Tíz napig élet-halál között lebegett, most a Liverpool legendája akar lenni

„Mint a Liverpool legendája – felelte Virgil van Dijk a sport.es kérdésére, karrierje végén, hogy szeretné, hogyan emlékezzenek rá. – Hihetetlen dolgokat értünk el már eddig is, és hiszem, hogy még több lehet bennünk. Fantasztikus csapatunk van, minden szükséges kvalitás adott az együttesben. Van egy remek edzőnk, akivel azonosulunk, sokoldalú csapat, győzelemre törő játékstílus és egy lenyűgöző stadionunk és szurkolótáborunk, akik csodálatos atmoszférát teremtenek. Szeretnék azok közé a futballisták közé tartozni, akik a visszavonulásuk után is visszatérnek az Anfieldre. Látom a klub legendáit a mérkőzéseinken és ilyenkor mindig úgy érzem magam, mint aki egy nagy családhoz tartozik.”

Van Dijk az interjúban visszaemlékezett a fiatalkorára, elmesélte, hogy 16 évesen az első futballból megkeresett és összespórolt pénzét a jogosítványára költötte, mert előtte rendre kerékpárral járt edzésre. Felidézte azt is, kifejezetten későn érő típus volt.

„Mindig hátul játszattak, hiába szerettem volna középpályás lenni, egyszerűen sosem voltam elég jó. Hátul viszont nem voltam elég magas. 16 évesen még a kisöcsém is magasabb volt nálam. Aztán egyetlen nyár alatt nőttem tizennyolc centit. Ettől aztán hirtelen a hátammal és a térdemmel lettek problémáim. Olyan volt, mintha nem is a saját testemben lennék. Fél éven keresztül mindig jött egy újabb sérülés, volt, hogy hat hetet hagytam ki. Utána viszont rendeződtek a dolgok, sőt, az U19-ben csapatkapitány lettem, és volt, hogy a négy évvel idősebbek között, az U23-as csapatban játszhattam.”

Épp kezdtek jól alakulni a dolgok a Groningennél, amikor újabb kihívással kellett szembenéznie. Begyulladt a vakbele, amit nem kezeltek megfelelően, a fertőzés miatt pedig az élete is veszélybe került. Két hétig feküdt kórházban, több napig az intenzív osztályon.

„Semmi bolondos nem volt benne, pedig épp április elsején kerültem kórházba. Legalább tíz napig mozdulni sem bírtam. Amikor végre képes voltam kikelni az ágyból, tíz métert bírtam menni, elfáradtam, rosszul lettem. Egy hónapra rá viszont újra edzésbe álltam, rengeteget dolgoztunk, hogy visszatérjen az erőm, hogy visszaépítsük az izomzatom. Nem volt könnyű, de a következő évad aztán remekül sikerült. Szinte végigjátszottam, és az idény végén a Celtic játékosa lettem” – tekintett vissza.

Az interjúban Van Dijk emberi oldala is előtérbe kerül. Például az, hogy gyerekkora óta óriási Disney-rajongó. Egyik legszebb emléke pedig az, amikor a családjával elmentek Disneylandbe. „Olyan drága volt, nem engedhettük meg magunknak, hogy rendszeres legyen, pedig óriási élmény volt.” Azóta a gyermekeivel is szívesen nézi a rajzfilmeket, illetve megy Disneylandbe, ha teheti. Hozzátette, igyekszik kerülni a sztárallűröket, persze olyan életszínvonalon élhet, amiről gyerekként álmodni sem mert, de nem szeret ész nélkül költekezni.

„Amikor megismertem a feleségemet, az első randijaink egyikén csak iszogattunk, és így is igen emlékezetes este lett. Szeretem az életemet, és szeretem benne az apró dolgokat értékelni. Ez olyasmi, amit az évek alatt igazán megtanultam. 16 éves korom előtt egy bredai étteremben mosogattam, aztán az első szerződésemmel már havi 350 eurót kerestem futballistaként. És elégedett voltam ezzel. Elmehettem a McDonald'sba a barátaimmal úgy, hogy mindenkit meghívhattam. Ez remek érzés volt. Fontos, hogy az embernek legyen pénze az ilyen dolgokra, de nem önmagában a pénz a fontos.”

„A legjobb barátaimat 12-13 éves korom óta ismerem. Az egyikük hamarosan apa lesz, nagyon örülök nekik. Olyan barátok, akikről tudom, ha szükségem van rájuk, mindig megtalálom őket. És igaz ez fordítva is. Minél magasabbra lépsz játékosként, annál nagyobb figyelem vesz körül. Sok ember van, akivel egyszer vagy kétszer találkozol és próbál az életed részévé válni. S ezzel nincs is baj. De akik igazán közel állnak hozzám, ők jó ideje mellettem vannak, és ez nem is fog változni már. Van egy fantasztikus feleségem, aki szintén tudja, hogy kezelje a helyzetet, és nem engedi, hogy hibázzak” – mesélte a 28 éves bekk, aki tavaly nyárig a világ legdrágább védőjének számított.

Virgil van Dijkről szűk egy éve a Liverpool–Barcelona Bajnokok Ligája-elődöntő első felvonása előtt írtunk portrét, melyben utánpótlásedzői és korábbi csapattársai is megszólaltak. Ez a cikk IDE KATTINTVA olvasható!