Everton: Nagy lépés volt az NB I után a Premier League – Besic

Muhamed Besic 2014-ben igazolt a Ferencvárostól az angol Evertonhoz, majd több kölcsönjátékot követően, miután lejárt a szerződése Angliában, 2021-ben tért vissza az Üllői útra. Besic az Everton első csapatában, tétmeccsen 56-szor lépett pályára, ebből 37-szer a Premier League-ben, gólt nem szerzett. A középpályást sérülések is hátráltatták Angliában, nem tudott meghatározó játékossá válni az Evertonban, a klubnál ennek ellenére nem felejtették el őt.

„Az Evertonnal való kapcsolatom a mai napig sokat jelent számomra – nyilatkozta az evertonfc.com-nak a berlini születésű, 31 évesMuhamed Besic a napokban készült interjúban. – Időnként találkozok szurkolókkal, még itt, Budapesten is, akik sajnálkoznak, hogy nem úgy alakultak a klubnál a dolgaim, ahogy szerettem volna. Az Evertont a szurkolói és a klub értékei teszik különlegessé. Az Everton-szurkolók úgy beszélgetnek a játékosokkal, ahogy a jóbarátok szoktak egymással. Nekem nem úgy alakult az az időszakom, ahogy elterveztem, de az élet már csak ilyen. Ugyanakkor sokat jelent, hogy az emberek most is szeretettel emlékeznek rám az Evertonnál. A klub szurkolója maradtam, mindig nézem a meccseit.”

Az Everton honlapja felidézi, hogy a klub még Roberto Martínez menedzseri időszakában, a 2014-es világbajnokságon nyújtott lenyűgöző teljesítménye láttán szerződtette. Stílusa, párharcerőssége, labdatartási képességei miatt ideális választásnak tűnt.

„Az Evertonhoz szerződésem hirtelen döntés volt – árulta el Besic, akinek a gyermekei még mindig Angliában élnek és járnak iskolába. – Akkoriban más lehetőségem is volt, ami huszonkét évesen, egy világbajnoki szereplés után természetes , de amikor az Everton hívott, rendkívül egyértelművé vált a döntés. Nyilvánvalóan nagy lépés volt a magyar bajnokság után a Premier League, de a mentalitásom, hogy nem kesergek és megpróbálok mindent a magam erejéből megoldani, segített. Amikor az Evertonhoz kerültem, akkor a hatos pozíció, amiben játszottam, új volt nekem, mert előtte a Ferencvárosban két évig középhátvédként szerepeltem. Az NB I-ben kétszer is megválasztottak a legjobb középső védőnek, de Martínez amolyan „box to box” középpályást szeretett volna faragni belőlem. Hamar be is illeszkedtem, jól fogadtak a társak, olyan egyéniségekkel játszhattam együtt, mint Phil Jagielka vagy Leighton Baines. Úgy éreztem, a játékstílusom és a mentalitásom tökéletesen illik a klubhoz.”

Besic az interjúban több konkrét mérkőzést is felidézett, visszaemlékezett néhány hibájára, de felelevenítette a Joey Bartonnal vívott csatáját is, amikor az egész stadion mellette állt és óriásnak érezte magát a szurkolók biztatása mellett.

„A Goodison Park szurkolói egy fontos szerelést majdnem annyira tudnak ünnepelni, mint egy gólt, ezt nagyon szerettem. Hihetetlen, ahogy a pályán történő apróságokra is reagálnak ott a drukkerek.”

Aztán az interjúban szóba kerülnek a sérülések is, melyek a 2015–2016-os idényben kezdődtek, először egy combizomszakadás miatt kellett hat hetet kihagynia, majd a következő nyáron szalagszakadást szenvedett, ami után a teljes 2016–2017-es idényt ki kellett hagynia.

„A sok sérülés nagyon visszavetett. Csaknem két évig nem tudtam játszani és a klub nem tudott várni rám. Úgy éreztem, mindig akkor jöttek a sérülések, amikor a legjobb formámba lendültem. A Premier League-be pedig nagyon nehéz sérülés után visszatérni. Az egyik ilyen visszatérésem után az Arsenal ellen például nagyon rosszul játszottam, ami utána befolyásolta a jövőmet is.”

2018-ban a másodosztályú Middlesbrough-nak, majd 2019-ben az élvonalbeli Sheffield Unitednek adták kölcsön, mielőtt 2021-ben visszatért volna a Ferencvároshoz.

„Amikor már tudtam, hogy az Evertonban nem lesz lehetőségem futballozni, olyan helyre akartam szerződni, ahol szeretnek az emberek. Több lehetőségem is volt, de a Ferencvárost választottam, mert megnyugvást szerettem volna a nehéz idők után. A csapattal be is jutottunk az Európa-liga csoportkörébe, aztán ismét elszakadt a keresztszalagom. A sérülésekkel és a koronavírus-járvánnyal együtt összesen úgy négy és fél évet veszítettem el a pályafutásomból. Mondhatnám, hogy a futball szempontjából nehéz utat tettem meg, de semmit sem bántam meg. Szerencsés vagyok, hogy csodálatos klubokat és embereket ismerhettem meg, nem utolsósorban az Evertonnál is.”