Erről Bardóczi Gábor, a Nemzeti Sportintézet (NSI) igazgatója beszélt az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának keddi ülésén, kiemelve, hogy az öt csapatsportág (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong) 1550 sportszervezete nyújtott be támogatási kérelmeket, s ebből több mint 1320 ténylegesen élni is tudott a lehetőséggel.
„Összesen 744 település volt érintett a támogatásban, a labdarúgásban 214, a kézilabdában 153, a kosárlabdában 66, a vízilabdában 34, a jégkorongban pedig 19 településen tudtak a sportegyesületek TAO-pénzből költeni – fogalmazott Bardóczi. – Azt lehet mondani, hogy az öt sportág közül a jégkorong élt a leghatékonyabban a lehetőségeivel, ugyanis a benyújtott kérelmek 97 százalékában ténylegesen le tudott hívni támogatást.”
Az NSI igazgatója a TAO-rendszer előnyei között említette, hogy abból – a Nemzetgazdasági Minisztérium kimutatása szerint – a 2012-es költségvetési időszakban 8,6 milliárd forint áramlik vissza a költségvetésbe, az érintett sportágakban pedig 15 százalékkal nőtt az igazolt versenyzők száma.
„Fontos elmondanunk, hogy a rendszernek köszönhetően sikerült megállítani a sportegyesületek megszűnését, ráadásul már összesen több mint száz létesítmény megújulása elindult” – mondta Bardóczi, s hozzátette, 1100 sportszervezet már elszámolt a TAO-pénzekkel, 200-at a helyszínen is ellenőriztek az NSI munkatársai.
Az igazgató a jövőre vonatkozóan kiemelte, hogy a TAO-rendszerben szeretnék erősíteni a kis- és középvállalkozások szerepét; cél, hogy a létesítmény-fejlesztések összhangban legyenek a mindennapos testnevelés bevezetésével, valamint azt is el akarják érni, hogy az állami támogatást igénylő 14 másik sportág segítése összhangba kerüljön a TAO által támogatott öt látványsportágéval.