Az angolok látványos, ám végtelenül fegyelmezett, motivált és eredményes játékkal lepték meg az All Blackst, három céljuk mellett – Brad Barritt, Chris Ashton és Manu Tuilagi érdeme – hat büntetőt értékesítettek – utóbbiból a vendégeknek egy sem jutott, ami a fegyelmezett angol védekezés elismerése leginkább –, fiatal rúgójuk, Owen Farrell elvétett ugyan két célbónuszt, de egy dropgólt azért bevállalt. A házigazdák már a szünetre 12–0-ra elhúztak, Farrell büntetőjével pedig már tizenöt pontosra nőtt az előnyük a 42. percre.
A vendégeket azonban nem olyan fából faragták, hogy ilyen semmi hátrányban összezuhanjanak: Julian Savea és Kieran Read is célt vitt, mivel ültek a jutalomrúgások is – Dan Carter addig elvétett büntetőkkel adott életjelet magáról –, rögtön egy pontra csökkent a déliek hátránya. Az angolok azonban tízre tudták növelni az előnyüket, a vendégek harmadik célja pedig már nagyon késve érkezett.
A tizenhét pontos különbség rekord a győztes angolok számára, akik az elmúlt kilenc évben először tudtak győzni Új-Zéland ellen, és történetük során is csupán hetedszer. Mindezt úgy, hogy az angol együttesben 206 "válogatottság" lépett pályára, szemben a vendégek 788-val.
A Wales–Ausztrália összecsapáson Leigh Halfpenny nyaksérülést szenvedett, miután egy szerelési kísérletnél ütközött Kurtley Beale-lel. A játékteret hordágyon hagyta el a walesiek kiválósága, majd az éjszakát megfigyelés végett kórházban töltötte, ahonnan azonban vasárnap már ki is engedték. A mérkőzés egyébként a két rúgójátékos párbaját hozta, a vendég ausztrálok úgy lettek jobbak két ponttal, hogy Beale három büntetője mellett vitt egy célt is, míg Halfpenny négy büntetőt váltott pontra. Wales mind a négy őszi mérkőzését elveszítette otthon, Ausztrália előtt Argentína, Szamoa és az All Blacks győzött a Cardiffban.
Anglia–Új-Zéland | 38–21 (12–0) |
Wales–Ausztrália | 12–14 (6–9) |