Atlétika: csodaugrások, óriási dobások, hatalmas ünneplések – vb-videók

TIINA LILLAK – AZ ELSŐ HÁZIGAZDA VILÁGBAJNOK

Az emlékezetes produkciók száma jóval nagyobb annál, mint hogy a teljességre törekedhessünk, a kezdőhangot megütni sem könnyű... A legjobb talán, ha a nyitó világbajnokságról idézzük fel az egyik legnagyobb stadionmorajlást, hiszen a dramaturgia különleges volt, ráadásul gerelyhajító hölgytől ekkora győzelmi sprintet nem látni mindennap!

Az első vb-házigazda, Finnország nagyon vágyott egy aranyéremre, de a versenyből már csak két nap volt hátra, és a zsákban csak egy ezüst volt. Igaz, a hazaiak nagy reménysége, az abban az évben verhetetlen Tiina Lillak még nem került sorra. Aztán szombat déluán elkezdődött végre a női gerelyhajítás döntője. Sokáig nem a finnek kedve szerint alakultak az események, kezdettől a brit Fatima Whitbread vezetett. Már csak egy sorozat volt hátra – és láss csodát: Lillak, a résztvevők közül egyedüliként, túldobta a 70 méteres vonalat, és 70.82-vel ő lett a világbajnok!

Lillaknak ez volt a legjobb éve – 16 különböző versenyen jutott 70 méter fölé –, a vb-arany az egyetlen igazán nagy nemzetközi sikere. Egy évvel később a Los Angeles-i olimpián még azért ezüstérmes lett, négy rontott dobással is... A Helsinkiből könnyek között hazatérő Whitbread négy évvel később vigasztalódott, Rómában ő lett a világbajnok, több mint tíz métert verve az akkor csupán hatodikként záró Lillakra.

(A győztes dobás 3.00 perctől)

SZERHIJ BUBKA – AKINEK HAT ARANY JÖTT ÖSSZE EGY VERSENYSZÁMBAN

Folytassuk egy olyan sportolóval, aki szintén aranyérmes lett Helsinkiben, ám nem állt meg az első világbajnoki címnél: a Helsinkiben nem egészen 20 évesen a rúdugrás csúcsára emelkedő Szerhij Bubka a következő öt vb-n is aranyérmes lett! Ő az egyetlen atléta, aki ugyanabban a versenyszámban hat világbajnoki aranyérmet szerzett.

A pályafutását szovjet színekben kezdő, majd ukránként befejező Bubka összesen 35 alkalommal döntötte meg a rúdugrás világcsúcsát; ezek közül 17 volt szabadtéri rekordjavítás, 585 centivel kezdte, 614-gyel fejezte be. Az első világcsúcsa utáni több mint tíz évben, vagyis ameddig versenyzett, csupán egyetlen alkalommal, és akkor is csak percekre veszítette el a rekordot...

Sportemberi nagyságát, különleges lelkierejét mutatja, hogy az utolsó vb-aranyát egy sérülésekkel nehezített, az atlantai olimpiai szereplést is elnyelő időszak után érdemelte ki, 1997-ben, méghozzá hatalmas csatában: az orosz Makszim Taraszov legyőzéséhez karrierje legnagyobb vb-ugrása, 601 centi kellett.

SZTEFKA KOSZTADINOVA – A VB-K ELSŐ ÜGYESSÉGI VILÁGREKORDERE

Ha már a világcsúcsoknál tartunk, nézzük meg az elsőt, amelyet ügyességi számban értek el világbajnokságon. A második vb-n történt, 1987-ben, Rómában, és a kiváló bolgár magasugrónő, Sztefka Kosztadinova nevéhez fűződik. Az addig hibátlanul ugró Kosztadinova a 204 centi felett csak harmadik kísérletére jutott át, a 206 másodikra összejött, azzal átvette a vezetést a szovjet Tamara Bikovától, és amikor a lécet 209-re emelték, már világbajnok volt. A magasságot másodikra átugrotta, a vb-arany mellett a világcsúcs is az övé lett. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kosztadinova több mint 25 éve visszavonult, de a világrekord mindmáig tartja magát!

