„Túl meleg, veszélyes – ezek voltak nemrégiben Greg Dyke FA-elnök szavai. Nem véletlenül: a vb tervezett hónapjában a hőmérséklet elérheti az 50 Celsius fokot! Tehát vagy az időponton kell(ene) módosítani, vagy a helyszínt kell(ene) megváltoztatni. – A FIFA-nak kell ezt a helyzetet megoldania. Szerintem egy dolog biztos: Katarban nyáron nem lehet vb-t rendezni!"
A múltban rendeztek már vb-t extrém időjárási körülmények között, a mostani azonban még azokra is rátesz egy lapáttal. Vagy kettővel. Miként a véleményezők és kritikusok indulatai, érvelései is.
Csak a sportágnál maradva. Mindössze 1994-ig kell visszamennünk az időben, hogy egy kirívóan melegebb futball-vb-re ráleljünk. Akkor az Egyesült Államokban igazi kánikula volt, a hőmérséklet egyes mérkőzéseken elérte a 45 Celsius fokot. A játékosok dolgát pluszban az nehezítette meg, hogy a közvetítésekkel igyekeztek igazodni az európai időzónához, ezért délben és kora délután is kezdtek mérkőzéseket, amikor igazán dühöng a meleg.
| A szaunázás eleve az extrém hőmérsékletről szól, bár aligha lehet sportágnak nevezni, sokan ebben is összemérik képességeiket. Nagy visszhangot váltott ki a 2010-es vb-nek titulált esemény, amelyben a korábbi bronzérmes orosz Vladimir Ladyzhensky életét vesztette, és döntőbeli riválisa, a finnek ötszörös világbajnoka, Timo Kaukonent súlyos testi és lelki sérülésekkel kezelték kórházban. Utóbbi hat perc után saját lábán jött ki a szaunából, de az oroszt már csak kihúzni tudták. Kaukonent az orvosok hat hétig tartották kómában, bőrének 70 százaléka és a légútjai nagyon komoly égési sérüléseket szenvedtek. A vb-t soha többé nem rendezték meg. A szaunában a hőmérséklet 43 Celsius fokról indult… Nem hivatalos sport, de a veszéllyel mit sem törődők által nem ismeretlen extrém elfoglaltság a vulkánszörf. A vállalkozó kedvűek sebessége eléri a 80 km/órát, akik a minőségi talajt működő vulkánokon találják. Mint például a nicaraguai Cerro Negro. |
De ne ragadjunk ki egyetlen példát. Az 1934-es vb-döntőben Olaszországban 40 Celsius fok fölött volt a hőmérséklet, és az olaszok Rómában csak hosszabbításban nyertek 2:1-re a csehszlovákok ellen. 1954-ben az Ausztria–Svájc negyeddöntő alatt hasonló hőmérsékletet mértek. A két alpesi ország közül ugye utóbbi volt a rendező. A találkozó mégis fordulatos, eseménydús volt, a tomboló hőségben Lausanne-ban az osztrákok úgy nyertek 7:5-re, hogy cserelehetőség híján friss emberek nem szállhattak be a padról (Kurt Schmied, az osztrák kapus meg kiszáradt az irgalmatlan hőség miatt, állítólag ez is szerepet játszhatott a sok beszedett gólban).
A két mexikói tornán (1970-ben, majd 1986-ban) tartósan meghaladta a 30 fokot. Ráadásul a magaslaton lévő stadionok, a ritkább levegő még jobban igénybe vette a futballisták szervezetét. (Erről mi, magyarok különösen sokat és fájón tudnánk mesélni.)
A 2006-os vb-n, pedig azt majdnem a szomszédban, Németországban rendezték, az angolok kirakatemberének, David Beckhamnek a meleg miatt felborult a hőháztartása, az Ecuador elleni találkozó második félidejében többször is a kiszáradás jelei mutatkoztak rajta. Aztán a 60. percben mégis az ő gólja döntött győzelemről és a továbbjutásról a negyeddöntőbe.
Eddig a futballistákat sújtó, hőmérséklet okozta, több mint kellemetlenség. Ami más extrém sportágakban, vagy akár különleges sportrendezvényeken nem ritkán messze az ingerküszöb alatt van.
