Három kívánság: triplázó csapatok a labdarúgás nagyszínpadán

Celtic (1967)
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy szénbányászfiú Skóciában. Jock Stein volt a neve, és a munka mellett futballozott is. Pontosabban ennél nagyobb szerepet játszott a sport az életében, mert nem teljes műszakban vájta a szenet, igazából a labdarúgásnak élt. 1950-ben, 28 évesen állt profinak, Walesben a Llanelli Town játékosa lett egy évre, heti 12 fontot keresett, és többé nem nyelte a szénport. Visszatért a Skóciába, és egész más szinten, a Celticnél folytatta, 1200 fontért vették meg. Egy évvel később csékáhelyettes volt, majd csapatkapitány lett, az 1954-es duplázáskor már ő emelte elsőként a magasba a bajnoki és a Skót Kupa-serleget. 1960-ban visszavonult, edzősködni kezdett és 1965-ben övé lett a Celtic kispadja. Kezdésként zsinórban kilencszer hódította el a bajnoki címet, szemben, az óceán túloldalán a bostoni Celtics akkoriban az NBA-ban vitt hasonló szériát. A Skót Kupát nyolcszor húzták be, mindkettő megvolt 1967-ben, a Bajnokcsapatok Európa-kupájában pedig olyat csináltak Stein fiai, amit még nem látott a világ: végigszáguldottak a mezőnyön és első brit csapatként döntőt játszhattak. A lisszaboni fináléban hátrányba kerültek, az Inter hamar vezetéshez jutott büntetőből, ami azért teremtett különösen nehéz helyzetet, mert a milánóiak a catenaccióval a védekezés nagymesterei voltak. Az viszont könnyebbség volt, hogy az aranylabdás Luis Suárez sérülés miatt nem léphetett pályára, meg amúgy is, Stein csapata nagyon hatékony támadófutballt játszott. Tommy Gemmell a 63. percben egyenlített, Stevie Chalmers a hajrában pedig megnyerte a döntőt. Így a Celtic nemcsak az első BEK-győztes brit csapat lett, hanem a futballtörténelem első nagy triplázója. Az Európát meghódító egykori bányászfiú 1978-ig maradt a posztján, aztán a skót válogatott szövetségi kapitánya lett, 1985. szeptember 10-én Cardiffban Wales ellen játszott vb-selejtezőt Skócia, a végén büntetővel sikerült egyenlíteniük a vendégeknek, ezzel kiharcolták a pótselejtezőt, de Stein azt már nem élte meg, a lefújáskor szívrohamot kapott és még a stadionban meghalt.

Ajax (1972)
A második triplázó a futballtörténelem egyik legnagyobb csapata volt. Az Ajax 1966-tól kezdve sorozatban nyerte a bajnoki címeket, jó néhányszor a Holland Kupát is mellé tették az amszterdamiak. A totális futballt megalkotó Rinus Michels hat, sikerekkel sűrűn teletűzdelt év után 1971-ben a Barcelonához szerződött, helyét az erdélyi Kovács István vette át. Michels az 1971-es BEK-et nyerte meg, utódja a következő kettőt. 1972-ben a döntőig vezető úton két 0–0 kivételével az összes meccsüket megnyerték a hollandok, a rotterdami fináléban is az Inter volt az ellenfél, akárcsak a glasgow-iaknak öt évvel korábban (majdnem a Celtic lett, mert az Inter az elődöntőben csak az újrajátszást tizenegyespárbajjal megnyerve jutott tovább), és Johan Cruyff duplájával 2–0-ra győzött az Ajax. 1971-ben a bajnokság hiányzott a triplához, Kovács Istvánnal aztán mindhárom sorozatban csúcsra jutott a csapat, a következő évben a Holland Kupa maradt ki.

PSV (1988)
Újabb holland tripla, ezúttal Eindhovenből. A PSV az Ajax után második holland klubként jutott el 1988-ban a BEK-döntőig, és egyből meg is nyerte. Jó évük volt a hollandoknak, az Európa-bajnoki cím is az övék lett. A nyitó körben biztonságosnak tűnő 3–0-s előnyt szerzett a PSV a Galatasaray ellen Eindhovenben, de Isztambulban nagyon megijedhettek, hiszen a 2–0-jukkal közel voltak a törökök az egyenlítéshez. A Rapid Wienen kettős győzelemmel jutott túl Guus Hiddink csapata, a Bordeaux-val, majd a Real Madriddal szemben viszont két-két döntetlennel eléggé kicentizte. Ha keservesen is, de meglett a döntő. A Benfica az állítólagos Guttmann-átkot próbálta volna lerázni és lezárni Stuttgartban, ehhez közel is volt, mert a 0–0 120 percen át kitartott és az első négy kör tizenegyes után is mindig ugyanaz volt az állás, de aztán António Veloso hibázott, ezzel Ronald Koemanék mennybe mentek. Pedig az utolsó öt meccsük mindegyike iksz lett. A bajnokságot nem centizték ki ennyire, kilencpontos, négy és fél győzelemre való előnnyel végeztek a második Ajax előtt, a Holland Kupát pedig fordulatos döntőben 3–2-re nyerték a Roda ellen. 1989-ben a két hazai sorozatban meglett a címvédés, de a BEK-negyeddöntőben a Real Madrid visszavágott nekik az egy évvel korábbi kudarcért.

