Egy kiütés margójára

Minden igényt kielégítően sikerült hangolnunk szerdára, ám az adrenalin csak most kezdhet emelkedni. A kedélyeket borzolhatja egy Javi Garcia sérülés, és a Cardozora települő átok, de Rodrigo remeklése, és Jorge Jesus mentalista látásmódja bőven ad okot az örömre. Tapló Nacional, passzorgikus Benfica.Minden igényt kielégítően sikerült hangolnunk szerdára, ám az adrenalin csak most kezdhet emelkedni. A kedélyeket borzolhatja egy Javi Garcia sérülés, és a Cardozora települő átok, de Rodrigo remeklése, és Jorge Jesus mentalista látásmódja bőven ad okot az örömre. Tapló Nacional, passzorgikus Benfica.

Nem tudom, hogy hányan találkoztak mostanában Ibériában a3-5-2-es felállással. Én-részint nyilván szűklátókörűségem okán-legutóbb a Ferencvárosnál láttam megbukni ezt a formációt, működni meg nem is emlékszem, hogy működött volna valahol alapfelállásként az utóbbi években.

Egy ellenérvnek persze elfér: a modern futballban alapkövetelmény, hogy a támadó csapat egyik szélső hátvédje felhúzódjon a támadás segítése érdekében, így valójában nincs is szükség már három védős felállásokban. Ebben van is igazság, dicsérjük is eleget Maxit a felfutásai miatt, azt azonban továbbra is fenntartom, hogy tétmeccsen nem sok edzőnek van vér a pucájában három védővel küldenie ki a csapatát.

Jorge Jesusnak volt: SuperMaxi eltiltott, Javi Garcia pedig a meccs előtt szedett össze egy rejtélyes sérülést(ki is kell hagynia a Zenit meccset), így nem volt más hátra, mint előre. A padon hagyott három védőt(Capdevila, Miguel Vítor, és André Almeida), hogy így küldhesse ki a csapatát:Ismerős? Maximum fociszimulátorokból.

Jorge Jesus azonban nem az a félős típus: három védőjéhez mindössze egy Maticsot rendelt hű fegyverhordozónak, aki vagy belépett negyediknek hátra(hogy a felejthetetlen Haraszti Ádám se mondjon akkora hülyeséget azon a bizonyos MU-Benficán, amikor középhátvédet csinált szegényből), vagy ahogy Javi Garciától tanulta, megnyert pár párharcot, majd kiadta a labdát valamelyik játékmesterünknek.

Érdekes, hogy úgy is működött a játék, hogy Witsel semmivel sem volt kevesebbet a támadásban, mint máskor, és Emerson is alulmúlta precizitásban saját maga előző évi átlagát. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy Aimart viszont több ízben is láthattuk felbukkanni tolódás közben a középpályán.

A két szélső hozta, amit hoznia kell, ami azt jelenti, hogy Gaitán is újra színes ceruzával közlekedik(lásd: második gól), kevésbé volt ígéretes azonban a támadók formája.

Miközben a nagy nemzetközi feladatokra talán még éretlen Rodrigo úgy csinált bohócot az ellenfél védőiből, mint Oszkó Péter a Malévből, addig Cardozo maga volt a nemzeti légitársaság. Ugyan meglőtte tegnap is a gólját, de szegény kis szerencsével akár ötig is juthatott volna-szerencse nélkül csak háromig.

Ez nem a te napod!

Már Nélson Oliveira kitörésénél is megijedtem a nyolcvanadik perc környékén, hogy a tizenhatoson belül faultolták, aztán pár perccel később be is következett a balsors: Cardozot rántották le az ötösnél, a labda mögé pedig maga a sértett paraguayi állt: Fölébaszta-mondaná a művelt orosz, természetesen fölé vágta.

Óscaron tényleg átok ült, amit Lomini mester segítségével, vagy valahogy mindenképp le kell vetetnie szerdáig, hiszen szükség lesz rá. Csodával határos módon ugyan nem sérült meg senki(a Nacional játékosai igen hasonló vonásokat mutattak a Timbersport néven futó favágós műsor szereplőivel), Cardozo játékintelligenciája, és helyzetkihasználása azonban kelleni fog nekünk Oroszországban.

Lényeg a lényeg: nem csak egy négyest hintettünk a Nacionalnak, de az idei év egyik legszebb játékával is kényeztettek minket a fiúk.

Ne feledjük szerda 18:00-át beírni a naptárunkba, ugyanis a DigiSport élőben közvetíti a meccsünket! Jelenleg nyolc pont az előnyünk a bajnokságban is(a Porto csak ma játszik), így a jelek szerint befordultunk egy nagyon kemény szakaszba, hiszen két hét alatt a BL-ben(vs. Zenit) és a bajnokságban(vs. Porto) is letisztul a kép...