint valaha”. Hozzáfűzte, folytatják munkájukat, szoros együttműködésben a NOB-bal és a WADA-val, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel a tiszta súlyemelés érdekében.
„Büszkék vagyunk arra a munkára, amit ilyen rövid idő alatt elvégeztünk, és már látjuk a bevezetett változások, a szigorítások eredményét” – mondta. Az IWF első embere hangoztatta: azokban az országokban, ahol a sok doppingeset történt, a kultúra nem fog egyetlen éjszaka alatt megváltozni, „de jó irányban haladunk, és örülünk, hogy ezt a NOB is elismeri”. Aján Tamás szerint az IWF egy „tiszta, kemény és határozott” üzenetet küldött a világnak, hogy a dopping nem tolerálható, és bízik benne, hogy idővel a NOB is elégedett lesz a bevezetett intézkedések eredményeivel.
A nemzetközi ötkarikás testület a doppingolás elleni küzdelem szigorítását írta elő korábban az IWF-nek, kilátásba helyezve, hogy ha nem érzékel további hatékony előrelépést, a súlyemelés, amely a 2020-as tokiói játékok műsorán szerepel, kikerülhet a 2024-es programból.
Az IWF legutóbb az elmúlt hónapban számolt be a sportág megtisztulását szolgáló már megtett és tervezett lépésekről, azóta pedig az összegző dokumentumokat is eljuttatta a NOB-hoz.
A NOB-vb bő egy éve értékelte a korábbi olimpiák, konkrétan a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni játékok doppingellenőrzési eredményeit, az után, hogy egy teljesen megújított labortechnikával ismét megvizsgálták a mintákat. Huszonkét sportágban találtak utólag pozitív eseteket, a két leginkább érintett sportág egyike a súlyemelés volt 49-cel.
A NOB tavaly júniusban csökkentette a sportág olimpiai kvótáit, a résztvevők számát levette 260-ról 196-ra, s eggyel apadt a kategóriák száma is, a korábbi nyolc férfiről és hét nőiről hét-hét súlycsoportra.
Az IWF a megtisztulás jegyében a legtöbb pozitív esetet produkáló kilenc tagországát tavaly ősszel felfüggesztette, ezek idén a novemberi, türkmenisztáni világbajnokságon térhetnek vissza, amennyiben addig nem derül fény újabb visszaélésre.
A magyar atlétika első olimpiai bajnoka
Három év múlva kezdődik az olimpia Los Angelesben