JONATHAN EDWARDS – AKI 20 PERCEN BELÜL KÉT VILÁGCSÚCSOT UGROTT

Kosztadinova szabadtéri világbajnok lett 1995-ben is, akkor 201 centit ugrott, de a göteborgi napokból mi most egy másik versenyszámot idézünk fel: a férfi hármasugrást, amelynek során Jonathan Edwards kétszer javította meg a világcsúcsot. A 29 éves brit versenyző másodikként jutott be a döntőbe – a későbbi bronzérmes, a dominikai Jerome Romain megelőzte –, aztán a fináléban már első nekifutásra megdöntötte a világrekordot (a korábbi is az övé volt, a 17.98-at húsz nappal korábban ugrotta Salamancában). A 18.16-tal ő lett az első hármasugró, aki engedélyezett szélviszonyok mellett 18 méter fölé jutott, ám ez a csúcs csak mintegy húsz percig élt, mert Edwards másodikra még messzebbre (18.29) repült. A húsz éve visszavonult olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportoló világcsúcsát egyelőre senki sem tudta megdönteni.

Úgy látszik, a hármasugrás igazi világbajnoki sportág, hiszen a mostanáig jegyzőkönyvezett további egyetlen „tizennyolc pluszos” repülést is vb-n láthattuk: Christian Taylor 2015-ben 18.21-gyel nyert Pekingben. Az amerikai ugrónak az volt a második világbajnoki aranyérme a négyből; az alábbi videón az első hármat nézhetjük meg, 0:50-től azt a bozonyos hatalmas ugrást.

JACKIE JOYNER-KERSIE – AKINEK KÉT ÜGYESSÉGI VB-REKORDJAÉL

Az amerikai világklasszis az egyetlen olyan atléta, aki egynél több ügyességi versenyszámban tartja a világbajnoki rekordot (a futók is csak hárman vannak: Usain Bolt, Michael Johnson és Jarmila Kratochvílová). Jackie Joyner-Kersee előbb a hétpróbát nyerte meg az 1987-es római világbajnokságon (7128 pont), majd néhány nappal később a távolugrást (736 cm).

S noha ezt a két eredményt vb-n neki sem sikerült túlszárnyalnia, a világbajnoki aranyérmek gyűjtésében csak félúton járt. Miután e két versenyszámban egy évvel később, a szöuli olimpián is a legjobbnak bizonyult, az 1991-es vb-n a távolugrást, az 1993-ason pedig – már túl a 31. születésnapján – a hétpróbát fejezte be újfent aranyéremmel (utóbbit az egy évvel korábbi barcelonai ötkarikás játékokon is megnyerte).

E gyönyörű pályafutásból az 1991-es vb távolugródöntőjét idézzük fel, amelyet JJK 732 centiméteres ugrással nyitott, ami elég is volt a címvédéshez. Heike Dreschler csupán három centivel maradt le. Joyner-Kersee a harmadik ugrásánál megsérült, aminek egyik következménye az lett, hogy a néhány nappal későbbi hétpróbát három szám után feladni kényszerült.

IVÁN PEDROSO ÉS DWIGHT PHILLIPS – KÉT KORSZAKOS TÁVOLUGRÓ

A legutóbbi hat világbajnokságon mindig más és más nyerte a férfi távolugrást, de ez nem volt mindig így. Ez az a versenyszám, amelyik bő másfél évtized alatt két négyszeres aranyérmest is fel tudott mutatni!

Carl Lewis és Mike Powell címvédései után először Iván Pedroso korszaka köszöntött be: a kubai ugró az 1993-as világbajnokság döntőjétől sérülés miatt visszalépni kényszerült, de a következő négyet mind megnyerte. Göteborgi aranyérmét eredményező 870 centiméteres ugrása bizonyította, hogy azokban az években eséllyel ostromolta Powell világcsúcsát; de az athéni 842, a sevillai 856 és az edmontoni 855 is szép győztes repülés volt.

Az edmontoni döntő mezőnyében már ott volt Dwight Phillips is, nyolcadik lett, súlyos szalagsérülést szenvedett, és még az is megfordult a fejében, hogy szponzor híján felhagy a versenyzéssel. Szerencsére nem tette, és a következő öt világbajnokság közül négyről aranyéremmel tért haza (győztes ugrások: 832, 860, 854, 845 cm), és „félúton", 2007-ben hazavitt egy bronzot is Oszakából.

