Bodö/Glimt, Kajrat, Pafosz, Qarabag – hogy kerültek a BL-be? Mutatjuk!

A Bajnokok Ligája 36-os főtáblájára jutó csapatok közül a becsült keretértékek alapján a kazah bajnok Kajrat Almati az utolsó a sorban 12.8 millió euróval (a listát a Real Madrid vezeti 1.4 milliárd euróval ), utolsó előtti a ciprusi Pafosz (20.58 millió), 34. a második főtáblás szereplésére készülő Qarabag (25.08 millió), 33. pedig a Kajrathoz és a Pafoszhoz hasonlóan a sorozat ezen szakaszában újoncnak számító norvég bajnok Bodö/Glimt (54.58 millió). A BL előző idényeit figyelembe véve elmondhatjuk, 50 millió alatti becsült keretértékű csapatokkal nem gyakran szerepelnek a legrangosabb sorozat őszi szakaszában. Tavaly a szlovák bajnok Slovannak sikerült ez a bravúr (36.5 millió), két évvel ezelőtt viszont egyetlen ilyen klub sem volt (akkor még 60 millió alatt sem volt senki, igaz, akkor még nem 36, hanem csak 32 csapat került a főtáblára) – most hárman is vannak, és a Bodö/Glimt is csak kicsivel haladja meg ezt a határ.

Adódik a kérdés, mi a sikerük titka? Milyen játékospolitika, milyen futballfelfogás vezetett idáig? A négy meglepetéscsapat útját külön-külön érdemes vizsgálni, kiemelve persze a közös pontokat.

EMLÉKEZTETŐ
BAJNOKOK LIGÁJA 
RÁJÁTSZÁS, VISSZAVÁGÓ
Sturm Graz (osztrák)–Bodö/Glimt (norvég) 2–1 (Jatta 30., Oermann 73., ill. M. Jörgensen 15.)
Továbbjutott: a Bodö/Glimt 6–2-es összesítéssel
Pafosz (ciprusi)–Crvena zvezda (szerb) 1–1 (Jajá 89., ill. Ivanics 60.)
Továbbjutott: a Pafosz 3–2-es összesítéssel
Kajrat Almati (kazah)–Celtic (skót) 0–0 – 11-esekkel 3–2
Továbbjutott: a Kajrat Almati 0–0-s összesítéssel, tizenegyesekkel
Qarabag (azeri)–Ferencváros 2–3 (Leandro Andrade 25., Zoubir 45., ill. Joseph 12., Varga B. 55. – 11-esből, Tóth A. 82.)
Továbbjutott: a Qarabag, 5–4-es összesítéssel

FUTBALL A SARKKÖRÖN TÚL – BODÖ/GLIMT

Kezdjük a sort a norvég Bodö/Glimttel, amely a BL-főtáblán újonc, de az európai porondon az elmúlt években már letette a névjegyét, a 2020 óta négy bajnoki címet nyerő klub a lépcsőzetes építkezés mintapéldáját mutatta be az elmúlt években, kezdve onnan, hogy nyolc évvel ezelőtt, 2017-ben még a norvég másodosztályban szerepelt. Európai kupa csoportkörében 2021–2022-ben szerepelt először, akkor a (tavaly nyárig még Európa-konferencialiga néven futó) Konferencialigában egészen a negyeddöntőig jutott, a csoportkörben nagy meglepetésre 6–1-re legyőzte otthon az AS Romát is, viszont a nyolc között 5–2-es összesítéssel már alulmaradt a sorozatot megnyerő olasz klubbal szemben. A következő három idényben az Európa-liga főtábláján szerepelt és mind a háromszor tovább is jutott a főtábla első szakaszából (2022–2023-ban csoportharmadikként átkerült a Konferencialigába), az előző idényben pedig egészen az elődöntőig jutott, a későbbi győztes Tottenham Hotspur búcsúztatta. A jó eredményeknek köszönhetően a BL-ben az idén csak egy selejtezős párharcot kellett megvívnia, és a Sturm ellen a hazai 5–0 után 6–2-es összesítéssel jutott tovább.

FELEJTHETETLEN GYŐZELEM – BODÖ–ROMA 6–1 

A sarkkörön túlról, a 42 ezer lakosú Bodőből érkező csapatot, amely a legészakibb gárda a BL-történetében, sokan hajlamosak úgy kezelni, mintha csak a hazai pályán jelentett előny, az extrém időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt tudna eredményes lenni az európai porondon. Azonban ha megnézzük a meccseiket és az eredményeiket, akkor látható, hogy ennél többről van szó. 

