Rali: Szalay és Bunkoczi visszatér a Szaharába – külön autóval!

Az Africa Race mezőnye december 30-án Monacóból rajtol, és január 14-én Dakarban ér célba – a klasszikus Dakarok útvonalán halad, bejárva a Szahara legnagyobb kihívást jelentő tájait. Az idei újdonság, hogy már a Classic és a Rally Raid kategória is képviselteti magát a versenyen: előbbin értelemszerűen klasszikus autók méretik meg magukat, utóbbiban pedig nincs időmérés, az útvonal azonban megegyezik a Classic útvonalával.

Szalay Balázs a Raid kategóriában tér vissza a sivatagba, egy Mitsubishi Pajero volánja mögött, és olyasmiben lesz része, amiben 1996 óta nem volt: szét tud nézni azokon a tájakon, amelyeken autózik. Eddig ugyanis mindig csak a következő dűnére, a következő kilométerre koncentrált, és az esti tábor jelentette számára a megnyugvást. Most úgy osztja be a saját idejét, ahogy akarja, és ott áll meg szétnézni, ahol akar, a lényeg, hogy még sötétedés előtt elérje a tábort. Azt ugyanis jól megtanulta az elmúlt évtizedekben, hogy napnyugta után minden kilométer duplán, sőt triplán számít a sivatagban.

„Hosszú ideje nem versenyeztünk, a 2021-es Dakar után 2022-ben még rajthoz álltunk a marokkói világbajnoki futamon, de azóta is jó sok idő telt el, úgyhogy hiányzik a versenyzés és a sivatag – vallotta be Szalay Balázs. – Igaz, ez most nem olyan verseny lesz, mint az eddigiek, hiszen csak bukósisak szükséges hozzá és a biztonsági berendezések, ugyanakkor azon az útvonalon halad, amelybe annak idején, amikor elkezdtem a versenyzést, beleszerettem.”

„A Szaharában kezdődött minden, úgyhogy jó lesz visszatérni. A hosszú távú célom az, hogy minél több emberrel ismertessem meg Afrika belső szépségét és értékeit, hogy azt a tapasztalatot és élményt, amit itt szereztünk, megosszam minél több emberrel, és kedvet csináljak nekik a kontinenshez. Ennek érdekében egyébként egy filmet is forgatunk az utazásunk során. Ez lesz az első alkalom, hogy úgy vezetek autót Afrikában, hogy lesz időm szétnézni, belefeledkezni a tájba, nem pedig csak az éppen előttem lévő dűnére, az éppen rám váró méterekre koncentrálok.”

Szalay Balázsnak ezen a versenyen Mezei Dániel diktálja majd az itinert, és a fő célja az, hogy a verseny végén eljusson Dakarba. Ez pedig akkor is kihívást jelent, ha az embernek nem a stopper az ellenfele, hanem „csak” a végeláthatatlan sivatag...

Szalay azt is elárulta: a Budapest-Dakar Rally Raid Team színeiben két autó vág neki az Africa Race távjának: ő egy Mitsubishi Pajerót, míg állandó navigátora, Bunkoczi László egy Isuzut vezet.

Bunkoczi nagyfia még meg sem született, amikor először a Szaharában járt. Most együtt mennek vissza, és végre úgy, hogy Bunkoczi nemcsak lefelé figyel, az itinerbe temetkezve, hanem szét is tud nézni.

„A fiam, Soma nem választotta, hanem kapta az életébe a sivatagi versenyzést, ami egyrészt megtanította szurkolni, másrészt aggódni is, hiszen a baleseteim után azért nem volt kimondottan nyugodt – nyilatkozta Bunkoczi László. – Most eljön velem a Szaharába, ami azért jó, mert remélem, megérti, mi az, ami engem folyamatosan visszavisz a sivatagba. És számomra is új lesz az élmény, egyrészt azért, mert ezúttal a volán mögött ülök majd, másrészt azért, mert nem lesz rajtunk kényszer, mi osztjuk be az időnket, és végre rendesen szét tudok nézni Afrikában, ahol pontosan húsz éve jártam először Szalay Balázzsal.”

Húsz éve zöldfülű volt (az első, hideg éjszakán az aggregátort átölelve aludt el), most azonban már tapasztalt sivatagi rókaként indul el a Szaharába egy Isuzuval, amelyet felkészítettek a kihívásokra. Igaz, homokon még nem sokat vezetett, de viccesen azt mondta, legfeljebb majd megkéri Szalay Balázst, hogy menjen ő elöl.

„A fiam lesz a segítségem az afrikai út során, szeretném, ha megnézné, milyen körülmények között élnek ott az emberek, tanulna belőle, és azt is megtanulná, hogyan kell navigálni, miként kell tizennégy napon keresztül reggeltől estig folyamatosan koncentrálni. Megmutatom neki, hogyan kell tábort építeni, s hogy miként kell saját magáért mindennap felelősséget vállalni, miközben csapatként dolgozunk együtt.”