Halász Bence: Tettem bele erőt és sebességet, de maradt bennem bőven

Van, ami soha nem fog megváltozni: információt birtokolni ma is vagány dolog.

„Figyeljetek, mert a súlylökést nem az olimpiai stadionban rendezik, hanem a belvárosban”.

Ez a beszélgetés egy középkorú trió, két férfi és egy hölgy között zajlott le a metrón, ami kicsit szürreálisnak tűnt annak ellenére is, hogy a városban éppen az atlétika a fő látványosság. Ennél valószínűleg már csak az lett volna meglepőbb, ha azt kezdik el tárgyalni, hogy a magyar Márton Anita sérülés miatt nem indul, márpedig Európában ő az egyetlen, aki le tudná győzni a hazai közönség előtt szereplő Christina Schwanitzot.

A szerelvény technikai probléma miatt kiállt a forgalomból, a német precizitásra viszont jellemző, hogy még ki sem szálltunk a kocsiból, máris ott várt a másik sínen az a szerelvény, amelyik beugrott a helyére. Elég szokatlan ez annak, aki a budapesti pótlóbuszok átláthatatlan rendszeréhez szokott.

A berlini olimpiai stadion környéke egy kicsit egyébként olyan, mint a nürnbergi Zeppelinfeld a náci emlékműveivel, csak éppen nem olyan lehangoló. Azzal ugyanis maguk a németek sem tudnak mit kezdeni, míg a fővárosban, a stadion melletti mezőn mai is ott áll sértetlenül a 77.17 méter magas harangtorony, amelyet az 1936-os olimpiára építettek. Öt euróért fel lehet menni a tetejére, ahonnan nemcsak a stadiont és a Hertha BSC edzőpályáit és klubházát, de egész Berlint látni lehet.

JÓL RAJTOLT AZ EB

Hétfő délután már nem lehetett nézelődni a stadion körüli hatalmas, nyílt területen, mert elkezdődött az Eb. A magyar csapat alaposan belekezdett: összesen hat versenyzőnk állt rajthoz vagy dobókörbe a selejtezőkben.

A kalapácsvetők kezdték a sort a junior-világbajnok Halász Bencével az első selejtezős csoportban, és a csak néhány napja 21 éves magyar dobóatléta kapta a legnagyobb tapsot, mikor 76.81-gyel kezdett, azaz majdnem két méterrel túldobta a hetvenöt méteres szintet – ezzel ő lett az Európa-bajnokság első döntőse. Sőt, végül csak a lengyel Pawel Fajdek dobott nagyobbat nála, aki 77.86 méterrel kvalifikálta magát a keddi fináléba.

HALÁSZ KICSIT ODALÉPETT NEKI

– Nagy vagy kis kő esett le a szívéről?
– Nagy! Sokkal izgatottabb voltam, mint tavaly a londoni világbajnokságon, amit ajándéknak tekintettünk, a berlini Európa-bajnokság már nem az. Idén nagy a tét, nem volt korosztályos versenyem sem, így erre hegyeztük ki a formát. Ez is biztos szerepet játszott az izgatottságomban – nyilatkozta Halász Bence.

– És még mi?
– Például az, hogy az évben jóformán végig egy főversenyre készülsz, amelyen el fog dőlni egy egész esztendő munkája. Verseny előtt egyébként még nem volt gond a bemelegítésnél, de amikor a nevemet mondták, kicsit azért megremegett a lábam. Tudom, teljesen nem lehet, de azért jó lenne már ezt az érzést valamennyire leküzdeni, nehogy egy idő után visszaüssön, és éppen azért rontsak, mert izgulok.

– Milyen a dobókör?
– Nagyon jó, mert nem túl lassú, nem túl gyors, szerintem lesznek a döntőben nagy dobások.

– Lehet vagy érdemes valamit leszűrni a selejtezős eredményekből?
– Csak óvatosan. Ugyanis akik stabilan, bármilyen körülmények között tudják hozni a szint fölötti eredményt, azok biztosan tartalékolnak a döntőre. Nowicki a selejtezőben három centivel dobta túl a szintet, de mindenki tudja, hogy ő ennél sokkal többre képes.

– Akkor ön is tartalékolt?
– Én kicsit azért odaléptem neki, mert ismerem magam, ha nagyon tartalékosra veszem, egyből a technika rovására megy. Tettem bele erőt és sebességet, de maradt bennem bőven, nem a határon mozgott ez a dobás.

PÁSZTOR BENCE TANÁCSTALAN

Másik kalapácsvetőnknek, Pásztor Bencének viszont már nem sikerült ilyen jól a selejtező, mélyen tudása alatt teljesítve, 69.66-tal búcsúzott Berlintől.

