Én megmondtam!

Mielőtt bárki bármit tenne, tessék elolvasni az utolsó előtt mondatomat! Ha ez megvan, gyorsan megállapíthatjuk, hogy a Beira Mar focizott, mi pedig nyertünk. De! Egy sorozatterhelés kellős közepén vagyunk, tavaly ilyenkor elvesztettük a bajnokságot, idén pedig nagy lépést tettünk a megnyerése felé.Mielőtt bárki bármit tenne, tessék elolvasni az utolsó előtt mondatomat! Ha ez megvan, gyorsan megállapíthatjuk, hogy a Beira Mar focizott, mi pedig nyertünk. De! Egy sorozatterhelés kellős közepén vagyunk, tavaly ilyenkor elvesztettük a bajnokságot, idén pedig nagy lépést tettünk a megnyerése felé.

Tökös kis csapat ez a Beira Mar. A bajnokságban náluk sokkal előrébb álló csapatok semmi mást nem csináltak ellenünk, mint őrizték az ikszet, ameddig lehetett, aztán még a 0-1-et is. Ők, utolsóként helyenként úgy tették a zsugát, hogy ha nem tudtam volna, ki milyen mezben van, azt hiszem a sárga-fekete brigád a Benfica. Ha nem nagy kérés, ezt a Ruben gyereket cseréljük be Salvióra, amilyen gyorsan csak lehet, még fizetek is pluszban, ha kell, ha nincs annyim, gyűjtést szervezek a telepen.

Tudtuk nagyon jól a kezdés előtt, hogy egy győzelem esetén tisztán az élre ugorhatunk, miután Porto veszedelmes sárkányai nem bírtak az idén különösen erős Sportinggal, nagy nehezen emberelőnyben kivédekezték a végét Heltonék. Ennek megfelelően Lima már az első percben helyzetbe került - állítólag, én csak a 3. percre értem haza, szóval bocsesz... -, de nem jártunk sikerrel. Az első negyedórában inkább a bal szélen veszélyeztettünk (a jobbon játszik Salvio, ha esetleg valaki nem értené, miért), 'baby Johnnak volt 1-2 veszélyes elfutása, majd egy lövése is.

Há kéz vóót tárátátéé mit itééttéé?!

Aztán a 15. percben Melgarejo kanyarintása után jogos büntetőt kaptunk, Cardozo fejese utat talált volna a kapuba, de Hugo mesterien védett, a dolog szépséghibája, hogy ő nem kapus. Óscar nagyon higgadtan értékesítette, az idei szezonra rengeteget fejlődött a büntetők terén, talán csak kétszer hibázott, ha jól emlékszem. A vezetés tudatában persze leültünk, csak ameddig egy dobogós Pacos nem tudott meccsbe kerülni a múlt héten hasonló helyzetben, addig az aveiróiak igen. Igaz, az első félidő hátralevő részében csak pár távoli lövésig és egy Camará fejesig jutottak, de jelzésértékű, hogy a hazaiak birtokolták többet a labdát, azért ez nem jellemző ránk, még a legnagyobbak ellen sem.

A folytatásra sem sok minden változott, nem vonom kétségbe, hogy mesterünk próbálta felrázni a srácokat, de nem jött össze. Maradt a visszafogott rágózás és üvöltözés, meg persze az idő nézegetése. Jöttek a frissítő cserék, Gaitán, majd Carlos Martins, előbbi gólpasszt adott Cardozónak, aki inkább elengedte az üres kaputól 40 centire, minthogy bebiztosítsa a győzelmet, utóbbi pedig rájött, hogyha 3 a 2-ben jobbra passzol, az hiba. Tőle belefér, sokat volt sérült, biztos kevésszer látta idén a 18-as számú játékost.

Carlos Martins jól szállt be, csak maradjon egészséges!

A hajrában kétszer is majdnem egyenlített a Costinha-csapat, előbb egy balról érkező beadás után tiszta helyzetben egymást zavarták a hazaiak, majd a 81. percben egy szöglet után Bura szerzett majdnem gólt véletlenül, de Artur megakadályozta, szintén véletlenül. Annyira gyorsan történt minden ugyanis, hogy egyikőjük mozdulata sem nevezhető tudatosnak. Megúsztuk végül, a vége 0-1, helyreállt a rend, első a Benfica, második a Porto!

Pihenés nincs, csütörtökön Európa liga nyolcaddöntő vár ránk.