Emelt fővel, de vereséggel távozhat Barcelonából a Fradi

Ez maga a csoda! Hiába, az a fantasztikus Fradi-szív – írta 1995. szeptember 14-én lapunk, a Nemzeti Sport, miután a Ferencváros története első Bajnokok Ligája-mérkőzésén Lisztes Krisztián góljával, valamint Vincze Ottó duplájával nagy meglepetést szerezve, tartalékos összeállításban 3–0-ra győzött a Grashoppers otthonában. S most, 25 évvel később, a keddi mérkőzés előtt titkon reménykedhettünk abban, hogy ezúttal is hasonló címlappal jelenhet meg a másnapi újság, miközben tudat alatt mindenki tisztában volt azzal is, hogy az FC Barcelona otthonában még a döntetlen is világraszóló bravúrnak számítana, amiről utána napokig cikkezne a nemzetközi sportsajtó. Annál is inkább, mert a Barcelona 2013 óta nem kapott ki hazai pályán a BL-ben, és döntetlent is csak az Atlético Madrid, a Juventus, a Slavia Praha és a Tottenham ért el vendégként. A magyar futball számára már az óriási fegyvertényt jelentett, hogy a klub negyedszázad elteltével ismét bejutott a Bajnokok Ligájába, ami miatt szomorúbbak lehettünk, hogy a járványhelyzet miatt zárt kapuk mögött rendezték meg a BL-csoportmérkőzést, s a vasszigorra jellemző, hogy Josep Bartomeu, a katalán klub elnöke sem lehetett ott a stadionban, miután a napokban találkozott egy fertőzött személlyel. Természetesen normális esetben szinte biztosan legalább hatvan-hetvenezer szurkoló előtt, fantasztikus hangulatban léphetett volna pályára a Ferencváros a Camp Nouban, ahol már az első perctől kezdve szólhatott volna a Fradi-induló.

Ehelyett az AC/DC Highway To Hell című klasszikusa bömbölt, miközben a Ferencváros futballistái fél órával a kezdés előtt a pályán melegítettek, s a kongó lelátó ellenére is felemelő érzés volt hallgatni a felcsendülő Bajnokok Ligája-himnuszt. Miután mindkét csapatra a bajnoki idény legfontosabb rangadója vár a hét végén – az FTC az Újpestet, a Barca a Real Madridot fogadja –, így mindenki kíváncsi volt arra, vajon a két vezetőedző miként keveri a kártyákat, és milyen kezdőcsapatot küld pályára. Nos, Ronald Koeman négy, Szerhij Rebrov öt helyen változtatott a legutóbbi mérkőzés kezdőcsapatához képest. A zöld-fehéreknél Adnan Kovacevic kivételével a komplett védelem kicserélődött, és bekerült a csapatba Sigér Dávid is, az FC Barcelonában pedig ezen az összecsapáson mutatkozhatott be a Juventustól szerződtetett Miralem Pjanic.

Az FTC vezetőedzője az első másodperctől kezdve karba tett kézzel állt a kispad előtt, s gyakorta hangos szóval, tapsolva próbálta lelkesíteni a csapatot, főleg azután, hogy Tokmac Nguen (amúgy parádés) gólját les miatt nem adta meg a játékvezető. Negyedóra elteltével viszont már Ronald Koeman kissé idegesen sétálhatott zsebre dugott kézzel, és a hazai játékosok egyre hangosabb, idegesebb bekiabálásaiból is érezni lehetett, kezdenek feszültebbek lenni. Valószínűleg nem számítottak arra, hogy tizenöt perc elteltével nem lesz említésre méltó helyzete a Barcának. Később Dibusz Dénesnek hatalmas bravúrt kellett bemutatnia, a magyar kapus mozdulatain az első perctől kezdve érződött a magabiztosság, és ahogy ilyenkor kell, igazi vezér módjára folyamatos instrukciókkal irányította a védelmet. Azt viszont talán ő sem hitte el, amikor Isael bombáját követően a labda a kapufa és a léc találkozásáról pattant vissza (a lövés akkorát szólt, hogy visszhangzott tőle a csaknem teljesen üres stadion). A nagyszerű passzt adó, hihetetlen lelkesedéssel futballozó Tokmac Nguen a fejét fogta, ráadásul a támadás annyira tetszetős volt, hogy azt még a hazai VIP-páholyban is tapssal díjazták.

