Az egykori kiváló sprinter az M4Sport Sportreggeli című műsorában szerdán a pozitívumok között emelte ki, hogy a sportág bázisa jelentősen bővült 2009 óta, amikor 1900 versenyző volt a magyar atlétikában, míg jelenleg 5-6 ezer ez a szám. Az eredmények szintén sokat javultak, hosszú idő után sikerült egymás után két olimpián érmet nyerni, ráadásul Márton Anita révén női versenyző állhatott Rióban dobogóra, s mostanra már nem csak a dobószakág képes eredményeket felmutatni nemzetközi szinten – emelte ki az elnök.
A létesítményhelyzet terén jelentős fejlesztések valósultak meg az utóbbi időben. Gyulai kiemelte, hogy az elmúlt négy évben három komplett atlétikapálya épült, felújítottak ugró- és dobócentrumokat, s Tatabányán fedett létesítményt is sikerült építeni, amely elsősorban az ugrók edzéslehetőségeit segíti.
Ebben a témakörben ugyanakkor a sportvezető jelezte azt is, hogy a Puskás Ferenc Stadion és környéke korábban hosszú évtizedeken át volt a sportág magyarországi otthona, ez viszont már nincs így. Az új Puskásban nem lesz atlétikapálya, amit Gyulaiék tudomásul vettek, a MASZ-nak csak az a fontos, hogy valahol legyen új stadionja a sportágnak. A fedett pályák hiánya viszont mostanra nagyon nehéz helyzetet teremtett.
„Nagyon sok gyerek kezdett el atletizálni, s miután egyetlen fedett pályás csarnokunk van, ma már egyszerűen nem férünk el benne – hangsúlyozta Gyulai Miklós, aki szerint ha ezen nem sikerül változtatni, akkor elveszítik a gyerekeket. – A legfontosabb feladat, hogy erre a problémára megoldást találjunk, s elkezdjük az építkezést.”
A magyar atlétika helyzetén Gyulai szerint sokat lendített a kölyökatlétikai program oktatási rendszerbe kerülése, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sportág jellegéből adódóan minden más sport szolgálatába állhat három mozgásformája, a futás, az ugrás és a dobás alapjainak elsajátításával. A gyerekek képzéséhez nagy számban megfelelő szakemberekre van szükség, de szerinte ebben jelenleg nem állnak jól.
„Nagyon bízom abban, hogy a TF Mocsai Lajos vezetésével visszaszerzi a régi presztízsét, a régi rendszerét, mert a klasszikus testnevelő tanári képzés ma hiányzik a felsőoktatásból – jegyezte meg a MASZ-elnök. – Nálunk az a baj, hogy vannak jó edzőink, csak kevesen vagyunk. Kell adni egy perspektívát, hogy Magyarországon edzőként legyen értelme dolgozni. Ezért jó a Kiemelt Edzői Program, s mi is csináltunk egy saját programot, melynek révén húsz szakembert tudunk támogatni, de ebben biztos, hogy előrébb kell lépni” – tette hozzá.