Az ESPN igen hosszú cikket közölt Szoboszlai Dominikról – „Így vált Szoboszlai a liverpooli középpálya dobogó szívévé” címmel –, nemcsak az elmúlt időszakbeli teljesítményével foglalkozott benne, hanem bemutatta a játékos életútját is. Az Opta szintén a magyar válogatott futballista teljesítményét vette górcső alá (Szoboszlai Dominik, a Liverpool kettő az egyben igáslova segíthet enyhíteni a Mo Szalahra nehezedő terhet), a City elleni mérkőzés mellett az egész idényt is figyelembe véve – ezekből szemezgettünk.
Mint felhívták a figyelmet rá, Arne Slot, a Liverpool menedzsere elmondta az idény elején, több gólt és gólpasszt vár Szoboszlaitól, aki ennek eleget is tesz, hiszen az előző évadbeli 3+2 után ebben a szezonban már 4+4-nél jár, és ugyebár még hátravan 11 forduló a bajnokságból a csapat számára. Emellett viszont több, sokkal kevésbé szembetűnő adat is van, melyekben igazán kiemelkedőt hoz a Pool 8-as mezszámú játékosa.
Az ESPN közölt egy ábrát, amelyen látszik, Szoboszlai a pálya mely részén milyen tevékenységet végzett a City ellen.
A Manchester City ellen megnyert rangadó kapcsán megjegyezték, hogy Szoboszlai Dominik 11.5 kilométert futott, többet, mint bármelyik másik futballista a mérkőzésen. Liverpool-játékosként ez volt a hatodik legjobb futóteljesítmény az egész idényt figyelembe véve – ebből kétszer épp saját maga teljesített még jobban, a Manchester United ellen 11.7, a Tottenham ellen 11.8 kilométert futott. Kiemelik, azért is különösen fontos volt Szoboszlai szerepe, mert rendkívül keveset volt a Poolnál a labda, és „nincs senki, aki nála jobb lenne labda nélkül”. A Pool a 2003–04-es szezon óta nem nyert PL-meccset ilyen alacsony labdabirtoklási aránnyal (33.9%).
További érdekesség az egész Premier League-idényt nézve, hogy légiósunk lövéssel végződő lerohanásból 19 alkalommal vállalt szerepet, aminél csak csapattársa, Mohamed Szalah (33), a chelsea-s Cole Palmer és Nicolas Jackson, valamint a Wolverhamptonban szereplő Matheus Cunha (20-20) tud többet felmutatni. Illetve összesen 11 játékos van a bajnokságban, aki legalább 200 letámadást végzett a támadóharmadban, és legalább 300-at a pálya középső harmadában – köztük van Szoboszlai is.
Kontrapresszing tekintetében (amikor a letámadás két másodpercen belül elkezdődik a labdavesztés után) csak három játékos – Dominic Solanke (Tottenham), Dejan Kulusevski (Tottenham) és Palmer – rendelkezik magasabb számmal a Premier League-ben, mint a magyar válogatott csapatkapitánya (240), de a meccsenkénti átlagot nézve a harmadik helyen áll 11.9-cel Solanke és Marcus Tavernier (Bournemouth) mögött.
Egy hőtérképet is közöltek, melyen látszik, hogy az idényben Szoboszlai hol, a pálya mely területén ér a legtöbbször labdához. Ebből az látszik, hogy az ellenfél térfelén, a pálya jobb oldalán van a legtöbb labdaérintése.
Az Opta hoz egy olyan passzhatékonysági mutatót is, amiben figyelembe veszik a passz nehézségét is, tehát nemcsak az számít, hogy egy átadás pontos-e, hanem hogy mekkora hatása van a csapat játékára. Itt Szoboszlai a 8. a rangsorban, de ha a védőket kivesszük, akkor már a 4. helyen áll Mateo Kovacic (Manchester City), Ilkay Gündogan (Manchester City) és Youri Tielemans (Aston Villa) mögött.
Mint az Opta oldala fogalmaz, Szoboszlai kulcsszerepet játszott a City legyőzésében, és mint írják, a Liverpool bajnoki címére már 98.5 százalékot adnak, ami a forduló előtt még csak 84.7 százalék volt – a növekedés nemcsak a Pool sikerének szól, hanem az Arsenal West Ham elleni vereségének is.
Ahogy a cikkben olvasható, Szoboszlainak egyfajta kettős szerepe van. A City ellen az ellenfél kapujától nézve a két legtávolabbi támadójátékos egyike volt, míg az Aston Villa elleni találkozón a pálya közepén volt több feladata, és Diogo Jota mozgott ki a szélre. Mivel Szalah annyira veszélyes támadó, gyakran lefoglal két védőt is, így óhatatlanul is terület nyílik valamely csapattársának, és Szoboszlai lehet az, aki ezt leginkább kihasználhatja, mivel Darwin Núnez gyenge formát mutat, Jota sincs a legjobb állapotban, Cody Gakpo pedig csak most tért vissza egy rövid kihagyás után. Azaz a magyar játékos egyre többször érhet oda az ellenfél kapuja elé, ami több gólt és asszisztot hozhat neki, bizonyos mérkőzéseken viszont mélyebben, inkább védekezőszerepkörben hárulhat rá nagyobb feladat.