CAROLINA KLÜFT – AZ EGYETLEN TRIPLÁZÓ HÉTPRÓBÁZÓ

Maradjunk továbbra is a japán városban, hiszen a 2007-es világbajnokság új fejezetet nyitott a hétpróba történetében: sorozatban harmadszor került Carolina Klüft nyakába a vb-aranyérem – ilyen triplázásra korábban nem volt példa a három futó és négy ügyességi próbatétellel járó gyilkos versenyszámban (Jessica Ennis nem megszakítás nélkül nyerte a három vb-aranyát).

A svéd kiválóság 19 évesen Európa-bajnokként robbant be a felnőttmezőnybe, egy évre rá pedig úgy lett világbajnok Párizsban, hogy az egyéni legjobbját több mint 300 ponttal megtoldva áttörte a 7000-es határt. Az oszakai vb-n – ahol már olimpiai bajnokként állt rajthoz – 7032 ponttal finiselt, amelynél jobb eredményt azóta senki sem ért el, előtte is egyedül a már említett Joyner-Kersee.

Most a 2005-ös helsinki diadalt idézzük fel, amelyet egy kisebb bokasérüléssel is megküzdve, nem akármilyen csata végén ünnepelhetett meg. Az utolsó szám, a 800 méter előtt csupán 18 pontos előnye volt Eunice Barber előtt, és a második kör elején úgy tűnt, hogy a Párizsban legyőzött nagy riválisé lesz ezúttal az arany. Aztán Klüft kivágott egy olyan csodálatos hajrát, hogy... de inkább nézzük az alábbi videón 21:40-től!

LARS RIEDEL –DOBÓATLÉTAKÉNT EGYEDÜL Ő NYERT HAT VB-ÉRMET

Előbbi hősünk még tízéves sem volt, amikor kezdetét vette az eddigi legsikeresebb világbajnoki dobóatléta-karrier. A német diszkoszvető, Lars Riedel az 1991-es tokiói vb-n nyerte az első aranyérmét, első helyezettként tért haza a következő három világbajnokságról is, majd – a sevillai bronzot követően – elhódította a világbajnoki címet Edmontonban is. Az öt arany közül az utolsóért dobta a legnagyobbat, 69.72 métert, ami akkoriban világbajnoki csúcs volt.

Egyelőre ő az egyetlen férfi dobóatléta, aki hat vb-éremig jutott. Közben megnyerte az atlantai olimpiát (1996) és a budapesti Európa-bajnokságot (1998) is, volt 11 német bajnoki címe is – korszakos sportolóként hagyott nyomokat az atlétika történetében.

ANITA WLODARCZYK – BUDAPESTEN JÖN AZ ÖTÖDIK VB-ARANY?

S ugyanez a megállapítás, a korszakos jelző vonatkozik Anita Wlodarczykra is: a lengyelek világklasszis dobóatlétája háromszoros olimpiai aranyérmes, négyszeres világ- és Európa-bajnok. Ő volt az első női kalapácsvető, aki 80 méter fölé hajította a szert (2015; azóta csupán ketten csatlakoztak hozzá), az övé a világbajnoki csúcs (80.85, 2015) és természetesen a világcsúcs is (82.98, 2016). Mivel ma is aktív, mi más lehetne a célja, mint Budapesten – nem sokkal a 38. születésnapja szolid megünneplése után – megszerezni az ötödik vb-aranyérmét?!

FÜGGELÉK, AVAGY AMIT NEM VOLT SZÍVÜNK KIHAGYNI…

1991, Tokió: a német Heike Henkel egyetlen ugrást sem rontott el, ameddig biztossá nem vált, hogy a 205 centimétere elég lesz a női magasugrás megnyeréséhez. A hat hibátlan ugrást aztán három rontott követte 207 centin.

1993, Stuttgart: 245 centiméteres világcsúcsa alig volt néhány hetes, amikor Javier Sotomayor megszerezte az első szabadtéri világbajnoki címét. A rekordjavítás nem jött össze a német városban, de a 240 centis eredmény húsz évig vb-csúcs maradt.

1995, Göteborg: majdnem 26 évig érvényben volt a világcsúcs, amelyikkel Inessza Kravec megnyerte a női hármasugrást. Az ukrán sportolónak két érvényes kísérlete volt a döntőben: a harmadik sorozatbelivel – amelyikkel tulajdonképpen a túlélés volt az elsődleges célja – nyert, a hatodikkal az első ötbe sem fért volna be…

1999, Sevilla: a női rúdugrás először szerepelt a világbajnokság programjában, és az amerikai Stacy Dragila stílszerűen világcsúccsal (460) lett aranyérmes. A következő tíz évben hússzor dőlt meg a szabadtéri világrekord, 2009 óta egyszer sem.

