MotoGP: Acosta a Moto3-as bajnok, piros zászló a királykategóriában

Kivételesen kezdjük a beszámolót a legkisebbekkel, végtére is a napi programot is ők nyitották meg – szokás szerint!

Pedro Acostának öt ponttal kellett csak többet szereznie ma Dennis Foggiával szemben, hogy bemutatkozó szezonját bajnokként zárja. A spanyol a reggeli bemelegítő edzés végén (amit közel nyolc tizedes előnnyel zárt) először pimaszul odaintegetett riválisának, majd megpöckölte annak hátsó kerekét a rajtgyakorlás során.

Foggiát azonban ilyen kis trükkökkel nem lehet kizökkenteni, főként a szezon utolsó harmadát elnézve.

Kettejük közül ráadásul Acosta kezdte nehezebb helyzetből a futamot, egész pontosan a tizennegyedik rajthelyről, míg Foggia a negyedikről.

Pedro pontosan tudta, hogy nincs vesztegetni való ideje, az első körben kettő, a másodikban hat helyet jött előre, a hatodik körben pedig már a harmadik helyen motorozott. Közben persze Foggia sem vesztegette az időt a második körben átvette a vezetést.

A kilencedik körben pedig a legszebb forgatókönyv állt össze a két bajnoki esélyes vezette a mezőnyt. Ez persze azért nem volt ilyen egyszerű, a táv felénél is még legalább tízen esélyesek voltak a győzelemre, ami persze rengeteg oda-vissza előzéssel járt. És miközben tudjuk, hogy mekkora a tét (legalábbis a két említett versenyzőnek), nehéz nem gyomorgörccsel nézni egy-egy manővert. Csak reménykedni tudtunk abban, hogy mindenki talpon marad.

Persze, nem így történt. Két körrel a vége előtt Acosta csapattársa, Jaume Masia bukott és lökte ki majdnem Sergio Garcíát is az élbolyból.

De az igazi dráma az utolsó körben történt. A hármas kanyarban (nem először) Acosta átvette a vezetést Foggiától (ez a felállás bajnoki címet jelentett a KTM-esnek), akit egy pillanattal később Darryn Binder egyszerűen felöklelt hátulról... Az olasz vitte magával a teljesen vétlen Garcíát is, akinek másodjára már nem volt szerencséje.

Acosta nyert (ahogy áprilisban is az ugyanitt megtartott Portugál Nagydíjon) Andrea Migno (szintén nagy versenyt futott a 16-ik rajtkockából indulva) és Niccoló Antonelli előtt. Binder negyedikként ért célba, de később diszkvalifikálták a futamról.

Pedro Acosta az első pilóta Loris Capirossi 1990-es bajnoki címe óta, aki újoncként világbajnok lett a 125GP/Moto3 kategóriában. Mindezt 17 évesen és 166 naposan, csupán egy nappal lecsúszva arról, hogy a legfiatalabb világbajnok legyen, ez a rekord (talán örökre) Capirex-é marad.

A KTM-es napra pontosan 11 évvel később ért fel a kiskategória csúcsára, mint Marc Márquez, aki maga is gratulált social média oldalain az ifjú bajnoknak, aki jövőre már a Moto2-esek között bizonyíthat.

Foggia érthető módon nagyon csalódott volt a futam után, főként azért, mert az érezte, hogy az utolsó szektorban meg tudta volna támadni Pedrót. És nyilván a legrosszabb: más hibájából elveszíteni a bajnokságot, még úgy is, ha a spanyolnak jelentős pontelőnye volt, de mint látjuk, bármikor bármi történhet.

Binder ugyan átment a Leopard csapat bokszába, de még ott sem fogadták őt, kell egy kis idő, hogy csillapodjanak a kedélyek.

A dél-afrikainak már csak egy futama van hátra a Moto3-ban, mielőtt egyből fellépne a MotoGP-be.

Érthető módon nem mindenki nézi jó szemmel ezt az ugrást, és többen úgy gondolják, hogy ilyen pedigrével nincs még helye a legnagyobbak között. Többek között Pecco Bagnaia is szívesen látna az F1-ben már régóta létező szuperlicence-megoldást.

Moto3 (21 kör, 96.432 km)
1. Pedro Acosta (spanyol, KTM) 38:04.339 perc
2. Andrea Migno (olasz, Honda) 0.354 másodperc hátrány
3. Niccolo Antonelli (olasz, KTM) 0.880 mp h.
Az állás: 1. (és már világbajnok) Acosta 259 pont, 2. Dennis Foggia (olasz, Honda) 213, 3. Sergio García (spanyol, GasGas) 168

A teljes eredménylista itt!

Ismét a Ducati a legjobb gyártó a királykategóriában

Pecco Bagnaia győzelmével és Fabio Quartararo hibájával, valamint azzal, hogy a legjobb yamahás ma Valentino Rossi lett a 13. helyen, eldőlt a 2021-es konstruktőri bajnoki cím, amelyet a múlt év után ismét a Ducati zsebelt be.

