– Honnan az e-sport iránti érdeklődés?
– Húsz éve játszom, magam is e-sportoló voltam annak idején, a 2010-es évek elején, de én is kiégtem, ahogyan sokan mások is – mosolyog Szalai Ádám, a Nemzeti Gaming és E-sport Sportági Szövetség alelnöke. – Akkoriban persze nem volt a munka mellett lehetőség arra, hogy napi tíz-tizenkét órát játsszon az ember. Én lövöldözős játékokkal játszottam, ami sokkal több gyakorlást igényelt, ráadásul nem is tudtunk belőle úgy megélni, mint a maiak.
– És a reflexek is elkezdtek kopni?
– Nem, kopni nem koptak, csak lelassultam, hiszen nem gyakoroltam eleget. Abba a korosztályba tartozom, amelynek a tagjai kockák lesznek, amíg csak élnek, és ezzel nagyon sokan vannak így. Harminc felett is ugyanúgy játszom, mert kikapcsol. A másik pedig hogy szerencsére idővel olyan munkahelyeken dolgoztam, amelyeken nem kellett eltávolodnom ettől a szektortól, és amelyek égisze alatt elkezdtünk a témában versenyeket szervezni.
– Mikortól létezik a szövetség?
– Immár három éve. Előtte úgy tudtam munkahelyet váltani, hogy azon belül foglalkozhattam az e-sporttal. Azt tudtam, hogy ami a tradicionális sportoknál működik, hogy a szülő vagy a gyerek tud sportágat választani, na, ez az, ami hiányzott az e-sportban, és kezdettől azon dolgoztunk, hogy ez megváltozzon. Ugyanakkor például a nagyvilágban még ma sincs egyetlen elismert e-sport szervezet, ebben kicsit olyan, mint a profi boksz.
– Ehhez képest sokan már arról beszélnek, hogy az e-sport akár olimpiára is kerülhet.
– Ezt én kevésbé támogatom, szerintem nincs ott a helye, az olimpiai eszme kicsit más, de a nem olimpiai sportok közé, a GAISF-be már sokkal inkább integrálódhatunk. Itthon, amikor megszületett a gondolat, hogy az e-sportnak adjunk struktúrát, a sporttörvény miatt a külföldi minták felé fordultunk. Ez eredményezte 2017 októberében egy kiemelkedően jó ügyvédi iroda segítségével az NGES megszületését. A cél az volt, hogy legyen egy országos e-sport szövetség Magyarországon, az EMMI alá betagozódva, mint a többi sportági szövetség, és ebben az egyik mintánk éppen az MLSZ volt. De nem egyszerű a helyzet, mert sokszor a döntéshozók sem tudják, miről van szó.
– Molnár Gábor személye a FIFA-játékra irányítja a figyelmet, de az NGES nem csupán a FIFA-t jelenti.
– Nem, három irányt különböztetünk meg, amelyek közül csak egy a sport, a másik kettő a, nevezzük így, lövöldözős meg a stratégiai játék. A FIFA-játékosok Magyarországon az eladási adatok alapján százezernél is többen vannak, míg a lövöldözős és a stratégiai játékoknál ez a szám százötven-kétszázezer. De ebben természetesen bőven van átfedés is, ugyanakkor a bázis nagyjából másfél-kétmillió. Hamarosan meglesznek a saját statisztikáink, onnantól már azokra tudunk hivatkozni. És persze a határon túli magyarokkal is számolunk, hiszen az online világban ezt könnyedén megtehetjük.
– Magyarország nem akkora piac, mint mondjuk a németeké vagy a franciáké. Ezért is fordultak Kelet- Európában a regionális versenyrendszerek felé?
– Képzeletben húzzunk meg vonalat a lengyelektől függőlegesen lefelé a Földközi-tengerig, na, attól keletre versenyzünk mi. A lengyeleknél például hatalmas az e-sport konjunktúrája, a negyvenmillióból tizenhatmillió a gamer, tele stadionokban, üvöltő szurkolók előtt zajlanak a versenyek.
– Ez lenne nálunk is a cél?
– Ehhez idő kell, de igen, valami hasonló az álmunk. Mi most léptünk bele abba, ami arrafelé már évtizede működik. Ott már vannak szponzorok, van miből költeni, nem véletlenül működik ilyen látványosan a sportág.