2003, Párizs: a Sierra Leonéban született, de francia színekben versenyző Eunice Barber nem tudta megvédeni vb-címét hétpróbában, második lett, aztán néhány nappal később csak-csak begyűjtött egy aranyat is: az utolsó, 699 centis kísérletével megnyerte a távolugrást.

2005, Helsinki: a kubai Osleidys Menéndez visszaszerezte két évvel korábban elveszített világbajnoki címét, a döntő első sorozatában elért 71.70 méter ma is vb-csúcs, sőt három évig a női gerelyhajítás világrekordja is volt. Utóbbit a helsinki selejtezőben kieső, később viszont három vb-aranyig jutó Barborá Spotáková döntötte meg, az ő 72.28 métere máig felülmúlhatatlan eredmény.

2007, Oszaka: a férfi távolugrás döntőjének utolsó sorozatában az amerikai Andrew Howe egy centiméterrel (847) megelőzte az addig vezető Irving Saladinót. A panamai nem hagyta annyiban: a verseny utolsó ugrásával visszaelőzött (857), és aranyérmes lett!

2009, Berlin: Blanka Vlasic 204 centis ugrásával megvédte a női magasugrásban őrzött világbajnoki címét, megelőzve a méltó vetélytársnak bizonyuló Ariane Friedrichet. Az emlékezetes győzelmi táncot lejtő horvát sportoló később két vb-ezüstöt is begyűjtött.

2009, Berlin: így kell lezárni egy karriert! A 37 éves Steffi Nerius három vb-bronz után, saját közönsége előtt, utolsó versenyén 67.30 méteres dobással a női gerelyhajítás világbajnoka lett.

2011, Tegu: az új-zélandi Valerie Adams korábban két, később egy világbajnoki címet szerzett női súlylökésben, de élete legjobbját ezen a versenyen dobta. Az utolsó sorozatban, már biztos aranyérmesként 21.24 méterig repítette a súlygolyót.

2013, Moszkva: a férfi magasugrás nagyszerű fináléjában négyen is elsőre vitték a 235 centimétert, a 238-on az orosz Ivan Uhov kiesett, a katari Mutaz Essza Barsim és a kanadai Derek Drouin túljutott rajta – Bohdan Bondarenko viszont kihagyta! Az ukrán egyből 241-re emeltette a lécet, abban az évben korábban már megugrotta többször is azt a magasságot, és a kockáztatás bejött: neki most is sikerült, két riválisának nem, így ő lett a világbajnok, és az akkor felállított vb-csúcsa ma is érvényben van.

2015, Peking: Ashton Eaton nemcsak a tízpróbázók legjobb 400-as eredményét (45.00) produkálta, hanem a világrekordot is megdöntve, 9045 ponttal védte meg világbajnoki címét tízpróbában.

2017, London: öt évvel a brit fővárosban kiharcolt olimpiai bajnoki címe után a negyedik vb-aranyát is megszerezte Brittney Reese; az amerikai távolugrónő 702 centiméterre repült a finálé harmadik sorozatában, és végül két centivel előzte meg Darija Klisinát.

2019, Doha: korábban csak a szám kubai világcsúcstartójának, Javier Sotomayornak sikerült két világbajnoki címet szerezni férfi magasugrásban, de nem egymást követő vb-ken. Ezt a bravúrt múlta felül saját közönsége előtt a katari Mutaz Essza Barsim, hiszen a 237 centiméteren elsőre átjutva (ezt az ugrást látjuk alább) az élre ugrott, majd megvédte címét. Sőt azóta tovább írta a sporttörténelmet: immár megvan neki egymás után a harmadik vb-arany is!

2022, Eugene: Pawel Fajdek 2013-ban fellépett a világbajnoki dobogó felső fokára, és azóta senki sem képes letaszítani onnan. A lengyel kalapácsvető sorozatban öt világbajnoki címet nyert, a legutóbbit 81.98 méterrel. Budapesten erős magyar kihívója is lesz a dohai bronzérmes, Halász Bence személyében.

Sorozatunk utolsó részében a futószámok legnagyobb klasszisainak felejthetetlen világbajnoki pillanataira összpontosítunk majd.

A cikk megjelenését a2023-as budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága támogatta.