Balhátvéd-probléma, bemutatkozás, visszatérés

Hátunk mögött a felkészülési időszak első barátságos mérkőzése, bár a barátságos jelző így utólag azt hiszem nem azt tükrözi, ami valójában a pályán zajlott. Viszont láthattuk játszani Ola John-t, Martins pedig visszatért és gólt is lőtt.Hátunk mögött a felkészülési időszak első barátságos mérkőzése, bár a barátságos jelző így utólag azt hiszem nem azt tükrözi, ami valójában a pályán zajlott. Viszont láthattuk játszani Ola John-t, Martins pedig visszatért és gólt is lőtt.

A svájci Sionban, tehát semleges helyszínen került megrendezésre az idei első felkészülési meccsünk, az ellenfél pedig nem volt más, mint a mostanában igencsak gyengélkedő Marseille. A cél egyértelműen a győzelem volt, no meg persze bevetni és kipróbálni akit csak lehet. Jó volt látni, hogy ugyanaz a gyors, domináns és kreatív focit játszó csapat lépett a pályára most is, mint az előző szezonban oly sokszor, bár a meccs egyes szakaszaiban igencsak döcögött a játék.

Miért volt érdekes ez a meccs? Nos több okból is. Elsőnek itt van mindjárt a balhátvéd-probléma, merthogy ez még mindig nem oldódott meg. Szerencsére Emersonnal már nemigen számol JJ, viszont úgy tűnik, hogy nem is akar nagy pénzeket kicsengetni játékosért erre a posztra. Beszéltek Taiwo és Eliseu lehetséges érkezéséről is, helyettük azonban a Pacostól leigazolt Luisinho és az ugyancsak a Pacosnál csatárként remekelő Melgarejo között dőlhet el a kérdéses poszt betöltése. Mindkét játékos lehetőséget kapott tegnap Jesustól. Luisinho gyorsabb Emersonnál, a labdával is jobban bánik, ami jó, de a helyezkedésével problémák vannak. A Marseille helyzetei legjavát épp az ő oldalán tudta indítani, méghozzá az előbb említett helyezkedési problémák miatt.

Benfica-szintű játékos-e Luisinho? Majd elválik. Itt mindenesetre kényelmesen hátradőlve szerel.

A második félidőben már Melgarejo játszhatott balhátvédként, ami meglehetősen fura, hiszen egy ígéretes csatárról van szó. Jesus úgy döntött, hogy kipróbálja, mit tud a srác ezen a poszton, hisz csatár van elég, az aktuális szélsőinkkel is nagy csatát kéne vívnia a kezdőcsapatba való bekerülésért, Emersonnál meg rosszabb úgysem lehet. Nos, maradjunk annyiban, hogy nem a tegnapi meccs után fog megszületni az ítélet, vajon jó ötlet-e őt balhátvédként alkalmazni. Nem sok dolga volt, de az azért meglátszott, hogy meglehetősen új neki a dolog.

Annyit azért megjegyeznék, hogy hasonló dolog történt annak idején Coentraóval is, hiszen ő eredetileg balszélső volt, viszont balhátvédként való alkalmazása annyira bevált, hogy napjainkban a világ legjobbjai közt van számon tartva ezen a poszton.

A meccs második érdekessége, hogy bemutatkozott Ola John is, akit gyakran fogok Dzsonni boy-ként emlegetni a továbbiakban, mert jól hangzik és tökre menő. Nos, Dzsonni boy a második félidőben állt be, de a hajrában már le is kellett cserélni, mert megsérült. Amit láttunk tőle a pályán töltött ideje alatt az igencsak biztató. Sokat volt játékban, kérte a labdát, nagyszerűen helyezkedett és egyáltalán nem volt megszeppenve. Az egyetlen dolog, ami nem ment neki, az a keresztlabda-adogatás. Azokat még sokat kell gyakorolnia, de Gaitántól ellesheti a technikát, hacsak nem viszi el őt hirtelen a manchesteri klubok valamelyike, bár nem vesznek bele a nagy sietségbe, az már egyszer biztos.

Dzsonni boy akcióban

A harmadik dolog, amit kiemelnék az pedig Carlos Martins visszatérése. Martins nagy kedvenc a benfiquisták körében, szívét-lelkét beleadja a játékba és nem mellékesen kiváló futballista. Tegnap például egy ilyen szép góllal ajándékozott meg bennünket:

A meccs végeredménye sima 2-0-ás győzelem (az első gólt egyébként Cardozo lőtte büntetőből), ami teljes mértékben tükrözi a meccs összképét és a két csapat közti jelenlegi erőkülönbséget is. Tét nélküli meccs volt, de kezdésnek kiváló, az új idényre való felkészülés pedig folytatódik.