Talán csak egy metronóm tudta volna felvenni a versenyt Bagnaiával, aki olyan konstans köröket futott ma Portimaóban, amilyent korábban talán csak Jorge Lorenzótól láthattunk.

A végül 23 körös futamon 19 alkalommal 1:39-es idővel zárt, egy kör kivételével pedig minden alkalommal fél tized másodpercen belül motorozott önmagához képest.

Joan Mir egy ideig próbálta és tudta is tartani vele a lépést, de a tizenegyedik körben már egy másodperc volt a különbség közöttük, ami a tizenötödik körre már meg is duplázódott.

A suzukisnak nem volt esélye ma sem a győzelemre, de három gyengébb nagydíj után legalább ismét felállhatott a dobogóra.

Jack Millernek még ennél is többet kellett várnia erre, ő az öt hónappal ezelőtti katalán verseny óta nem tudott az első háromban végezni.

Ehhez ma nagy meglepetésre Álex Márquezzel kellett megküzdenie. Az ideje korán jött versenymegszakítás kettejük csatáját nem hagyta teljesen kibontakozni, végül a 23-ik kör befutója alapján Álex 51 ezreddel maradt le a pódiumról.

Az ötödik helyért szintén nagy volt a csata Johann Zarco, Pol Espargaró és Jorge Martin között miután Quartararo kiszállt ebből a buliból a 21. körben.

A friss világbajnok az 5-ös kanyarban bukott, ahol lekéste a féktávot, és nem tudott mit tenni, hogy ne menjen el alóla a motor eleje. Idei első nagy hibája és nullázása a túlerőltetésből ered, amire gyengébb rajtpozíciója miatt volt szükség. Ha nem tudott volna idén 14 alkalommal is az első sorból rajtolni, közel sem olyan biztos, hogy most világbajnok lenne. A mezőnybe beragadva nagyon előjön a Yamaha sebességhátránya, egyszerűen lehetetlen vele előzni, így hiába gyorsabb a tempója, nem tudja azt kimotorozni.

Ez egy intő jel kell legyen a hangvillásoknak, hogy a blokkfejlesztést kell előtérbe helyezniük, hiszen ahhoz a szezonkezdet után már nem lehet nyúlni.

Zarco ötödik helyével elhozta a legjobb nem gyári pilóta címet. A legjobb KTM-es, az egyedüli, aki célba ért, Brad Binder lett a tizedik helyen.

Danilo Petrucci rögtön az első körben bukott, míg Lecuona a 23-ik körben vállalta túl magát a 13-as kanyarban, esésével pedig Oliveira versenyét is lenullázta. Nem tűnt nagynak az esés, bár a portugál lába a két motor közé szorult, és hordágyon vitték le a pályáról, de a csapat tájékoztatása szerint jól van.

MotoGP (23 kör, 105.616 km)
1. Francesco Bagnaia (olasz, Ducati) 38:17.720 perc
2. Joan Mir (spanyol, Suzuki) 2.478 másodperc hátrány
3. Jack Miller (ausztrál, Ducati) 6.402 mp h.
Az állás: 1. (és már világbajnok) Fabio Quartararo (francia, Yamaha) 267 pont, 2. Bagnaia 227, 3. Mir 195

A teljes eredménylista itt!

Már csak egy cím kiadó

A napot ezúttal a Moto2-es futam zárta, ahol Remy Gardnernek 8 egységgel kellett volna többet szereznie csapattársánál, hogy már most világbajnok legyen. Ha egy körrel hosszabb a futam, akkor nagy valószínűséggel ez is történt volna, de az életben nincsen „ha”.

Raúl Fernandez ugyanis bevállalta a puha hátsó gumit, a hétvégén végig bírta a kiképzést alatta, de épp a legfontosabb napon nem. A gumi adta előnyt kihasználva a futam első felében vezetett, de a nyolc kör alatt összemotorozott egy másodperces fórja hamar és gyorsan olvadni kezdett.

Az utolsó tíz körre teljesen elfogyott a gumija, így esélye sem volt Gardnerrel harcolni, sőt a végén az volt a kérdés, hogy a nagyot hajrázó Sam Lowes utoléri-e.

Végül Garnder nyert, Fernandez pedig második lett, ami épp arra elég a spanyolnak, hogy még egy futammal kitolja a bajnoki cím sorsát. 23 pontos hátránya azonban annyira sok, hogy Gardnernek nulláznia kéne vagy a 13-ik helynél hátrébb célba érni ahhoz, hogy ne az ő nyakába kerüljön az aranyérem.

Idén ez volt a hetedik alkalom, hogy ők ketten egy-kettőben értek célba. Fernandez eddig hétszer, Gardner pedig ötször állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Moto2 (23 kör, 105.616 km)
1. Remy Gardner (ausztrál, Kalex) 39:36.275 perc
2. Raul Fernandez (spanyol, Kalex) 3.014 másodperc hátrány
3. Sam Lowes (brit, Kalex) 3.899 mp h.
Az állás: 1. Gardner 305 pont, 2. Fernandez 282, 3. Marco Bezzecchi 214

A teljes eredménylista itt!