A riói olimpián dönthetnek utoljára rekordot a sportolók?

Az International Journal of Applied Management Science következő számában közlik tanulmányukat, mely máris viharos vitát váltott ki élsportolók és edzők körében. Az ember teljesítőképességét firtató kérdés kikerülhetetlen az új doppingszerek fényében, illetve laboratóriumi kimutathatóságuk területére csúszik át, de a legtöbb versenyző valóban a mind keményebb, új edzésmódszerekkel igyekszik jobb eredményt elérni.

A dél-koreai kutatók matematikai modell kidolgozásával követték 61 futó és úszó versenyszám eredményeinek alakulását.

Számításaik szerint a sportolók hét és fél, illetve tíz és fél éven belül érik el a tovább már nem növelhető teljesítményt, és további javulás nem lehetséges. Ezek szerint újabb rekordok legfeljebb a 2012-es olimpián Londonban, esetleg még 2016-ban, Rióban képzelhetők el.

Geoffrey Berthelot francia kutató tavaly már ismertette összeállítását, amely kimutatta, hogy atlétikában a múlt század kilencvenes évei óta az eredmények általában nem javultak. Adatai szerint az atlétikai teljesítmények 64 százaléka 1993 óta nem lett jobb. Úszásban az eredmények 47 százalékában nem javultak, csak 2000 után, amikor a különleges úszóruhák megjelentek és bizonyították, hogy tényleg igen hatásosak.

Michael Phelps amerikai úszócsoda közölte: „Semmilyen területen nem lehet meghúzni valamilyen végső határt. Minél messzebbre álmodsz, annál messzebbre jutsz."

Tény, hogy Phelps szavait 40 világcsúccsal is alátámasztotta. A tudományos számítást vitató sportszakértők Jamaica világhírű futóját is említik, aki a százméteres síkfutásban újra és újra lefaragott néhány töredékmásodpercet, ha elindult versenyen. Usain Bolt a 40 éve megjósolt 9.60 másodperces elérhető időt 9.58 másodperces eredményével ugyancsak megdöntötte.