HŐGUTA OPEN
A kaliforniai Halál-völgyben (Death Valley) megrendezett golfversenyt (Furnace Creek Resort) igazi kemencében, 50 Celsius fok fölötti hőmérsékleten rendezik meg. És hogy egy golfozó nincs olyan szintű terhelésnek kitéve, mint egy labdarúgó? Sprintelnie nyilván nem kell, de ettől még órákat tölt el egy versenyen. De a Halál-völgy az ultra-terepfutók egyik Mekkája is egyben, ahol 217 km és kb. 2500 méter szintkülönbség vár a résztvevőkre. Most, mert korábban volt ez 235 km, amely során kétszer kellett hegyet mászni, összesen 5800 méter szintemelkedést leküzdve! Nem véletlen, hogy a rajthoz álló 70-80 ember meghívásos alapon indulhat, pedig többszörös a túljelentkezés. A hatvanórás szintidőt levitték 48 órára, a versenyzők 20-40 százaléka így sem jut el a célig, mármint a saját lábán. A menők persze bőven beleférnek ebbe az időintervallumba: a 235 km-es rekord, még 1991-ből 33:54 óra, a 217 km-es pedig 22:51 óra! És mindez a szimpla dicsőségért, hiszen a győztes nem kap pénzdíjat! Legalábbis a győzelemért közvetve nem, amit az abból fakadó hírnév után összegyűjt magának, nos, az az övé. A Death Valley a kerékpározók fantáziáját is megmozgatta (Furnace Creek 508), szám szerint ezt 818 km leküzdését jelenti, összesen 11 km szintkülönbséggel, a rekord a férfiaknál 27:15.21 óra, a nőknél 28:46.34.
És akinek nem kellően forró a talaj a lába alatt, az elmehet a Szahara Maratonra (Marathon des Sables). A hatnapos ultramaratonon összesen 251 km-t kell teljesíteni. Mindezt Marokkó déli részén, ahol a hőmérséklet 50 Celsius fok fölötti – sokan ezt tartják a világ legdurvább futóversenyének.
Nem kevésbé embert próbáló – ezúttal szigorúan hőmérsékletileg elemzünk – a hawaii Ironman. Az 1984-es év különösen forró volt az Egyesült Államokban – ezzel az évszámmal a későbbiekben még találkozhatunk –, a hawaii Ironman történetében pedig ezt tartják a legmelegebb versenynek: a 40 Celsius fokot is megközelítette a hőmérséklet. A 3.8 kilométeres úszásnál ez még nem okozhatott akkora gondot, de a 180 kilométer letekerése, majd a maratoni futás sokakat megviselt a tűző napon. Az amerikai Dave Scottot nem annyira: 24 perces előnnyel gyűjtötte be a negyediket a hat győzelméből, és közel hat perccel áttörte a kilencórás határt, amelyet addig senkinek nem sikerült.
Bár a víz hűt, olykor nem eléggé. Idén ennek minden bizonnyal nem kevés köze volt az amerikai Francis Crippen halálához. A 2013-as világbajnokságon öt kilométeren harmadik hosszútávúszó a világkupa-sorozat utolsó, egyesült arab emírségekbeli versenyén rajtolt el, de a tíz kilométeres célba már nem érkezett meg. A 26 éves versenyző holttestét a táv utolsó bójájánál találták meg, bármilyen profi és felkészült volt, valószínűleg testének hőháztartása felmondta a szolgálatot.
Ezek után egy igazán klasszikus sportág jeles képviselőit is citáljuk ide: a teniszezőknél az év első Grand Slam versenyére a déli félteke tomboló nyarában kerül sor. Az Australian Openen nem ritka a 40 Celsius fokban lejátszott mérkőzés – olykor ugye több óráig tart a meccs –, amelynek állandó visszatérője a rosszullét. Nem véletlen, hogy mindenki minél később szeretne pályára lépni, amikor már hűvösebbre fordul a hőmérséklet. Minden idők legdurvább időjárása négy évvel ezelőtt volt, amikor száz éve nem látott hőhullám csapott le Melbourne-re. A negyeddöntőben az akkori címvédő szerb Novak Djokovics az amerikai Andy Roddickkal találkozott, ám éppen a meleg miatt kellett lemondania az újabb győzelemről: 6:7, 6:4, 6:2, 2:1-nél feladta a mérkőzést. Az ellenfelénél pihentebb Roddick bezzeg bírta a 40 fok fölötti meleget: ja kérem, egy texasi sráctól ez el is várható!