A Bodö/Glimt hazai győzelmei mellett az elmúlt években döntetlenre volt képes például Eindhovenben, a PSV vendégeként, ikszelt az AS Roma otthonában, az Ajax ellen Amszterdamban, oda-vissza legyőzte a török Besiktast és nyert a portugál Braga vendégeként is. Továbbá ki kell emelni, hogy véletlenül sem bunkerfutballal, hanem kimondottan kombinatív, labdabirtoklásra építő játékkal éri el eredményeit a csapat. A Sturm ellen például nemcsak a nagyon simán, látványos támadásokkal megnyert első meccsen, hanem az ausztriai visszavágón is a Bodö birtokolta többet a labdát, irányította a meccset. Norvégiában több mint kétszer annyi támadást vezetett, mint a Sturm, 64-et a vendégek 27 akciójával szemben, és annak ellenére is többet futottak játékosai (128.9 kilométert a vendégek 122.7 kilométerével szemben), hogy 59 százalékban a norvégoknál volt a labda, tehát a meccs nagy részében nem nekik kellett futniuk a labda, na meg az eredmény után. 

A sikerek első számú letéteményese a csapatot 2018 óta iránytó Kjetil Knutsen, aki a háromcsatáros támadófutball híve, 337 tétmeccsen irányította eddig a csapatot, melyeken 803 gólt szerzett együttese. A keretben csak hét légiós található, de egy kivétellel ők is északiak, dánok, svédek (az orosz-izraeli kapus, Nyikita Hajkin a kivétel). A kulcsemberek többsége már több éve a Bodőben játszik, amellett, hogy többen tudtak szintet lépni azok közül, akik elhagyták a klubot. 

A Bodö nemcsak a pályán, hanem az átigazolási piacon is eredményesen működik, hiszen a 2024–2025-ös idényt 11 millió eurós plusszal zárta a Transfermarkt adatai szerint, a dán válogatott középpályást, Albert Grönbaeket például klubrekordot jelentő 15 millió euróért adta el a francia Rennes-nek, de Bodőben indult az európai pályafutása az azóta a Leverkusennel német bajnokságot is nyerő nigériai Victor Boniface-nek, akit 2022-ben hatmillió euróért adtak el Belgiumba. A kameruni csatárért, Faris Moubagnáért pedig a francia Marseille fizetett tavaly nyolcmillió eurót. A csapat eredményeivel párhuzamosan emelkedik a játékosok értéke. A 2024-ben a Stabaektől 700 ezer euróért megvásárolt 24 éves dán csatár, a Sturm ellen is gólt szerző Kasper Högh értékét most nyolcmillió euróra becsülik, őt tartják a legértékesebbnek a mostani keretből. 

 VIDEÓ:   Sturm Graz (osztrák)–Bodö/Glimt (norvég) 2–1

KAZAH FIATALOK ÉS RUTINOS BRAZILOK – KAJRAT ALMATI

Az újoncok közül egyértelműen a Bodö/Glimt tűnik a legerősebbnek, ezt mutatja az 50 millió euró fölötti keretértéke is. A norvég bajnok csoportkörbe jutása a fentiek fényében nem is annyira nagy meglepetés. Nem úgy a kazah Kajrat Almati sikere, amely 0–0 után 11-esekkel ejtette ki a selejtező utolsó fordulójában nála több mint tízszer értékesebbnek tartott, 130 milliósra becsült skót bajnok Celticet. Kazah kollégánk, a korábban a sports.kz-nak is dolgozó Alekszandr Sztrelnyikov szerint a Kajrat főtáblára jutásában is az egyik főszereplő a csapat vezetőedzője, aki tavaly szeptember óta irányítja a szakmai munkát, de már két és fél éve a klubnál dolgozik különböző pozíciókban, ténykedett a klub akadémiáján is.

„A Kajrat elsősorban a csapategységnek köszönheti a továbbjutást, amit Rafael Urazbahtin vezetőedző szilárdított meg – mondta megkeresésünkre Sztrelnyikov. – A játékosok az elsőtől az utolsó percig végigküzdik a meccseket. A keret egyik felét a klub akadémiájáról kikerült fiatalok alkotják, akik közül kiemelkedik Dasztan Szatbajev, ő már tizenhat évesen bemutatkozhatott az A-válogatottban is, fiatal kora ellenére nagyon érett játékra képes.”

