Élet Javi García után

Eljött ez a pillanat is: mérkőzésre készülünk, és nincs a keretben Javi García. Nem sérült, nem fáradt, csak szimplán eladtuk mocskosul olcsón. Benfica-Nacional, 21:15-től a DigiSporton.Eljött ez a pillanat is: mérkőzésre készülünk, és nincs a keretben Javi García. Nem sérült, nem fáradt, csak szimplán eladtuk mocskosul olcsón. Benfica-Nacional, 21:15-től a DigiSporton.

Roberto mester Nacional elleni potyáját (na jó, azt belinkelem most is, hiszen megunhatatlan). Que frango!

Továbbolvasás szigorúan csak háromszori megnézés után!

Sajnos nem csak az ellenféllel kell foglalkoznunk. Magunkkal is, ugyanis Javi García, az újjászületett Benfica egyik törzstagja búcsúzik/mi búcsúzunk tőle. Hiába hozta meg a stabilitást a középpályánkra, hiába pedzegette, hogy akár el is tudná képzelni, hogy örökké nálunk marad, a sors, a pénz, a válogatott remények áthúzták a számításait. Javira nem lehet haragudni, mert most is imádjuk, hiába cserélte a rá szabott Benfica-szerelést babakékre.

Egy Nacionalt nélküle is le kellene gyűrnünk (le is fogjuk), de ne feledjük, hogy tavaly gyakorlatilag két váratlan vereségünk volt, ami nem derbin született: a Maritimo elleni kupameccs, és a Guimaraes elleni bajnoki. Javi García egyik meccsen sem lépett pályára...

Véletlen lenne?! Semmiképp: Javi García az az ember volt Witselnek, mint Bud Spencer Terrence Hillnek. Javi bárkit felpofozott azért, hogy Witsel okos lehessen, ám most ez az egyensúly megtört. A Benfica passzorgiájában kidobóként szerepet vállaló Javi garantálta, hogy mindenki férfiassága legjavát nyújtsa, és ne zavarja meg senki a fiúk nyugalmát. Ha kellett, kicsit feszegette a határokat (tavaly 22 bajnokin 9 sárga), de ezt el is vártuk tőle. Leírt emberként érkezett a Real Madridtól, de itt egészséges agressziójával, és portugál szinten is technikásnak mondható játékával hamar a Jorge Jesus-féle Benfica alapja lett.

Javi García kemény, de okos ember. Ő a bajszos Xabi Alonso egy hentesbárddal a kezében, így különösen érthetetlen, hogy hogy adhattuk el. Amikor nekünk sorsolták a Barcát, akkor csak annyi futott át az agyamon, hogy pont jókor, még pont időben kaptuk meg őket. Nem lesz még egy év, amikor a Javi-Witsel tengely kifilézheti a katalánokat, hiszen mindkettejüket megtartani hosszú távon lehetetlen. Részben persze igazam volt, de ez egy nem várt pofon a sorstól. Javi helyett a hosszú lábú, szeretni való madárijesztő, Matics lesz mától a verőemberünk. Nem igazán jó csere...

Nolito: Ezt a Citynek, és Jorge Jesusnak, aki kölcsön akart adni az Atléticonak!

Pedig Maticcsal nincs is bajom. Sőt, a 21-es szám a hátán kötelez, hogy szeressem, én meg parancskövető személyiség vagyok hagyományok tekintetében, úgyhogy szeretem is. Csak éppen míg Javi García nálam simán egy szint volt Busquetsszel, vagy Javi Martínezzel, és csak azért nem lehetett spanyol válogatott, mert rossz helyre született, addig Matics csak egy olyan szűrő, aki pontosan tudja a dolgát, de nem véletlenül adta nekünk a David Luiz-üzlet keretén belül a Chelsea, hiszen nekik van többek közt egy tőlünk szerzett Ramiresük.

Most mindenki haragudhat Luis Felipe Vieirára, hiszen a húsz millió eurót édes kevésnek tartom érte, még akkor is, ha a továbbértékesítésből is kapunk 50%-ot (Javi Martinez 40-ért váltott). Érdekes a játékosmozgások körül is a dolog: ha igazolunk valakit, akkor Rui Costa az isten (amúgy tényleg az), de ha valakit eladunk, akkor az biztosan csak annak a kapzsi nyomorult vénembernek, Vieirának lehet a hibája. A váltást azonban a játékosnak is akarnia kell, és ezt mindig elfelejtjük. Figyelmen kívül hagyjuk, hiszen az a játékos, aki úton-útfélen elmondta, hogy el tudja képzelni, hogy a középpálya Luisaója legyen a klubhűség tekintetében, és aki tényleg benfiquista lett három év alatt, nem akarhat arab befektetők játékszere lenni. Tökéletesen leírja minden érzésünket és gondolatunkat a Vörös Fonat zseniális posztja a témában, így ezt nem is részletezném nagyon.

