„Pintér Attila nem lehet könnyű helyzetben, hiszen akik eddig kevesebb lehetőséget kaptak, szombaton kiváló produkciót nyújtva bizonyították, hogy bármikor lehet rájuk számítani” – kezdte a Nemzeti Sportnak adott interjúját Tarmo Kink, a Győri ETO észt légiósa, aki szombaton térdsérülés miatt nem játszhatott Debrecen ellen 3–0-ra megnyert Szuperkupa-mérkőzésen, de már készen áll a bevetésre.
– Izgul?
– Amiatt, hogy szóhoz jutok-e?
– Nem, a meccs miatt.
– Ó, amiatt egyáltalán nem. Legalábbis most még nem. Majd egy-két órával előtte… Félreértés ne essék, nem feszültségről, netán remegésről beszélek, hanem izgatottságról. Ami teljesen normális. Állítom, Lionel Messiben és Cristiano Ronaldóban is van némi drukk a nagy meccsek előtt. Persze addig jó, amíg egy-egy mérkőzés előtt felspannolt állapotba kerül az ember. Rég rossz lenne, ha ilyenkor nem éreznék semmit.
– Azon kevesek közé tartozik, akinek a mai ETO-ban van BL-múltja – még a Levadia Tallinn ifjú reménységeként lépett pályára a kvalifikációs szakaszban. Kellemes emlék?
– A Drogheda United elleni gólom, illetve a macedón Pobeda elbúcsúztatása feltétlenül. Az már kevésbé, hogy kétezer-hét augusztusában, a második selejtezőkörben a Crvena zvezda csak idegenben lőtt góljának köszönhetően jutott tovább velünk szemben. Mostanság azt is nemegyszer felelevenítettük, hogy három évvel ezelőtt milyen szépen teljesítettünk az Európa-liga-selejtezőben. Előbb a Nitrát, majd az Atiraut, harmadikként pedig a Montpellier-t búcsúztattuk, és csak a Dinamo Zagreb elleni rájátszást buktuk el. Nagy menetelés volt, jó visszagondolni rá.
– Hasonló szereplés a jelenlegi csapatban is benne van?
– Hogy meddig jutunk, kizárólag rajtunk múlik. A jövő keddi visszavágónál messzebbre azonban felesleges tekinteni. A képlet egyszerű: van két meccsünk arra, hogy kiharcoljuk a továbbjutást.
– Az ETO-parkban elfogadná a nulla nullát?
– Nem rossz, de az öt nullás győzelmünknek jobban örülnék. Íratlan szabály, de ha el akarunk érni valamit, muszáj betartani: hazai pályán nem kaphatunk gólt. Tudja mit, a kettő nullás sikerünket most aláírom.
– Félő, ehhez Paulo Sousa együttesének is lesz egy-két szava.
– Legyen csak! Alaposan feltérképeztük ellenfelünket, és el kell ismernem, erős csapattal találkozunk.
– Erősebb a Győrnél?
– Majd meglátjuk. Én hiszem, hogy van esélyünk a továbblépésre. Legalább annyi, mint a Maccabinak.
TÁMADÓ HADRENDBEN A MACCABI, LEVI VÉDHET
Paulo Sousa vélhetően támadó hadrendben küldi pályára a csapatát, a Maccabi 4–3–3-as formációban futballozik majd.
Érdekesség, hogy a Fulhamtől kölcsönbe érkező Omri Altman az edzéseken olyan remekül mozgott, hogy bár új fiú a keretben, minden bizonnyal a kezdőcsapatba jelöli Sousa.
Nagy kérdés a kapus posztja, több jel is arra mutat, hogy nem a frissen igazolt spanyol Juan Pablo Colinas, hanem a második kapusnak számító fiatal Barak Levi véd majd – állítólag azért, mert az izraeli tud kommunikálni a védőkkel, míg a spanyol nyelvi akadályokba ütközik. Ő ugyanis héberül, a védelem tagjai pedig spanyolul nem tudnak.
Sousa dilemmáját erősíti, hogy Levi korábban sérüléssel bajlódott, csak néhány napja végez teljes értékű edzésmunkát – egyelőre nem tudni, végül hogyan dönt a portugál szakember.
A Maccabi Tel-Aviv esti sajtótájékoztatóján Paulo Sousa részletesen megindokolta, miért tartja továbbra is esélyesebbnek a magyar bajnokot. Először is az évek óta lényegében együtt lévő keretnek hosszabb ideje ugyanaz az edzője, huzamosabb ideje számít élcsapatnak hazája bajnokságában, és a mostani felkészülést is korábban kezdhették el a játékosai. Ráadásul a Győr megteheti, hogy például a szombaton Szuperkupát nyerő csapatából csak néhányan játszanak a BL-selejtezőn.
Saját csapat erejét és esélyét abban látja, hogy sok információjuk van a győri csapatról, a játékosai ambiciózusak, azt viszont csak remélni tudja, hogy eredményesek is lesznek.