Manchester United (1999)
A BL-korszakban a Manchester United volt az első triplázó, pedig a Bayern München elleni döntőben a rendes játékidő leteltéig nem úgy tűnt, hogy itt labdába tudnak rúgni a „vörös ördögök”. De jött a két szöglet, Teddy Sheringham és Ole Gunnar Solskjaer, a sorozat egyik legemlékezetesebb végjátéka, és nem maradt más a robbanás nyomában, mint a füvön hitetlenkedve fekvő csalódott Bayern-játékosok és örömittas manchesteriek. A United-menedzser Sir Alex Fergusonnak sosem a taktika volt az erőssége, de most jót húzott a végén a szerepkörök újraosztásával (vagy előtte a meccs nagy részében nem volt képben, nézőpont kérdése). A Manchester Untited magasan a Premier League-éra legsikeresebb klubja még úgy is, hogy a mester 2013-as visszavonulása óta a tűz közelébe sem tud kerülni – a tizenkét győzelem hosszú időre elég fedezet. 1999-ben izgalmas végjátékban lett meg a bajnoki aranyérem, az utolsó fordulót az Arsenal előtt egy pont előnnyel várta a United, és a Tottenham Les Ferdinand, a későbbi manchesteri védő, Rio Ferdinand unokatestvére góljával vezetéshez jutott, de aztán David Beckham és Andy Cole elrendezte, hiába nyertek az „ágyúsok”. Az FA-kupa-döntőben a Newcastle ellen esélyeshez méltóan nyert a United.

Barcelona (2009, 2015)
A Barcelona az egyetlen klub, amelynek kétszer is sikerült a triplázás. Pep Guardiola első vezetőedzői szezonjában nem tudott hibázni, az is igaz, hogy a Chelsea elleni elődöntőben az égiek és egy kicsit a bíró is a katalánokkal volt. A döntőben a tíz évvel korábban triplázó Manchester Unitednak Cristiano Ronaldóval sem volt semmi esélye, a Barcelona felőrölte (2–0). A bajnoki cím a rossz kezdés dacára már fordulókkal a vége előtt eldőlt, az Athletic Bilbao elleni Spanyol Kupa-döntőben is hasonló volt a forgatókönyv: a baszkok korán vezetéshez jutottak, de 4–1 lett a vége. A Barcelona 2009-ben megszerezte a két Szuperkupát és a klub-vb-t is megnyerte, ennél jobban a csúcson lenni nem lehet. Hat évvel később Luis Enrique vezetésével megközelítette ezt a magasságot a csapat. A bajnokságban végig szoros volt a versenyfutás a Real Madriddal, a végére két pont előny maradt. A kupadöntőben ezúttal is a Bilbao volt az ellenfél, 3–1 lett. Ez volt akkor a jellemző különbség: a Bajnokok Ligájában az összes egyenes kieséses párharcát legalább két gól különbséggel nyerte meg a Barcelona, a döntőben a Juventust 3–1-re győzte le. A hat elnyerhető címből csak a spanyol Szuperkupát hagyták veszni Lionel Messiék 2015-ben.

Inter (2010)
A legnagyobb hőstett az volt José Mourinho Interjétől, hogy az előző évben triplázó Barcelonát a BL-elődöntőben megfojtotta. Persze a portugál korábbi csapata, a Chelsea búcsúztatása a nyolcaddöntőben és a döntőben a topon lévő Bayern München legyőzése (2–0) is becsülendő siker. A Serie A az ősszel még nagyon mélyen lévő, de aztán nagy menetelésbe kezdő Romával szemben lett meg kétpontos különbséggel, ez a klub legutóbbi bajnoki aranya. A kupadöntőt is a Roma ellen kellett megnyernie az Internek, ráadásul a Stadio Olimpicóban, de 1–0-val azt is sikerült.

Bayern München (2013)
Egyedül Hollandiának van két triplázó klubja, Németországban a Bayern München is egyedül volt képes a bravúrra. Ennek egy másik német csapat, a Dortmund tehetett volna utoljára keresztbe, hiszen ők játszották a 2013-as BL-döntőt. Előtte a Bayern a Juventust 4–0-s, a Barcelonát 7–0-s összesítéssel ütötte ki, de a Wembleyben Arjen Robben csak a meccs végén nyerte meg a döntőt a bajoroknak (2–1). A bajnokságban akkor nyitották ma is futó győzelmi szériájukat, mondhatni, megérdemelten nyertek: 26 pontot vertek a második Dortmundra... A Stuttgart elleni kupadöntő 3–2-es végeredménye küzdelmesebb meccsre utal, de húsz perccel a vége előtt már 3–0-ra vezetett a végül minden elismerést besöprő Jupp Heynckes-csapat. Az idén épp a Bayernnek van még esélye ismételni és a PSG lehet az „új fiú”. Egyelőre ők heten tehát a triplázók, mint a mesében; itt a vége, fuss el véle!

A megjelent cikk a Képes Sportban is olvasható! További Képes Sport-os cikkekért kattintson adigitalstand.hu/kepessportoldalra!