Miközben még most sem nagyon találom a billentyűket, Javira tényleg nem haragszom, és nyugtatom magam: lépnie kellett, hiszen 26 évesen nem tud válogatott lenni egy olyan időszakban, ahol egy Busquets világ-, és Európa-bajnok lehet, közel 50 válogatott meccsel a lábában. Javi Garcíának fel kellett mérnie, hogy eljött az idő, amikor súlyt kell adjon a jó szereplésének. Barcelonából elég közepeset nyújtani, a Benficából viszont a zseniális is kevés volt. Talán itt a lehetőség, amikor a Cityből egy stabil jó teljesítménnyel is odaérhet végre. Nem elhanyagolandó tény, hogy a Salvio-Ola John duóért 20 millió euró került a kiadás rovatba, és mivel Gaitánt a tervekkel ellentétben sehogy nem sikerült elpasszolni, kénytelen volt itt faragni a menedzsment egy kicsit a bevételeken.

Ez persze csak sovány vigasz, és a mágnestáblán sem lett több variációs lehetőségünk. Vagy Witselnek kell beszürkülnie, és átvenni a rosszfiú szerepét (a képességei megvannak), vagy Maticsot egy az egyben beteszik a hiányzó helyre, és nem változik semmi. A sajtó, Jorge Jesus, és García is ezt a verziót hangoztatja, Javi egyenesen odáig ment, hogy hamarosan emlékezni sem fogunk rá, mert Matics egy szerb tábornok határozottságával fog rendet tenni a pályán. Elképzelhetőnek tartom több okból is azonban, hogy ez a projekt megbukik, Matics sérülékenyebb és sutább lesz, mint kellene, és még egy pótemberünk nincsen. Akkor jön a csúnyán elhallgatott verzió: 4-4-2.

Luís Felipe Vieira országos cimbijével, és üzlettársával, a Braga elnökével ugyanis az utolsó napon nyélbe ütött egy 20-gólos bizniszt. Négy millió euróért megvette Limát, aki a tavalyi szezonban csak azért nem lett Bragából gólkirály, mert egy meccsel többet játszott, mint Cardozo. Most kettejükkel 40 gól lehet egyszerre a pályán, és a legjobb formában lévő csatárunkat, Rodrigot még ide sem számoltam. Próbálgattuk mi már ezt a formációt (sőt, ezzel lettünk Jesus első évében bajnokok!), úgyhogy megeshet, hogy a két szélső közt Witsel és Carlos Martins vagy Aimar fog játszani, elöl pedig a három bomba csatárunkból kettő.

Ma valami ilyesmire számíthatunk

Limát mondjuk nem nagyon tudom egyelőre magaménak érezni, de ha csak annyira beválik, mint Artur király, akkor hamar megtalálom a módját, hogy ráaggassam a grande jelzőt. Biztató, hogy a Braga tavalyi hat nagy meccsén (Benfica, Sporting, Porto ellen) 5 gólt szerzett összesen, ha ezt nálunk is hozza, akkor Cardozo akár már a télen is mehet, hiszen Rodrigonak is kell a hely, elvégre a spanyol válogatottba mielőbb kéne egy fasza befejező csatár. (Saviola már nem fog bezavarni a képbe, őt lepasszoltuk a Málagának, Michelt pedig kikölcsönöztük a Bragának, erról poszt majd hét közben)

Ma egy új korszak kezdődik: Jorge Jesus megmutathatja, hogy Ramiresek, és Javi Garcíák nélkül is képes jó középpályát építeni, Matics berobbanhat, a csapat pedig bizonyíthatja, hogy tavaly csak totális véletlen volt, hogy akkor ment legszarabbul a játék, amikor Javi nem játszhatott. Witselre biztosan komplexebb feladat vár, mint eddig, ha játszik, akkor Aimar is kénytelen lesz legalább zsírégető pulzustartományban döcögni, hiszen mostantól egy sokkal szervezettebb védekező feladat vár mindenkire.

Az ellenfél ma még csak a rém gyengén kezdő Nacional lesz (x a Setúbal ellen, vereség az újonc Moreirense otthonában), utána viszont jön a válogatott szünet, majd rögtön egy skót kirándulás.

Tv: 21:10, DigiSport.

A keret:

Kapusok: Artur Moraes és Paulo Lopes;
Védők: Maxi Pereira, Luisão, Garay, Miguel Vítor és Melgarejo;
Középpályások: Matics, Witsel, Bruno César, Carlos Martins, Pablo Aimar, Enzo Perez, Ola John, Salvio és Nolito;
Csatárok: Cardozo és Rodrigo.