Atlétika: már az első nap magyarért szurkolhatunk a vb-n

Idén fordul elő először, hogy az Egyesült Államokban rendeznek atlétikai világbajnokságot, ami már azért is meglepetés, mert messze az amerikai a legeredményesebb nemzet a sportág történetében. Az első két vb-n (1983, 1987) az NDK atlétái voltak a legeredményesebbek, az 1991-es tokiói torna óta viszont tizenhárom alkalommal az amerikaiak végeztek az éremtáblázat élén, csak kétszer előzték meg őket, 2001-ben az oroszok, 2015-ben pedig a kenyaiak és a jamaicaiak. Abból a szempontból is történelminek mondható a verseny, hogy Magyarország még sosem képviseltette magát csupán két versenyzővel a szabadtéri világbajnokságon – eddig tíznél kevesebb indulóval sem. A kép persze csalóka, mert ha összeszámolnánk azokat a magyar atlétákat, akik most is kiharcolták a kijutást akár szintteljesítéssel, akár a világranglistáról, ezúttal is húsz felett lehetne a csapatunk létszáma, ugyanakkor olyan helyzet sem állt fenn még soha, mint idén.

2022-ben először fordul elő, hogy egy esztendőben rendezik a világ- és az Európa-bajnokságot, a két viadalt alig több mint egy hónap választja el egymástól, ami még mindig áthidalható lenne, ha nem Budapest rendezné a jövő évi világbajnokságot, így a Magyar Atlétikai Szövetségnek súlyoznia kellett. A választás nemcsak azért esett az augusztusi müncheni Európa-bajnokságra, mert egy tengerentúli világbajnoki indulás a rendelkezésre álló rövid idő miatt erősen befolyásolná az Eb-szereplést, hanem az idősáv miatt is, jövőre ugyanis augusztusban rendezzük a vb-t, így logikus idén is augusztusra koncentrálni, mert tisztább képet kaphatunk a magyar atléták teljesítményéről. Arról nem beszélve, hogy egy kontinensviadalon jóval több magyar atléta vívhatja ki az indulás jogát és érhet el jobb eredményeket.

A pénteken kezdődő világbajnokságon ezért csak két olyan atléta képviseli hazánkat, aki jó eséllyel ott lehet a legjobb nyolc között: előbb a kalapácsvető Halász Bence, majd a hétpróbázó Krizsán Xénia kezdi el a versenyzést Eugene-ben, ami azt is jelenti, hogy magyar idő szerint kedd hajnalban, Krizsán Xénia utolsó versenyszáma, a 800 méteres síkfutás után számunkra befejeződik a világbajnokság. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy utána ne lenne kinek szurkolni, hiszen világsztárok garmadája tette át most a székhelyét az alig kétszázezres Eugene-be, amely méreténél fogva nem biztos, hogy tökéletes választás egy atlétikai vb lebonyolítására, bár a tradíció és a hely szelleme mindenképpen mellette szól, Amerikában valóban ez az atlétika fővárosa. Az ukrán háború miatt a oroszok és a fehéroroszok nem indulhatnak, előbbi immár duplán elszigetelte magát, 2015 óta a szervezett doppingolás miatt amúgy is ki van zárva minden atlétikai versenyről. Ezúttal 192 ország valamivel kevesebb mint kétezer atlétája méri össze erejét péntektől 49 versenyszámban, és a világbajnokságok történetében először osztanak ki trófeát a verseny legsikeresebb nemzetének, amely a házigazda amerikai lesz, efelől ne legyenek kétségeink.

A 2019-es dohai vb 43 egyéni aranyérmese közül 37 Eugene-ben is indul, hogy megvédje címét, valamint 42 regnáló olimpiai bajnok is rajthoz vagy dobókörbe áll a következő másfél hétben. Ezúttal is indul a vb-k történetének legeredményesebb sportolója, az amerikai Allyson Felix, akit neveztek a 4x400-as vegyes váltóba, és akinek összesen 18 vb-érme van, ebből 13 arany. Érdekes módon a torna legidősebb és legfiatalabb indulóját ugyanaz a nemzet, Ausztrália adja, a 49 éves gyalogló, Kelly Ruddick egyben a világbajnokságok történetének legidősebb női sportolója lesz, a legfiatalabb pedig honfitársa, a 17 éves Claudia Hollingsworth, aki 800 méteren indul.

A világbajnokság pénteken, magyar idő szerint 18.05-kor kezdődik, rögtön egy magyar érdekeltségű versenyszámmal, a férfi kalapácsvetés selejtezőjével, amelyben Halász Bencének szurkolhatunk.