Öngyilkos sportolók: mi elől menekülnek?

A skót válogatottban is szerepet kapó Hugh Gallacher néhány héttel azután lett öngyilkos 1957 júniusában, hogy verekedésig fajuló nézeteltérése támadt fiával. Az eset után többször beszélt arról, hogy ezzel a szégyennel nem tud élni, a történtek mekkora sebeket ejtettek rajta. A száguldó vonat elé sétált.

A mai napig véleményes és számunkra különösen fájó az Aranycsapat legendás jobbösszekötője, Kocsis Sándor halálának körülménye. Az akkor már két évtizede Barcelonában élő klasszisnál 1979-ben leukémiát és gyomorrákot diagnosztizáltak, végül tisztázatlan körülmények között kizuhant – kiugrott vagy kiesett – egy barcelonai kórház negyedik emeletéről, néhány hónappal ötvenedik születésnapja előtt.

És még egy magyar vonatkozású, fájdalmas emlék: a taekwondóban világ- és Európa-bajnok, kick-boxban Eb-győztes Engrich Mariann 1996-ban, 32 évesen lett öngyilkos. Kilenc évvel korábban az Év női sportolójának választották meg Magyarországon, abban az esztendőben hazánk egyetlen felnőtt világbajnoki címét szerezte.

Emlékezetes eset Justin Fashanué, akit az angol labdarúgás első homoszexuális futballistájaként tartanak számon. Pedig a csatár kifejezetten ígéretes jövő előtt állt: 1981-ben a Nottingham Forest sajátos rekordösszeget fizetett érte. Színes bőrű játékosért ugyanis korábban még nem fizettek álomhatárt jelentő egymillió fontot. Testvére, John Fashanu a válogatottságig vitte, Justin Fashanu viszont száműzötté vált, miután kiderült mássága.

Fashanu 1998-ban akasztotta fel magát Londonban, miután azzal gyanúsították, hogy az Egyesült Államokban szexuális kapcsolatot létesített egy 17 éves fiúval. Fashanu búcsúlevelet hagyott maga után, amelyben arról írt: „Rájöttem, hogy engem már bűnösnek tartanak, a jövőben nem akarok a barátaimnak és a családomnak bánatot okozni." Később a rendőrség bizonyítékok hiányában elejtette a vádat.

A dél-afrikai Abram „Fire" Raselemane mindössze harmincéves volt, amikor tizenöt válogatottsággal és az azokon szerzett három találattal a háta mögött 2008-ban öngyilkosságot követett el Bloemfonteinben.

A 34 éves, 18-szoros lengyel válogatott labdarúgó Adam Ledwon Ausztriában akasztotta fel magát 2008-ban.

Az angol krikettjátékos, David Bairstow 1998-ban, 47 éves korában halt meg. Bairstow, aki a Bradford City színeiben futballozott, mielőtt a krikettre váltott, otthonában akasztotta fel magát. Halála után ismerősei azt mondták róla: erős depressziótól szenvedett.

A dél-afrikai krikettjátékos, Laurie Wilmot szintén önkezével vetett véget életének – gahamstowni farmján lőtte agyon magát –, mielőtt esedékessé vált volna tizenkét éves börtönbüntetése, amelyet nemi erőszakért kapott.

Phil Hankinsonnak, a Boston Celtics színeiben 1974-ben bajnoki gyűrűt szerző amerikai kosarasnak egy sérülés korán, mindössze két NBA-idényt követően végett vetett karrierjének.

Hankinson 1996-ban halt meg: végzetes, lőtt sebekkel találták az autójában, amelyek egyértelműen öngyilkosságra utaltak. Édesapja azt mondta: fia sohasem tudta feldolgozni, hogy sérülést szenvedett, pályafutása derékba tört, és ettől depressziós lett.

Az Alemannia Aachen szerelmi bánatban szenvedő játékosa, Rainer Rühle gyógyszereket vett be 1981 májusában, 24 éves volt.

Kenneth Carter brit gyorsasági bajnok autóversenyző 1986-ban a családi farmon előbb feleségével, Pamelával, majd magával is végzett. Mindössze 25 éves volt.

A spanyol kerékpáros, Luís Ocana 1994-ben agyonlőtte magát, miután rákot diagnosztizáltak nála.

Hasonló tett fűződik a kanadai pankrátor, Chris Benoit nevéhez is, aki előbb feleségét, Nancyt, majd hétéves gyerekét, Danielt is lelőtte, mielőtt felakasztotta volna magát. Ő 40 éves volt.

A bolíviai labdarúgó, Ramiro Castillo fia halálát nem tudta feldolgozni, La Paz-i lakásukban felakasztotta magát 1997-ben.

Dusan Pasek a csehszlovák jégkorong-válogatott tagjaként 1984-ben ezüstérmes lett az olimpián, viszont Szlovákiával nagy csalódás érte a naganói 1998-as játékokon. A szlovák szövetség elnökeként személyes felelősségként élte meg a szereplést, és röviddel az olimpiát követően agyonlőtte magát. Szlovákia a tizedik helyen végzett, ráadásul az olimpiai aranyérmet a csehek nyerték meg.

Az olasz Marco Pantani 1998-ban írta be a nevét a kerékpársport aranykönyvébe, abban az esztendőben a Girót és a Tourt is meg tudta nyerni, ám a rákövetkezendő évben doppingvádak miatt kizárták őt az Olasz körversenyből. Azt követően Pantani depresszió és kábítószer-függőség miatt többször kórházi kezelésre szorult, 2004. februárjában Riminiben egy szállodai szobában holtan találták. A boncolás, illetve a toxikológiai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy akut kokainmérgezés, illetve annak következtében fellépő agyi és tüdőödéma okozta a kerékpáros halálát, de arra nem kaptak választ az esetet kivizsgáló rendőrök, hogy szándékosan követetett volna el öngyilkosságot.

Christophe Dupouey, a franciák világbajnok hegyikerékpárosa 2009 februárjában követett el öngyilkosságot. A sportoló az 1996-os atlantai olimpián a negyedik helyen végzett, 1998-ban világbajnoki címet szerzett, ám öngyilkossága előtt három hónappal felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték doppingügye miatt, amely erős depresszióba sodorta.

Szénmonoxid-mérgezés okozta a halálát az olimpiai ezüstérmes amerikai strandröplabdázónak, Mike Whitmarsh-nak ugyancsak februárban. Az élsportolót saját garázsában találta meg egyik barátja San Diego északi részén. A 46 éves röplabdázót felesége és két lánya gyászolta a temetésen.

Júniusban lett öngyilkos a svédek K-1-es bajnoka, Martin Holm, a sportág egyik legjobbja, aki családi problémái miatt vált depresszióssá. Holm több visszhangos sikert követőn 28 évesen vonult vissza, amelyet azzal indokolt, hogy több időt szeretne tölteni újszülött kisfiával. A közelmúltban ugyan hallani lehetett visszatéréséről, de erre már nem kerülhet sor.

Alex Harris ausztrál paralimpikon úszó 34 éves korában, október 27-én vonat elé vetette magát. Az athéni paralimpián 400 méteres vegyes váltóban arany-, a gyorsváltóban pedig ezüstérmet szerző sportember egy autóbaleset után maradandó agykárosodást szenvedett – emiatt végtagjait nem tudta koordinálni –, s folyamatosan depresszió gyötörte.