Van az a helyzet, amikor tudsz örülni annak, hogy az ellenfél kapusa a meccs legjobbja. Ez az a helyzet, hiszen mi nyertünk, a kölcsönadott Oblak pedig hiba nélkül védte végig a 90 percet. Ja, Artur is, de azt már megszoktuk...Van az a helyzet, amikor tudsz örülni annak, hogy az ellenfél kapusa a meccs legjobbja. Ez az a helyzet, hiszen mi nyertünk, a kölcsönadott Oblak pedig hiba nélkül védte végig a 90 percet. Ja, Artur is, de azt már megszoktuk...
Nem lennék szerencsétlen Mika helyében. Hiába a portugál U21-es válogatott kapusa, hiába volt a tavalyi U20-as világbajnokság legnagyobb szenzációja az ő játéka, tegnap nagyon nyomorultul érezhette magát. Már nyáron a nyakára igazolták Paulo Lopest, aki 34 évesen a Benficánál se nem a múlt, se nem a jövő, a jelen meg pláne nem, legfeljebb egy ügyes Pepe Reina imitátor- ami ugye szintén nem mindig dicséret. A Benfica B-ben még van egy ügyes Bruno Varelánk is, aki felváltva véd Mikával, így szegény svájci-portugál (az FPF adatbázisa szerint csak svájci) harmadik számú kapusunknak elég nehéz minden reggel azzal motiválnia magát, hogy egy napon ő lesz a Benfica első számú kapusa.
Tegnap, hogy még rosszabb legyen neki, végig ült egy Benfica B meccset a padon, majd este megnézhette, hogy Oblak és Artur egymást licitálják felül a meccs embere posztért folyó harcban. Artur mondjuk erősen szövetkezett a Garay-Jardel-Matics trióval, míg szegény Jan Oblak kénytelen volt one man showt nyomni, bár Cardozónak és Limának többször is volt olyan szituációja, amikor a szerencse is kellett, hogy izgalmas maradjon a vége. Artur játékon kívül (kinn volt már a labda, de a bíró nem fújta egyből le a szituációt) fogott is egy olyat a 93. percben, hogy kénytelenek vagyunk megint Artur Király hű alattvalóiként a brazil válogatottba követelni. Beágyazni nem tudom, így itt tekinthető meg.
Megdicsértem azonban Jardelt is, aki tegnap gólpasszt csúsztatott, és Garay mellett olyan összhangban hozzák kapott gól nélkülire a meccseket, hogy edzőként nagyon el kellene gondolkoznom, hogy most, hogy Luisao letiltása letelt, hogyan tovább. Van egy lassabb, körülményesebb klubszimbólumom, és egy fiatalnak, vagy tehetségesnek nem nevezhető Jardelem, aki viszont hoz egy olyan szintet, ami Luisaonak sokszor már magas volt tavaly. Egyértelmű, hogy Jardelért már nem fogunk 10 milliókat kapni, és nem is lesz soha akkora legenda, mint Luisao, de jelen pillanatban jobb a Kapitánynál mind egyéni játékszituációkban, mind a Garay-jal való összhangban. Nálam Luisao lenne a brazilok Juhász Rolandja, aki ugyan hűséges volt idegenként is a klubhoz, amikor eljár felette az idő, és jön egy megbízhatóbb helyettes, akkor kihagynám a csapatból. A Benficában játszani érdem, a Benficáért tett érdemei pedig őt a legnagyobb legendákkal egy polcra emelik, de nem tudom, hogy szabad-e, hogy ez befolyásolja a végső döntést. Most van egy négy meccse nullázó védelmünk, ami Artur mellett annak köszönhető, hogy a belső védők, és a védekező középpályás szerepe nagyon jól meg lett komponálva Jesus által, így érdekes lesz, hogy meg meri-e bontani ezt a szép csendéletet.
JJ ugyanis ért a szakmához, nem csinál feleslegesen semmit, legfeljebb addig csinál értelmetlennek tűnő dolgokat, amíg be nem fogja kritikusok száját (kivéve Peixoto, Roberto, Emerson). Így van ez az oldalbedobásokkal is: eleinte komplett hülyének néztem az Öreget, aztán egyszer-egyszer bejött az ötlet, most pedig egy olyan meccsen, amikor semmi nem akart összejönni, pont egy oldalbedobásos figura hozta meg a győzelmet. Itt megnézhető.
Nem is lenne ok a panaszra, hiszen nézhetőnek nevezhető volt a játékunk, a fölényünk egyértelmű volt, ám Enzo Pérez lecserélése, és a meccs utáni hírek, miszerint Salvio, Melgarejo és Garay is összeszedtek kisebb sérüléseket, Maxi pedig nem is tudta vállalni a játékot már bosszantóbbak. Persze amíg ilyen hosszú a kispad, addig akár nyugodtak is maradhatunk:Egy tipikusan kötelező győzelem után rá lehet gyúrni a következőre, és ezt a szorgalmas, alázatos játékot folytatva végre megkezdeni a kis különmeccsünket a Portóval.