„Izgatottan néztem az Eb elé, mert ugyan van néhány kiemelkedő sportoló a mezőnyben, de utánuk csak öt-tíz centik döntenek a többiek között – mondta Pásztor. – Volt is miért bizakodnom, hiszen ebben az évben hét-nyolc 73.50 feletti eredményem is volt, erre dobok az főversenyen egy 69.66-ot… Egyelőre tanácstalan vagyok, át kell gondolnom ezt az egészet, valami mentális ok lehet a háttérben, mert a korosztályos világversenyekről rendre hoztam az érmeket, a felnőttek között viszont egyelőre valamiért nem megy.”

MARADT MÉG ENERGIA

A nap egyik legszebb magyar eredménye a Koroknai fivérek továbbjutása volt négyszáz gáton, és bár az Eb-szintet az utolsó versenyén teljesítő Máté mozgása a cél előtt lelassult, nem lehetett nem észrevenni, hogy mindketten tartalékoltak, lazán és könnyedén futottak, így egészen biztos maradt bennük energia a keddi elődöntőre.

„Próbáltam nagyon lazán futni, ráhangolódni, megérezni a pályát, ami sikerült is, kicsit talán túl laza is lett az eleje. Nem is akartam az első helyért harcolni az ukrán sráccal, hadd fussa ki magát, én meg majd holnap. De azt azért éreztem, hogy mögöttem senki sincs olyan közel. Az elődöntőben nem fogok tartalékolni, mindent beleadok, és szerintem még a döntőbe kerülésre is van esély” – mondta Koroknai Tibor.

„Jól tudtam kezdeni, az első öt gát olyan volt, amilyennek lennie kell, laza és gyors, de egy kicsit rágörcsöltem, amikor éreztem, hogy jönnek fel rám a többiek. A nyolcadik gátnál kicsit meg is billentem, elveszítettem az egyensúlyomat, de nagy baj nem lett belőle. A végén azért erőlködnöm kellett, a betonfal még mindig ott van előttem, ezért is örülök nagyon a továbbjutásnak” – nyilatkozta Koroknai Máté.

100 MÉTEREN NEM SIKERÜLT

Száz méteren viszont nem jutottak tovább sportolóink, bár ez valahol várható volt, hiszen rendre ebben a számban gyűlik össze a legerősebb mezőny. Ha azt nézzük, hogy Nguyen Anasztáziának milyen remek szezonja volt, akár még a továbbjutás sem tűnt lehetetlennek, a 21 éves kora dacára már háromszoros országos bajnok Szabó Dánielnek viszont egyelőre a tapasztalatszerzés és a közeggel való ismerkedés lehetett a célja.

„A kéthetes alapozásom után meghúzódott az alhasam, így az elmúlt két hétben ezzel szenvedtem, edzeni sem tudtam – mondta a sprinter a verseny után. – Azért persze próbáltuk élesíteni a formát az elmúlt néhány napban, de a sérülést még mindig érzem. A rajtom egész jó volt, de hatvan méternél kicsit belém nyilallt a fájdalom, és szétesett, görcsös lett a mozgásom. Amúgy nagyon jól éreztem magam, remek tanulópénz volt, mert most volt először olyan versenyem, hogy negyven percet kellett eltöltenem a bemelegítés után a call-roomban, ráadásul rögtön kettőben. Ehhez is hozzá kell szoknom. Elégedetlen nem vagyok, de lehetett volna jobb is, sőt, legközelebb lesz is!”

Nguyen Anasztázia szerint más lehetett a probléma: „Sokkal jobbat szerettem volna futni, mentálisan lehetett gond, mert fizikailag jó állapotban voltam. A szezonban már történt ilyen, amikor úgy éreztem, futás közben bekapcsolt az agyam. Pedig a rajtom egész jó volt, az elején a mezőnnyel mentem, de a vége elúszott. A váltó viszont teljesen más, nem egy vonalról indulunk, vár egy másik ember, akit el kell érni, ez mind-mind pluszmotiváció.”

EURÓPA-BAJNOKSÁG, BERLIN
Férfiak, 100 m, előfutamok: …36. Szabó Dániel (Magyarország) 10.64, nem jutott tovább.
400 m gát, előfutamok: …3. Koroknai Tibor (Magyarország) 50.34, …9. Koroknai Máté (Magyarország) 50.70, mindketten továbbjutottak az elődöntőbe
Kalapácsvetés, selejtező: … 2. Halász Bence (Magyarország) 76.81, továbbjutott a döntőbe, …26. Pásztor Bence (Magyarország) 69.66, nem jutott tovább.
Nők, 100 m, előfutamok: …22. Nguyen Anasztázia (Magyarország) 11.72, nem jutott tovább.