Mindenki jól járt

A végeredmény számtalan esetben nem tükrözi a mérkőzés képét. Ez most is igaz, habár bajban lennék ha meg kéne válaszolnom, melyik csapatnak volt nagyobb nyűg lejátszani ezt a meccset. A Leiria életkedvét eszünkben sem volt elvenni, de azért nagyobb különbség is lehetett volna. Végül Bruno Cesar gólja bebiztosította a második helyünket.

A meccs előtt sem volt titok, hogy mindkét csapatnak megvannak a maga problémái. A Leiria szezonja elég magyarosra sikeredett, hol volt fizetés, hol nem, elnézve őket inkább az utóbbi állapot volt jellemző. 14 játékossal érkeztek a Luzba, köztük 5 Benfica-játékossal, akiket a több játéklehetőség és egyéb okok miatt lepasszoltunk hozzájuk. Nálunk továbbra is igencsak fájó pont az elvesztett bajnoki cím, a játékosok mindennél jobban várják a jövő hét végét, aztán lehet menni felejteni Korzikára vagy éppen a Kanári-szigetekre. Arról az iszonyatos pletykaáradatról nem is szólva, ami a június közeledtével egyre komolyabban kering a sajtóban. Nem csodálkozom, hogy ez kihat a csapatra. A legvadabb találgatások Jorge Jesust nyártól a portói kispadon látják...

"Porto?? Normális vagy?"

Ezt felejtsük is el gyorsan. Mesterünk továbbra is rendületlenül variál a kezdővel, most Luis Martins, az elmúlt 3 bajnokin keretbe sem kerülő Yannick Djaló és Saviola kapott lehetőséget. Eközben Gaitan már a padra sem ülhetett le, Jesus rendkívül diplomatikusan ahogy szokta annyit mondott, nincs játékra alkalmas állapotban, és nem is lesz. Tanulság? Ameddig Benfica játékos vagy, ne nyilatkozz napjában háromszor a Manchester Unitedről, bármennyire is egyértelmű a szituáció.

Próbáltam úgy nézni az első félidőt, mintha minimum az edzői stáb tagja lennék. Meg kellett állapítanom újra, hogy Saviolának lefőtt a kávé nálunk, értékelhető megmozdulás nélkül tudta le a meccset. A Barcelona ellen duzzogva azt mondom oké, de a portugál bajnokság sereghajtója volt az ellenfél. Eközben figyeltem Dianinyt, aki elviekben nyáron csatlakozik hozzánk és megmondom őszintén eddig túl sok mindent nem tudtam róla. Könyvet persze most sem akarok írni a srácról, de annyi kiderült, hogy nem egy elveszett ember a labda közelében, erős testfelépítésű játékos. Sokat kell még dolgoznia, de nem reménytelen a jövő Benficája szempontjából. Cardozonak volt egy jó szabadrúgása amit Oblak bravúrral védett, majd óriási ziccerben durrantott centikkel kapu fölé a paraguayi. A 30. perc környékén Aimar került ajtó-ablak helyzetbe, de 10 méterről a bal alsó mellé gurított a kis argentin. Az ő esetében azért nagyon remélem, nem ez volt az utolsó tétmeccse a fény stadionjában. Bruno Cesar szabadrúgására az egyébként remekül védő Oblaknak sem volt ellenszere, így 1-0-val zárult a meccs első fele. A helyzetek alapján már itt 3-4 góllal kellett volna vezetnünk.

A második játékrész azt hozta amit vártam. Nekünk megfelelt az eredmény, passzolgattunk, a vendégek játékában meg annyi veszély volt mint amennyire rövid film a Titanic. Cardozo tök üresen 8 méterről a kapu mellé bólintott és itt már feltettem magamban a kérdést: Óscar nem akarja a gólkirályi címet? Ma simán duplázhatott volna, eldöntve ezt a kérdést is erre az idényre. Witselen is nagyon látszott, hogy elege van már mindenből, csúnyán oldalhálóba pofozta a labdát 3 méterről. Nem hiszem, hogy a Zenit ellen ezt így oldotta volna meg. Nézzük el neki, ő az a játékos aki talán legkevesebbet pihenhetett augusztus óta. Ezen a meccsen ráadásul simán belefért. Bízom benne, hogy nem a Real egyre komolyabbnak tűnő érdeklődése miatt volt ilyen dekoncentrált. Az eredmény nem változott, nem kaptunk gólt, amit ki kell emelnünk sajnos, ebben a szezonban a legritkább esetekben volt erre példa.

Jövő héten a Setubal ellen zárjuk a 2011-12-es szezont, immár biztos, hogy a második helyen, ami Bajnokok Ligája csoportkört ér a csapatnak. A Porto legyőzte a Sportingot, így a Braga győzelmével biztosan bronzérmes és selejtezhet a BL csoportkörért a nem bajnoki ágon.