Csakhogy a Ferencváros helyzete sajnos kiváló ébresztőt jelentett a hazaiak számára, akik innentől kezdve rákapcsoltak, és nem sokkal később Lionel Messi tizenegyesével a vezetést is megszerezték (1–0). Hiába védett remekül Dibusz, az első félidő végén egy parádés támadás végén, Ansu Fatinak köszönhetően megszületett a második hazai gól is (2–0), de jellemző az FTC-re, hogy nem adta fel, küzdött-hajtott tovább.

Hiába vezetett két góllal a Barcelona, a Ferencváros bátor futballja láttán a magyar tudósítók mögött ülő spanyol rádiós is méltatta a zöld-fehér együttest, hangsúlyozva, hogy Szerhij Rebrovnak kulcsszerepe van abban, hogy a csapat a BL-ben szerepelhet. Az ukrán szakvezető azt is tudja, milyen érzés gólt szerezni a Camp Nouban, és miután a második félidő elején gyakorlatilag eldőlt a találkozó (Coutinho köszönt be, 3–0), abban reménykedhetett, hogy valamelyik futballistája is elmesélheti majd, gólt rúgott a Barca otthonában. Nos, ezzel Ihor Haratin büszkélkedhet ezután (3–1).

Sőt, az FTC nemcsak szépíteni tudott, Gerard Piqué kiállítása miatt az utolsó húsz percben emberelőnyben játszhatott. Sokkal lelkesebbé váltak a magyar együttes futballistái, benne volt a levegőben, hogy szorosabb is lehet a vége, még ha a pontszerzésre nemigen volt esély, főleg, hogy Pedri, majd Ousmane Dembélé is betalált. 5–1

A csoda végül elmaradt, de a Ferencváros a meccs nagy részében nem vallott szégyent, s az FC Barcelona pályáján bizonyította, bátor játékkal a négygólos vereség sem annyira kínos, ugyanakkor az is igaz, hogy az utolsó percekben már jól látszott az erőnlétbéli és a technikai különbség.

BAJNOKOK LIGÁJA
CSOPORTKÖR, 1. FORDULÓ
G-CSOPORT
FC BARCELONA (spanyol)–FERENCVÁROS 5–1 (2–0)
Barcelona, Camp Nou, zárt kapuk mögött. Vezette: Schärer (svájci)
BARCELONA: Neto – Sergi Roberto (Firpo, 62.), Piqué, Lenglet, Dest – Pjanic (S. Busquets, 76.), F. de Jong – Trincao (O. Dembélé, 63.), Coutinho (Araújo, 71.), Fati (Pedri, 63.) – Messi. Vezetőedző: Ronald Koeman
FTC: Dibusz – Botka (Lovrencsics G., 77.), Blazic, Kovacevic, Civic (Heister 63.) – Haratin, Sigér D., Laidouni (Somália, 63.) – Isael, Zubkov (Mak, 71.) – Nguen (F. Boli, 71.). Vezetőedző: Szerhij Rebrov
Gólszerző: Messi (27. – 11-esből), Fati (42.), Coutinho (52.), Pedri (82.), O. Dembélé (89.), ill. Haratin (70. – 11-esből)
Kiállítva: Piqué (69.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

A csoport másik mérkőzésén
Dinamo Kijev (ukrán)–Juventus (olasz) 0–2 (Morata 46., 84.)

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Borbély László, Smahulya Ádám (szöveg),Nagy-Pál Tamás(videó) és Török Attila (fotó)