Fennakad-e az olasz falon a triplázni vágyó PSG?

Elkényeztették a labdarúgás szerelmeseit az idei BL-döntős csapatok: a Paris Saint-Germain és az Internazionale talán a legszebb, legélvezetesebb futballt játszotta a 2024–2025-ös idényben – természetesen nem feledkezünk meg az FC Barcelonáról sem –, és abszolút megérdemelten jutott el idáig. A párizsiak mindezt úgy érték el, hogy tavaly nyáron távozott a „poszterfiú”. A Münchner Merkur, a döntőt rendező bajor főváros helyi lapja fel is tette a költői kérdést, hogy kinek van szüksége Kylian Mbappéra, amikor nélküle öt év után újra eljutott a sorozat fináléjáig a PSG. Azért azt érdemes hozzátenni, hogy a francia világbajnokkal tavaly nem sokon múlott a Dortmund elleni elődöntőből a továbbjutás, elképesztő balszerencséje volt a csapatnak a kapufákkal és a kihagyott helyzetekkel. Valami ugyanakkor jól láthatóan összeállt ebben az idényben Luis Enrique keze alatt, s bár Mbappé alapvetően nem ellenszenves személyiség, távozása után a közvélemény is sokkal szimpatikusabbnak tartja a továbbra is katari olajmilliárdokból verbuvált csapatot. A játék valóban lenyűgöző és megnyerő, a Real Madridot erősítő csatár hiányában pedig már senkinek sem kell pluszterheket cipelnie védekezésben és letámadásban.

LUIS ENRIQUE ZSENIÁLISAN ÖSSZERAKTA A PSG JÁTÉKÁT

Már tavaly ősszel úgy tűnt, hogy az évad egyik legígéretesebb kerete lehet a Paris Saint-Germainé, de az eredmények a BL-ben nem jöttek. Az első öt fordulóban mindössze négy pontot szerzett a csapat, az a veszély is fennállt, hogy már az alapszakaszban kiesik, ám 2025-öt már óriási lendülettel kezdte, Hvicsa Kvarachelia leigazolása pedig az utolsó lyukat is befoltozta. Bámulatos, mennyire technikás csapatot hozott össze Luís Campos sportigazgató és Luis Enrique vezetőedző: Asraf Hakimi és Nuno Mendes támadókat megszégyenítő teljesítményre képes az ellenfél kapuja előtt, miközben a védelemben sem jelentenek hátrányt. Az egyenes kieséses szakaszban klasszisát hétről hétre bemutató Gianluigi Donnarumma előtt a rutinos Marquinhos, valamint a Presnel Kimpembe és Lucas Hernandez hosszú sérülése miatt a Frankfurttól igazolt Willian Pacho is kitűnően helytáll. 

Mielőtt a támadókhoz érnénk, érdemes szót ejteni a PSG legfontosabb soráról, a középpályáról. Michael Cox, a The Athletic neves szakírója is kiemeli, mennyire fontos, hogy a két BL-döntős csapat a letámadás alkalmazása mellett olyan kiváló technikai képességű játékosokkal futballozik, mint a párizsiak részéről Joao Neves, Vitinha és Fabián Ruiz. Rendkívül érdekes, hogy mennyire szabadon mozoghatnak Enrique rendszerében: folyamatos forgásaikkal valaki mindig üresen van, s amit a döntő felvezetése kapcsán pénteki számunkban Kvaracheliáról megjegyeztünk, az rájuk is igaz: elképesztően nyomástűrő játékosok, szinte immunisak az ellenfél letámadására. Élmény nézni, ahogy szűk területről képesek kihozni a labdát, és mivel szélvészgyors támadók rohamoznak, életveszélyes a labdavesztés vagy a presszing elrontása már a PSG térfelén is. 

Az Internek elsősorban az élete legjobb idényét futó Ousmane Dembélére kell odafigyelnie, aki új posztján, elsősorban középről indulva, de a jobb szélen is feltűnve ontja a gólokat. Kvaracheliáról már esett szó bővebben is lapunk hasábjain, az ő váratlan megmozdulásai mellett Désiré Douénak sem hagyhatnak túl sok teret az olaszok. 

