BL-döntő: Haalandot kikapcsolta az Inter, Lukaku remekül szállt be, csak... – elemzés

HOVÁ TŰNT AZ ELŐDÖNTŐS DOMINANCIA?

A Real Madrid elleni elődöntő visszavágójának első félórájában az elmúlt évek legdominánsabb játékát mutatta be a Manchester City a Bajnokok Ligájában, majd a továbbiakban is teljes kontroll alatt tartotta a meccset, 4–0-ra nyert, s 5–1-es összesítéssel bejutott a fináléba. Épp ezért sokan azt várták, hogy a sorozat rekordbajnokánál gyengébb kerettel rendelkező Internek esélye sem lesz a fináléban, csakhogy természetesen ez nem ilyen egyszerű.

A négyvédős rendszerben játszó madridiakat asszimetrikusan támadta le Pep Guardiola csapata, rendkívül hatékonyan, de az Inter ellen hasonlót meg sem próbálhatott az ötvédős szisztéma és a lábbal egészen zseniális kapus, André Onana miatt – s ehhez még hozzájött az óvatosság. Simone Inzaghi együttese (5–3–2) ellen a City nem a tavasszal megszokott 3–2–2–3-ban állt fel, hanem egy 3–4–3-as gyémánt formációban. Bár ez sokszor működni látszott, közel sem annyira ült, ahogyan azt Guardiola kitalálta, mert az Inter rengeteg párharcot nyert a középpályán és saját védőharmadában, remek hatékonysággal szerelt, szerzett labdákat... s így tovább.

ACERBI PAZAR VOLT, HAALANDOT „KIIKTATTÁK”

A City az Inter kiváló védekezése és letámadása miatt nem tudott úgy játszani, ahogyan szeret, így az idényt 52 góllal záró Erling Haaland sem kapott annyi labdát a támadóharmadban, amennyit szokott – ezt persze Kevin De Bruyne sérülése sem könnyítette meg. Haaland a meccs végére 3/10 sikeres passzal és mindössze egy lövéssel (igaz, az eltalálta a kaput, s 0.2 xG-t ért) zárt, miközben ennél többször szabálytalankodott (2). A légi párharcok tekintetében ezúttal sem vallott szégyent, 7-ből négyet megnyert, de érdekes módon a földön már jóval gyengébb volt: 11-ből négyszer jött ki győztesként. Azért az egy kihagyott helyzetéért nem lehet hibáztatni, hiszen kisodródott helyzetből lőtt, ám tény, azt követően még csak lehetősége sem akadt.

Haaland hatástalanításáért az egész Inter-védelem dicsérhető persze, de Francesco Acerbi kiemelkedett közülük. A 35 éves belső védő egészen zseniális meccset tudhat maga mögött: párharcait 60 százalékban megnyerte, 88 százalékos pontossággal passzolt, és 11 labdát szerzett, ebből kettőt az ellenfél térfelén.

Itt érdemes kiemelni a City játékának egyik első számú hatástalanítóját, André Onanát, akinek bár sokat nem kellett védenie, lábbal brillírozott. A kameruni kapus – akit a katari világbajnokságon pont bátor lábjátéka miatt tettek ki a keretből – 44 passzt kísérelt meg a meccsen, s ezt 84 százalékos pontossággal hajtotta végre, de úgy, hogy 11 hosszú labdájából 7 jó helyre ment, ami egészen kiváló arány.

RODRI, A GÉP

Évek óta elit szinten játszik a City spanyol hatosa, ebben az évben azonban talán még jobb lett – jót tett neki, hogy John Stones fellép mellé a középpályára. Ezt a meccset azonban pocsékul kezdte Rodri, aki egymás után rontotta el a rövid átadásokat, gyorsan hozott döntést, pánikolt. Majd egyszer csak levetkőzte a hibáit, s főként a második félidőre világklasszis fokozatba kapcsolt. Olyannyira, hogy a mérkőzés végére már 91 százalékos pontossággal passzolt (60/66 összesen, 48/49 középtávra), 0.43 várható gólpasszt (xA) hozott össze, négy labdát szerzett az ellenfél térfelén (a legtöbbet a mezőnyben) és nem mellesleg szerzett egy győztes gólt...

És ha már a gól: az alábbi ábrán is látható, hogy a City mindössze öt lövésig jutott el a tizenhatoson belülről, és csak három találta el a kaput. Ebből Haaland egyszer kisodródva lőtt, Foden nagy ziccert puskázott el, míg a harmadik Rodri lövése, ami a hálóban kötött ki.

Hogy miből született a gól? A City játékrendszere arra késztette a pályán egyébként „mindenhol ott termő” Marcelo Brozovicot, hogy a támadásoknál válasszon: Phil Foden vagy Rodri mozgását követi-e le. A gól előtt a horvát középpályás bekísérte Fodent a tizenhatoson belülre, így nem tudott kiérni a második hullámban érkező Rodri lövésére.

LUKAKU JÓL SZÁLLT BE, CSAK KIHAGYTA A HELYZETEKET

Kezdjük azzal, hogy az Inter támadójátéka sokkal jobb, hatékonyabb, gördülékenyebb volt, mint arra sokan számítottak a meccs előtt, remekül működött a középpályástrió, hatékonyan játszott a bal oldali szárnyvédő, Federico Dimarco, és a védelemből is jött a kellő segítség, de...

A fő kérdés a meccs előtt az volt, Lautaro Martínez mellett Romelu Lukaku vagy Edin Dzeko kezd majd, Inzaghi pedig utóbbi mellett döntött, maradva ezzel a tavasszal csúcsra járatott csatárpárosánál. Az excitys bosnyák csatár azonban nem tudta kellő hatékonysággal megtartani a labdákat, nem alakított ki helyzetet, egyszer sem lőtt kapura, nem voltak pontosak átadásai. Így aztán jött a helyére Lukaku a második félidőben (57. perc).

Aki jól szállt be, elvonta a védők figyelmét, jól indult az üres területekbe, bő félóra alatt 0.37 várható gólt (xG) hozott össze, ziccerig is eljutott, de betalálni nem tudott. Párharcainak ráadásul ő is csupán a 29 százalékát nyerte meg, ami kulcsfontosságú volt Rúben Diasékkal szemben a hajrában...

Mindent összevetve a jobb csapat, a Manchester City győzött, amely ezen a találkozón is jobbára kontrollálta a játékot, de sokszor szerencséje volt, s nem mondható ki, hogy jobb volt ellenfelénél. Az Inter több helyzetet dolgozott ki és szenzációsan védekezett, azonban peches volt (már ha Ederson bravúrjai annak számítanak), így nem tudta megnyerni a Bajnokok Ligáját.

BAJNOKOK LIGÁJA
DÖNTŐ
Manchester City (angol)–Internazionale (olasz) 1–0 (0–0)
Isztambul, Atatürk Olimpiai Stadion, 71 412 néző. V: Szymon Marciniak (lengyel)
MANCHESTER CITY: Ederson – Akanji, R. Dias, Aké – Stones (Walker, 82.), Rodri – Bernardo Silva, De Bruyne (Foden, 36.), Gündogan, Grealish – Haaland. Menedzser: Pep Guardiola.
INTER: An. Onana – Darmian (D’Ambrosio, 85.), Acerbi, Bastoni (Gosens, 76.) – Dumfries (Bellanova, 76.), Barella, Brozovic, Calhanoglu (Mhitarjan, 84.), Dimarco – Lautaro Martínez, Dzeko ( R. Lukaku, 56.). Vezetőedző: Simone Inzaghi
Gólszerző: Rodri (68.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!