A szakember az MTI-nek értékelve kiemelte, fokozott felelősséget helyezett rájuk az, hogy Magyarország megkapta a rendezést. A nemzetközi térben kellett látni a magyar atléták helyzetét és ennek alapján olyan célokat megfogalmazni, amelyek elérhetőek. Így elsősorban az egyéni részsikerek, egyéni csúcsok és országos csúcsok elérése volt a cél.
„Az 57-ből, 57-en befejezték versenyüket és nagyon sokat mond, hogy 12 versenyszámban voltak a legjobb 16 között sportolóink, ami nagyon értékes. Előzetesen egy éremben reménykedtünk, igazából Halász Bencének volt erre reális esélye, amit be is váltott, aztán majdnem kettő lett” – utalt Scheidler Géza Krizsán Xénia bravúros negyedik helyére hétpróbában. – „Én mindig is vállaltam, hogy őt nagyra tartom, nagyon tapasztalt és tehetséges versenyző.”
Az MTK többpróbázója az elmúlt két évben rengeteg problémával küzdött és idén a vb előtt egyetlen hétpróbát sem csinált végig, de Scheidler Géza bízott benne, hogy jól fog teljesíteni.
„A 12 közé vártam és úgy gondoltam, ha minden jól sikerül, akkor a nyolc között is végezhet, ezek után lett negyedik. Meg kell említsem a másik hétpróbázót, Nemes Ritát is, aki fantasztikus tizedik helyet szerzett” – mondta az igazgató, aki a bronzérmes Halász Bence és a többpróbázók mellett szinte az egész csapattal elégedett volt. Külön kiemelte az újabb országos csúcsot elérő 400-as Molnár Attilát, illetve a hozzá hasonlóan elődöntős Takács Boglárkát (100 m), Kéri Biankát (800 m) és Kozák Lucát (100 m gát), ahogy az egyéni csúcsokat produkáló fiatal tehetségeket, Rapai Fannit (400 m), Bánóczy Árpádot (400 m gát), Németh Mátyást (távolugrás), Wahl Zoltánt (200 m).
Scheidler Géza a negatívumok között a női távolugrást és a női gerelyhajítást említette. Mint mondta, ezekben a számokban két-két hazai atléta volt, és remélték, hogy mindkét fináléban lesz magyar, de a versenyzők elmaradtak a várakozástól. Hozzátette: meg kell majd vizsgálni, hogy mi volt az oka a visszafogottabb teljesítménynek.
A váltóversenyekben az ötből négyben országos csúcsot döntött a hazai staféta, melyek közül a 4x400 méteres vegyesváltó (Molnár Attila, Kéri Bianka, Wahl Zoltán, Molnár Janka) rekordja borítékolható volt és a női sprintstaféta (Kerekes Gréta, Csóti Jusztina, Takács Boglárka, Kocsis Anna Luca) is többször futott már idén rekordot. Az előző, 1999-es csúcson közel egy másodpercet faragó férfi 4x400-as váltó (Steigerwald Ernő, Wahl, Kovács Árpád, Molnár A.) teljesítménye Scheidler Géza szerint azért különleges, mert szinte a B csapattal tudtak csak kiállni Huller Dániel betegsége és Enyingi Patrik sérülése után, a női négykörös váltótól (Nádházy Evelin, Kéri, Rapai Fanni, Molnár J.) pedig titkon remélték, hogy jobbat fut majd az 1980 augusztusa óta élő magyar csúcsnál.
A MASZ is készített összegzést. Ebben emlékeztetett rá, hogy 63 magyar atlétát neveztek be, közülük 57-en versenyeztek ténylegesen. Egy számban volt hazai érmes, Halász Bence a vb emlékezetes második estéjén, idei legjobbjával (80,82 m) lett harmadik kalapácsvetésben. Öt országos csúcs dőlt meg, ami az eddigi világbajnokságokat tekintve magyar rekord. A 12. helyen végző Molnár Attila 400 méteren a saját magyar csúcsát javította 44.84 másodpercre, továbbá faragott az eddigi legjobb hazai eredményen a 4x400 méteres vegyes váltó (3:14.08 p), a 4x400-as női váltó (3:27.79 p), a 4x400 méteres férfi váltóban (3:02.65 p) és a 4x100-as női staféta (43.38 mp).
A vb-n született kilenc magyar egyéni csúcs. Kiemelkedően teljesítettek a hétpróbázók is – emlékeztet a szövetség –, Krizsán Xénia negyedik, Nemes Rita tizedik lett, és Kozák Luca is bizonyította, hogy a legjobbak közé tartozik 100 m gáton, hihetetlenül erős mezőnyben elődöntős volt, akárcsak Kéri Bianka 800 méteren.
A MASZ statisztikája szerint az 56 olyan számból, amelyben volt hazai induló, 46 esetben jobb lett a magyar helyezés, mint az a vb előtti világranglista alapján várható volt. Huszonkét magyar helyezés volt a legjobb 24-ben és 12 a legjobb 16 között, mind a kettő magyar vb-rekord. A legtöbb számban az elődöntőt jelentő legjobb 24-be jutottak szerinti pontozás alapján az országok rangsorában Magyarország a világon a 20., míg az európai országok közül a 11. helyezett.
A szövetség a közleményében kiemelte, hogy „versenyszámtól, teljesítménytől és helyezéstől függetlenül a magyar szurkolók egy emberként álltak a sportolóink mögött, és elképesztő motivációt jelentett versenyzőinknek a töretlen, lelkes, állandó üdvrivalgásban kifejezett támogatás.”