TENGERENTÚLI KATLANOK
Az amerikaifutball csúcsligájának (NFL) szezonja szeptembertől februárig tart, így a szélsőségek tekintetében inkább a hidegre, a szakadó hóesésre emlékezhetünk, akad azonban kivétel. Nem véletlen, hogy New Orleansban a Saints hazai meze fehér: főjön csak az ellenfél feje! A Los Angeles Rams 1971-es vendégjátékát az NFL egyik legforróbb mérkőzésének tartják. A szeptember 19-i összecsapáson debütált a Manning testvérek édesapja, a másodikként draftolt Archie. Irányító létére ő maga ért el touchdownt, és ez elég is volt a nagy hőségben a hazaiak meglepő győzelméhez (24–20). Egyes források 54 Celsius fokról emlékeznek meg, ezt alighanem napon mérték, de az biztos, hogy árnyékban is stabilan 40 fölött volt a hőmérséklet.
A baseballidény (MLB) ellenben tavasztól őszig tart a tengerentúlon, nos, ott sokkal jellemzőbb, hogy olykor dőlnek a melegrekordok. Mind közül a Texas Rangers otthona a legforróbb, a baseballozók legnívósabb bajnokságában ide kötik a négy legmelegebb meccset. 1988-ból kettő is ott van a legforróbbak között: a Toronto Blue Jays augusztus 26-i vizitje alkalmával például 43 Celsius fokot mértek. A kanadai város hiába fekszik délebbre, mint például Magyarország, és lakosai tapasztalhatnak olykor hasonló hőmérsékletet is, csapatuk csúnyán elbukott (5–1).
És még mindig az Egyesült Államok, bár váltunk egy technikai sportágra. Az 1984-es – már megint – Formula–1-es Dallas Nagydíjon a Goodyear emberei 66 Celsius-fokot mértek! Ennél többet sem azelőtt, sem azóta nem mértek F1-es versenyen. A vb-cím Niki Laudáé lett, aki fél ponttal előzte meg csapattársát, Alain Prostot, viszont a texasi futamon egy észak-európai riválisuk, Keke Rosberg volt a leggyorsabb.
Maradjunk a technikai sportoknál, de váltsunk sportágat és féltekét is. A Dakar-rali mindig is arról szólt – független az afrikai, vagy éppen a dél-amerikai helyszíntől –, hogy a versenyzők próbálnak a homok, a forróság és a nehéz terepviszonyok dacára a lehető leggyorsabban haladni, de legalábbis valahogy elvergődni a célig. Nem állítjuk, hogy az idei lett volna a legmelegebb, de január 14-én például, amikor Argentínában 852 kilométert kellett menni Córdobáig 45 Celsius fok fölötti hőmérsékletet is mértek. És azokban az autókban hiába keresnénk a klíma kapcsolóját...
Bár a tervek szerint a katari futballstadionokban még a küzdőtér is mesterségesen hűthető lesz. Egy biztos: napenergiájuk lesz a hűtéshez...
Rúzsa Magdi reagált az újvidéki tragédiára
Szombati sportműsor: NB I; pályán a Liverpool, a Bayern és a Milan
Még fel sem fogtuk Hadas Kriszta halálát, máris itt az újabb sokk: meghalt a 27 éves magyar műsorvezető
Az eddigi legdurvább videó az ukrán frontról + videó
Teszt: Ha ennek a 10 régi magyar szónak csak a felét is ismered, már műveltebb vagy az átlagnál!
Percekre a világháborútól: az atomhatalom első csapatai már az ukrán határnál vannak
Gyurka János: A távozó játékosok egy részét egyelőre nem sikerült pótolni
Kimerültségre, álmatlanságra panaszkodott nemrég Hadas Kriszta
Azt a négyszázát! – 400 élvonalbeli meccs áll a Szpari mögött
Piastri kész feláldozni a győzelmet Norris bajnoki reménye érdekében
Budu Zivzivadze útja minta lehet Szabó Leventének – interjú
