Sir Alex Ferguson Vezetés című életrajzi könyvét 2015 őszén publikálta, és megjelent benne az a személyes levél, amit Eric Cantonának küldött visszavonulása után 1997-ben. A nemzetközi sajtó (az ESPN kezdeményezése után) azonban csak most kapta fel a levelet, ami arról tanúskodik: mester és tanítványa jó kapcsolatot ápolt.
„Néhány hónap eltelt, mióta legutóbb beszéltünk, és úgy éreztem, írnom kellene neked egy levelet a tiszteletem és megbecsülésem jeléül. (…) Hallgatnod kellene édesapádra és rám, hogy tarts egy kis szünetet, mielőtt meghozod a következő nagy döntésedet. Ha tanácsolhatok valamit, maradj mozgásban. Emlékszem, amikor 32 évesen visszavonultam és elkezdtem az edzősködést, nem foglalkoztam a saját edzettségi állapotommal. Csak évekkel később jöttem rá, akkor elkezdtem újra edzeni, ami gyilkos volt.
(…) Remélem, hogy hamarosan beszélgetünk egy ital vagy egy vacsora mellett. Tudom, hogy a klub már megkeresett a közelgő díszvacsora miatt, remélem, ott leszel, de nem ez a legfontosabb dolog. Számomra az, hogy emlékeztesselek rá, milyen kiváló játékosa voltál a Manchester Unitednek, és hogy mennyire hálás vagyok az erőfeszítéseidért, amiket értem tettél. Sosem felejtem el, remélem, te sem. Mindig szívesen látunk itt, ha váratlanul bejönnél egy teára, beszélgetni a barátokkal, az nekem mindennél többet jelentene. Éric, tudod, hol találsz, és most, hogy már nem vagy a játékosom, remélem, barátok maradunk.”
Ha valaki megérdemli a legenda jelzőt, az bizony Sir Alex Ferguson.