ALESSANDRO BASTONI AZ INTER FONTOS FEGYVERE

Az Interre is jellemző a szombat esti ellenfélnél is megfigyelhető labdabiztos középpálya: pályafutása korábbi szakaszában Hakan Calhanoglu és Henrih Mhitarjan is a támadók mögött futballozott, s mivel Simone Inza­ghi rendszerében mélyebbről kell indulniuk, a fojtogató letámadást bármikor képesek ellensúlyozni technikai tudásukkal. Nicolo Barella már kitört a „güriző” skatulyából, mozgása és passzai legalább olyan fontosak, mint a mellette játszóké. Az Inter esetében talán Alessandro Bastoni szerepe lehet fontos a döntőben. Bár a két csapat szerkezete különbözik, meg lehetne feleltetni Hakimit és Mendest Federico Dimarcóval és Denzel Dumfriesszel, Bastoni mégis olyan fontos fegyvere a milánóiaknak a szélsők és a csatárok közé mozgásaival és passzaival, hogy muszáj külön említést tenni róla: veszélyes létszámfölényes akciókra lehet képes az Inter a bal oldalon a PSG ellen is. Nagy kérdés, Lautaro Martínez combja hogy bírja majd a döntőt: az FC Barcelona elleni visszavágóra csodával határos módon összedrótozták, de elmondása szerint amint levették a kötést a lábáról, szinte elviselhetetlen fájdalmat érzett.

Valószínűleg nem elviselhetetlen, ám jelentős fájdalommal járt az Internek, hogy ahelyett, hogy két, triplázásra esélyes csapat meccseként vezetnénk fel a BL-döntőt, csak a párizsiak írhatnak történelmet. Az Inter évek óta a legjobb olasz csapat, de ezt a megállapítást nehezen tudja bajnoki aranyérmekkel megtámogatni, ráadásul az újabb mélyponton lévő Milan ellen a kupaelődöntőben is kiesett. Ehhez képest a PSG nagyon könnyen nyerte meg a Ligue 1-t és a Francia Kupát is, az azonban mindkét csapatról elmondható, hogy rendkívül nehéz úton jutott el a döntőig.

A MILÁNÓIAK FELEDTETNÉK A KÉT ÉVVEL EZELŐTT ELVESZTETT DÖNTŐT

A PSG Anglia minden pontját bevette, hiszen legyőzte az idényben a Manchester Cityt, kiejtette az alapszakaszgyőztes Liverpoolt, az Aston Villát és a címvédőt búcsúztató Arsenalt is (a hazai rivális Brestet pedig 10–0-s összesítéssel döngölte földbe). Az Inter csupán egy gólt kapott az alapszakasz során, a Feyenoord elleni nyolcaddöntő-visszavágón még tartalékosan is simán továbbjutott, majd a bombaerős Bayern München és az FC Barcelona sem jelentett neki akadályt. Ez persze finom túlzás, mindkét milánói visszavágón drámai küzdelem zajlott a pályán, a katalánok elleni elődöntő a Bajnokok Ligája egyik örök klasszikusa lett a 3–3-as első és a hosszabbítás után 4–3-as második meccsel.

Fájó lenne az Internek, ha a 2023-ban kiváló játékkal a Manchester City ellen elveszített finálét (0–1) követően ezúttal is kikapna a döntőben, ráadásul így trófea nélkül maradna. A milánóiak 1964, 1965 és 2010 után negyedszer hódítanák el a legrangosabb európai klubtrófeát, összesen hetedszer lépnek pályára a döntőben. A PSG a katari állammal a háta mögött fáradhatatlanul próbálja megnyerni története első Bajnokok Ligája-serlegét, de nagy változások biztosan nem lesznek, ha esetleg az idén sem sikerülne. Ezzel a kerettel és Luis Enriquével hosszú éveken át jelentős tényező lehet a klub.

LABDARÚGÓ BAJNOKOK LIGÁJA
DÖNTŐ
Szombat, 21.00: Paris Saint-Germain (francia)–Internazionale (olasz), München (Tv: RTL) – élőben az NSO-n!