– Mi az NGES közép- és hosszú távú terve?
– Először is az, hogy minél gyorsabban országos szakági sportszövetséggé váljunk, ezt a törvény adta kereteken belül szeretnénk minél hamarabb nyélbe ütni, és várhatóan az idén sikerülni is fog. A másik szempont, hogy a versenyrendszer, az edukáció és a társadalmi szerepvállalás terén is áttörést kell elérnünk, mert egyre több gyerek játszik, sokszor felelőtlenül, hiszen az online térnek negatív hozadéka is van. Éppen ezért az etikai kódexünk és gyermekvédelmi szabályzatunk ebben is segíteni akar a szülőknek és a gyerekeknek is, aminek igencsak pozitív a fogadtatása.
– Márpedig a koronavírus-járvány alatt a versenyeztetés az online térre szűkült.
– Viszont az offline tér újbóli kinyílásával majd nekünk is hatalmas plusz lehetőségeink lesznek. Ez ráadásul a csalások lehetőségét is kiküszöböli, mert például pc-n azért erre is van mód – más kérdés, hogy versenyeket éppen ezért pc-n nem is rendeznek. De a lövöldözős és stratégiai játékokban azért előfordulnak olyan bugok, amelyekkel tisztességtelen előnyhöz lehet jutni.
– Tudjuk, hogy rajongóként vagy gamerként a lövöldözős játékok a kedvencek, de szövetségi tisztségviselőként melyik ágazat a nyerő?
– A sport. Mivel ezek a valódi versenyek, például a futball és az autó-motor sport szimulációi, könnyen emészthetőek, mindenki számára azonnal befogadhatóak.
– Mi a helyzet az e-sportban a doppinggal? Létező probléma?
– Természetesen. Alapvetően a szem-kéz koordinációt és a szellemi csúcsra járatást segítő szerekről beszélünk, hiszen ha valaki nyolc-tíz órát közvetít és játszik egyfolytában, az fizikailag is rendkívül jelentős igénybevétel. A teljesítményfokozók jelen vannak, és a hagyományos sportokkal ellentétben a WADA nálunk nem létezik. A nagy világeseményeket már monitorozzák, volt eltiltás is, a gyógyszerhasználatra figyelnek, de ez ma még erősen szervezet- és versenyfüggő.
– Mennyi a versenyengedélyes e-sportoló Magyarországon?
– Ma több mint húsz szakosztályban százötven, akik mind a FIFA-ból jöttek. De a jogi szabályzást ma még nem oldották meg pontosan úgy, mint például az MLSZ-nél. Akinek tudunk, jogilag is segítünk, jó példa erre az MTK vagy a DVSC, ahol Molnár Gábor az elmúlt két évben versenyzett, de vannak, akikkel nehezebben jutunk dűlőre. Biztos vagyok benne, hogy a bejegyzésünk ezen is nagyon sokat fog lendíteni, hiszen egy-egy gamer vagy influencer olyan eléréseket produkál, hogy az a klubokat is érdekelni fogja.
– Az NGES sincs egyedül a piacon.
– Több szervezet és egyesület indult el hasonló úton, a Magyar E-sport Szövetség például civil szervezetként, kicsit mások az elképzeléseink, de folyamatos az egyeztetés, és idővel majd minden kikristályosodik.
– Az MLSZ-szel milyen a kapcsolatuk?
– Mivel a játék neve FIFA, egy bizonyos pontig a labdarúgó-szövetség megkerülhetetlen. Az MLSZ felettes szerve, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a FIFA Globalon keresztül az Electronic Artsnak adta a játék jogait, a szövetség el is ismer minket partnerként, Molnár Gabó a nemzeti válogatott arca, de a járvány egyelőre ezt a tervezett versenyrendszert is keresztülhúzta.
– A legendás Puskás Ferenc személyében magyar Ikon már van a kártyák között. Netán egyszer világversenyt is rendezünk?
– Azon leszünk, hogy sikerüljön idehozni egy nagy eseményt, hiszen ez rengeteget lendítene a sportág általános megítélésén is. Mint ahogyan talán azt sem kell részleteznem, hogy Puskás feltűnésének a FIFA 21-ben mekkora a presztízse.