A Kajrat keretében tíz 23 év alatti kazah játékost találhatunk, közülük ketten-ketten 17, illetve 18 évesek. A legnagyobb ígéret a 17 éves csatár, a háromszoros válogatott Szatbajev, aki jövő nyártól már a Chelsea játékosa lesz, 2.4 millió eurót fizet érte az angol klub, de az idén a selejtezők során még a Kajratot segítette, hét meccsen három góllal. Mint ismert, a kazah bajnok a Celtic előtt a szlovén Olimpija Ljubljanát (2–1-es összesítéssel), a finn KuPS-t (3–2-vel) és a szlovák Slovant (1–1 után 11-esekkel) is elbúcsúztatta.

„A keret másik felét légiósok alkotják (14 légiósa van a klubnak – a szerző) – folytatta Sztrelnyikov. – Az idei kupaszereplést megelőzően azonban a Kajrat két brazil csatára, Joao Paulo és Élder Santana megsérült. A helyükre érkezett két másik brazil, de nekik még időre van szükségük a beilleszkedéshez. Ezért is meglehetősen váratlan volt a Kajrat mostani sikere. A szurkolók abban bízhattak, hogy valamelyik sorozat főtáblájára odaérhet a csapat, ám arra nem gondolhattak, hogy ez a Bajnokok Ligája lesz. Kellemes meglepetés és nagy öröm ez a kazah futball számára.” 

A klub játékospolitikája kapcsán azt állapíthatjuk meg, hogy nem jellemzőek a nagy költekezések, az elmúlt öt évben többnyire ingyen igazolható vagy néhány százezer euróba kerülő játékosokat szerződtettek. Hátul és a középpályán a kazah játékosok adnak tartást a csapatnak, kiegészülve néhány légióssal, míg a támadójátéknak négy rutinosabb brazil (Ricardinho, Joao Paulo, Edmilson, Élder Santana) és egy portugál (Jorginho) játékos adhat lendületet.

 VIDEÓ:  Kajrat Almati–Celtic 0–0, 11-esekkel 3–2

PAFOSZI ÉPÍTKEZÉS SPANYOL „FŐÉPÍTÉSSZEL”, BRAZIL ÉS PORTUGÁL „KŐMŰVESEKKEL”

A Kajrathoz hasonlóan nagy meglepetés a ciprusi bajnokságot is az idén először megnyerő Pafosz főtáblára jutása, de a hosszú ideje Cipruson élő, a jelenleg a másodosztályú Omonia 29 kapusedzőjeként dolgozó Nagy Zoltán szerint nem előzmények nélküli a klub sikeres szereplése. A selejtezők során az izraeli Maccabi Tel-Avivot (2–1-gyel), az ukrán Dinamo Kijevet (két győzelemmel, 3–0-val) és a szerb Crvena zvezdát (3–2-vel) elbúcsúztató Pafosz menetelésében is kulcsszerepe van a csapattal a harmadik idényét megkezdő spanyol vezetőedzőnek, Juan Carlos Carcedónak, aki fokozatosan ér el egyre jobb eredményeket. 

„A kívülállók nem hittek abban, hogy az az építkezés és fejlődés, amit a pafoszi csapat produkált az elmúlt években, ilyen gyorsan eredményekkel is párosul, de számomra a Pafosz sikere nem volt meglepetés – beszélt kérdésünkre a ciprusi bajnokról Nagy Zoltán. – Évekkel ezelőtt egy külföldi tulajdonos érkezett a klubhoz és elkezdődött egy mindenre kiterjedő fejlesztés. Minőségi játékosokat és edzői stábot igazoltak, edzőközpontot, pályákat építettek, amik ténylegesen mutatták, hogy szintet akarnak lépni és a befektetések igen hamar megtérültek. Az első bajnoki év nem sikerült igazán jól, felröppent a hír, hogy menesztik az edzői stábot, de a tulajdonos kitartott a spanyol szakvezető mellett és nagyon jól tette, mert Ciprusi Kupát nyert a csapat, majd a következő idényben viszonylag simán bajnok is lett.” 

A Pafosz az elmúlt két évben legalább tíz játékosért, főképp brazilokért és portugálokért fizetett átigazolási díjat, de a legdrágább, a selejtezők során kétszer eredményes, a Crvena zvezda ellen klasszis gólt szerző, a brazil Athletico PR-től kivásárolt, 24 éves Jajá sem került többe egymillió eurónál. A legnagyobb név azonban a Chelsea-vel korábban BL-t, bajnokságot és kétszer Európa-ligát is nyerő, az idén nyáron a brazil Fotalezától ingyen érkező, 38 éves, 57-szeres brazil válogatott védő, David Luiz. Összesen 21 légiósa van a klubnak, a legtöbben a brazilok vannak, öten, őket a portugálok követik, négyen. 

