A fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos az M4 „Sportreggeli” című műsorának szerdai adásában elmondta, nem véletlen, hogy a legnagyobb vívónemzetek képviselői ott vannak az elnökségben, mivel a bíráskodás miatt „nem mindegy, hogy van-e védettség”.
Szekeres Pál emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elődjeként a kerekesszékes vívást is felügyelő ernyőszervezet, az IWAS (International Wheelchair and Amputee Sports Federation) szervezte meg 1960-ban az első paralimpiát, és a kerekesszékes vívás a paralimpiai mozgalom alapítója. Ennek ellenére a közelmúltban kaptak egy „sárga lapot” az IPC-től, átmenetileg bekerültek a közé a hét sportág közé, amelynek 2020-as tokiói programba kerülése nem volt biztos.
„Az elmúlt két évben, amikor alelnök voltam, sikerült teljesíteni az elvárásokat, a további feladat pedig az, hogy még tíz-tizenöt országgal több legyen az aktív versenyrendszerben. Most negyvenhárom országnál tartunk” – fogalmazott a Prima-díjjal kitüntetett, háromszoros paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes vívó. A bővítés módjáról azt mondta, olyan szatelitversenyeket is szerveznek, amelyek az évi hat-hét világkupa-viadal szintje alatt vannak, mivel a vk-k drágák, és kezdetnek túl erősek. Hozzátette, hogy ennek köszönhetően már van is négy új érdeklődő ország.
A sportág átláthatóbbá tételéről közölte, a kerekesszékes vívás gyorsabb, mint az épek vívása, sűrűbben vannak akciók, de mivel ülnek a versenyzők, nincsenek például bonyolult átvett támadások vagy megelőzések.
„A vívás sosem lesz egy top közérthető sportág, kell egy jó kommentátor is, ettől függetlenül Rióban végig telt ház volt” – mondta Szekeres Pál, aki a szeptemberi paralimpián a kerekesszékes vívás versenyigazgatóságának az elnöki posztját töltötte be.
Szekeres Pál emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) elődjeként a kerekesszékes vívást is felügyelő ernyőszervezet, az IWAS (International Wheelchair and Amputee Sports Federation) szervezte meg 1960-ban az első paralimpiát, és a kerekesszékes vívás a paralimpiai mozgalom alapítója. Ennek ellenére a közelmúltban kaptak egy „sárga lapot” az IPC-től, átmenetileg bekerültek a közé a hét sportág közé, amelynek 2020-as tokiói programba kerülése nem volt biztos.
„Az elmúlt két évben, amikor alelnök voltam, sikerült teljesíteni az elvárásokat, a további feladat pedig az, hogy még tíz-tizenöt országgal több legyen az aktív versenyrendszerben. Most negyvenhárom országnál tartunk” – fogalmazott a Prima-díjjal kitüntetett, háromszoros paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes vívó. A bővítés módjáról azt mondta, olyan szatelitversenyeket is szerveznek, amelyek az évi hat-hét világkupa-viadal szintje alatt vannak, mivel a vk-k drágák, és kezdetnek túl erősek. Hozzátette, hogy ennek köszönhetően már van is négy új érdeklődő ország.
A sportág átláthatóbbá tételéről közölte, a kerekesszékes vívás gyorsabb, mint az épek vívása, sűrűbben vannak akciók, de mivel ülnek a versenyzők, nincsenek például bonyolult átvett támadások vagy megelőzések.
„A vívás sosem lesz egy top közérthető sportág, kell egy jó kommentátor is, ettől függetlenül Rióban végig telt ház volt” – mondta Szekeres Pál, aki a szeptemberi paralimpián a kerekesszékes vívás versenyigazgatóságának az elnöki posztját töltötte be.