Kamion Eb: Büszke vagyok a csapatra – Kiss Norbert

– Volt nagy ünneplés?
– Koccintottunk a csapattal, de még nem hagyhatjuk el magunkat, hiszen a hétvégén újra verseny, a járművek egyenesen Jaramába, az idényzáróra mennek, a csapat többi része pedig haza, aztán csütörtökön már újra úton leszünk – mondta a Révész Racing pilótája, Kiss Norbert, akit Le Mans-ból hazafelé jövet, Párizsban sikerült telefonvégre kapnia a Nemzeti Sportnak.

– Kiss Norbert négyszeres Európa-bajnok. Hogy hangzik?
– Nagyon jól! Ezért dolgoztunk egész télen, hogy ezt elmondhassuk, és örülök, hogy a munka meghozta a gyümölcsét. Év közben már látszott, hogy nagyon erősek vagyunk, a szezon vége felé pedig már nem értek minket nagy meglepetések, szerencsére csak az volt a kérdés, hogy mikor sikerül megszerezni a címet.

– A téli munkáról beszélt, hogy az alapozta meg a sikert. De hogy kell ezt a gyakorlatban elképzelni?
– A kamiont atomjaira szedi a csapat, és minden porcikájában felújítja: ilyenkor lehet ugyanis alap-alkatrészeket fejleszteni, máskor nincs ennyire szétszedve a versenygép. És mi próbáltuk minden eleméből a maximumot kihozni: a súlyelosztásból, a futóműből, a kormányzásból – nyilván az előző évi tapasztalatokra alapozva.

– Amikor mindennel kész voltak, gondolta, hogy ekkora lesz a fölényük az idén?
– Inkább csak reménykedtem benne. A változtatások apróságnak tűntek, de nagyon sok munka volt velük, és általuk mindenben előre tudtunk lépni. A szezon elején csak azt tudtuk, hogy magunkhoz képest előre tudtunk lépni, csak annak kellett kiderülnie, hogy az ellenfelek mit tudtak összehozni.

– A vasárnapi első futam volt az első „meccslabda”, és még csak meg se kellett nyerni a versenyt. Hogy aludt szombaton?
– Jól, bár elég keveset, mert ilyenkor Le Mans-ban hatalmas buli van a paddockban, nemcsak a csapatok vannak ott, hanem jó néhány kísérő rendezvény, kiállítók, kamionos találkozó, megy a zene meg a dudálás is – két nap alatt most is több mint hetvenezer ember volt kíváncsi az eseményekre. Úgyhogy aludtam már jobban is éltemben, de nem zavart, hiszen ahogy fogalmazott, nem ez az egy meccslabdánk volt.

– Aki ismeri, tudja, hogy azonnal szereti megragadni az alkalmat.
– Így van, de ennek ellenére nem izgultuk túl a napot. Csak egészséges drukk volt bennem amiatt, hogy itt vagyunk – karnyújtásnyira a negyedik bajnoki címtől.

– Aztán elrontotta a rajtot a pole pozícióból. Mi történt?
– Nem tudom. Megremegett a lábam. Nagyon sokáig kint tartották a pirosat, megremegett a lábam, aztán ráléptem a fékre, és akkor még jobban megremegett a lábam. Pedig nem is izgultam. Nem tudom mire fogni ezt az egészet, nem is akarom, ez egyszerűen benne van a pakliban. De azután persze ráléptem a gázra, és alig vártam, hogy megelőzhessem Jochent (Hahn).

– Az utolsó méterek milyen hangulatban teltek?
– Eufóriában. Pontosan így szerettem volna megnyerni a bajnoki címet – futamgyőzelemmel.

– Ez miért fontos?
– Sokan azt mondják, csak a győzelem a lényeg, a bajnoki cím így is, úgy is értékes, de szerintem azért mégiscsak jobb érzés győzelemmel megszerezni. Büszke vagyok a csapatra, és köszönöm mindenkinek!

– És ha az egyéni elsőség még nem lett volna elég, délután a csapatgyőzelmet is megszerezték.
– Ez is fontos volt számunkra, a Révész Racing nagyon jó munkát végzett, megérdemelte ezt az újabb trófeát.

– Ha már trófea: van olyan az idénről, ami különösen kedves?
– A vasárnapi hungaroringi, hiszen azt azután sikerült megszerezni, hogy előző nap rommá tört a kamion, és gyakorlatilag darabjaiból kellett újra felépíteni. De ez a mostani, a vasárnap reggeli trófea is különleges, hiszen ezzel szereztem meg a negyedik Európa-bajnoki címet.

– Mennyire könnyű lendületben maradni az idényzáróra akkor, amikor már zsebben a bajnoki cím?
– Egyáltalán nem nehéz. A csapat is motivált, én is az vagyok – így vagyunk kódolva mindannyian. Csináljuk, mert szeretjük, és csináljuk, mert tudjuk. Ilyen egyszerű.

KAMION EURÓPA-BAJNOKSÁG
Az állás 7 forduló (28 futam) után: 1. Kiss Norbert (magyar, MAN) 359 pont – már Európa-bajnok, 2. J. Hahn (német, Iveco) 270, 3. Lenz (német, MAN) 258