Ha máshonnan nem, Aradszky László örökbecsű dalából tudjuk, hogy nem csak a húszéveseké a világ, erre a tételre erősít rá a spanyol Jesús Ángel García Bragado is.
Az 51. születésnapját tavaly októberben betöltő atléta korántsem az eredményes sportolók megérdemelt „nyugdíjaséveit” tölti, hogy mást ne hozzunk példának, alig egy hete a sevillai országos bajnokságon 4:04:36-ot gyalogolt 50 km-en, amellyel nemcsak hatodik lett, hanem a korosztály világrekordját is átírta, sőt a világranglista 40. helyére lépett. A táv csúcsát egyébként a francia Yohann Diniz tartja 2014-ből 3:32:33-mal, míg García legjobbja 1997-ből 3:39:54.
García persze nem kezdő, az 1993-as (!) stuttgarti világbajnokságon aranyérmet szerzett ezen a távon, amelyet még három ezüst követett (1997, 2001, 2009).
Már akkor olimpián indult, amikor néhány későbbi riválisa még meg sem született, részt vett az 1992-es barcelonai ötkarikás játékokon.
„Amikor beértem a csodálatos olimpiai stadionba, azt éreztem, hogy ez az utolsó ilyen élményem. El sem tudtam volna képzelni, hogy még két olimpián szerepelek” – idézte fel emlékeit a tokiói játékok honlapjának. Nála több olimpián egyetlen atléta sem indult, igaz, a mostani hét – a tokióival együtt nyolc – szerepléssel sem lesz abszolút rekorder, hiszen a legendás kanadai díjugrató Ian Millar tízszer mérette meg magát.
A bűvös nyolcas elérése rajta nem múlik, hiszen a Japánban rendezendő játékokra készül, amelyet részben annak is köszönhet, hogy a 2019-es dohai világbajnokságon kegyetlen hőségben – kevéssel az 50. születésnapja előtt – 4:11:28-cal a 8. helyen (!) ért célba a neki kedves távon.
Beszélt arról, hogy a sikerességét az orvosi kezelések fejlődésének is köszönheti, Rio előtt például olyan sérülések hátráltatták, amelyek miatt tíz évvel korábban még vissza kellett volna lépnie.
Tokió azonban a mindenképpen az utolsó felvonás lesz a spanyol sportolónak – és az 50 km-es távnak is, hiszen Japán után lekerül az olimpia programjáról.