„Minden évben meghagyták a csapat meghatározó játékosait és megfelelő scouting után posztokra igazoltak – folytatta Nagy Zoltán. – A brazil David Luiz szerződtetése az idén lehet, hogy csak marketingfogás, mert pályára még nem lépett. Cipruson már most mindenki arról beszél, hogy az új bajnokságot is meg fogják nyerni és így a nemzetközi porondon is meg tudja vetni a lábát a klub hosszabb távon is. Ezek az eredmények segítenek a ciprusi labdarúgás megítélésének javításában, a Pafosz a harmadik szigetországi csapat az Anorthoszisz és az APOEL után, amelyik ki tudta harcolni a főtáblára jutást a Bajnokok Ligájában.”

 VIDEÓ:  Pafosz (ciprusi)–Crvena zvezda (szerb) 1–1 

GURBANOV EGYENLŐ QARABAG

A Ferencvárost 5–4-es összesítéssel búcsúztató, története során másodszor főtáblára jutó azeri Qarabagot láthattuk testközelből a magyar bajnok ellen, így most csak azokra az egyezésekre hívnánk fel a figyelmet, melyek a fent említett újoncokhoz hasonlóan megalapozták a klub főtáblára jutását. Az egyik ilyen az edző személye, az 53 éves Gurban Gurbanov megszakítás nélkül tizenhét éve irányítja a Qarabagot, 693 tétmeccsen ült már a csapat kispadján. Az ő személye mostanra szinte kőbe van vésve a klubnál, és nagyon erős egységet alkot játékosaival. Alighanem ennek is köszönhető, hogy a Ferencváros elleni meccset megelőzően az ír Shelbourne és az északmacedón Skendija ellen is kettős győzelemmel jutott tovább, a négy meccsen tíz gólt szerzett és csak egyet kapott.

A Pafoszhoz és a Kajrathoz hasonlóan a Qarabag is elsősorban a viszonylag olcsón elérhető dél-amerikai játékosokra alapoz (az előző két idényben összesen négymillió euróért vettek játékosokat, ezen a nyáron 900 ezer eurónál tartanak), négy brazil és két kolumbiai játékost is találunk a keretben, de összesen 16 légiósa van a klubnak. A külföldiek közül ketten is játszottak korábban a Ferencvárosban. Az FTC ellen gólpasszt jegyző Kady, illetve a zöld-fehérek ellen kispadon ülő, marokkói válogatott Samy Mmaee. Az ő személyük mutatja, hogy nagyjából a Ferencváros is hasonló körből tud játékosokat szerződtetni, mint a Qarabag (nem véletlen, hogy az FTC korábban már két játékost is igazolt a Qarbagtól), de említhetjük a Pafoszt és a Kajratot is.

VIDEÓ:  Qarabag (azeri)–Ferencváros 2–3 

A négy meglepetéscsapat kapcsán tehát azt állapíthatjuk meg „közös nevezőként”, hogy mindegyik klubnál, a Bodőnél, a Kajratnál, a Pafosznál és a Qarabagnál is hosszabb ideje már együtt dolgozik a csapattal a vezetőedző, jól ismeri a keretet, megvan a kialakult játékfelfogása. Egyik klubnál sem szerződtetnek kimondottan drága légiósokat, de mindegyikük esetében megvan az a jól körülhatárolható irány, amit követnek a piacon. A Bodö a skandináv játékosok, a másik három klub pedig a brazil, illetve a portugál vonal mellett tette le a voksát, rájuk alapozza a játékát. Ugyanakkor a Bodö és a Kajrat esetében meghatározó szerepet játszanak a saját nevelésű labdarúgók is.

Bizalom (az edzőben, a kialakult játékrendszerben), következetesség (a játékospiacon), fokozatos építkezés – ezek jellemzik a BL-főtábla példaértékű meglepetéscsapatait.

A BL-FŐTÁBLA MEGLEPETÉSCSAPATAINAK ELLENFELEI AZ ALAPSZAKASZBAN
Bodö/Glimt (norvég): Manchester City, Borussia Dortmund, Juventus, Atlético Madrid, Tottenham, Slavia Praha, Monaco, Galatasaray
Qarabag (azeri): Chelsea, Liverpool, Eintracht Frankfurt, Benfica, Ajax, Napoli, Köbenhavn, Athletic Bilbao 
Pafosz (ciprusi): Bayern München, Chelsea, Villarreal, Juventus, Slavia Praha, Olympiakosz, Monaco, Kajrat Almati 
Kajrat Almati (kazah): Real Madrid, Inter, FC Bruges, Arsenal, Olympiakosz, Sporting, Pafosz, Köbenhavn