FFT: Az Anglia elleni megnyert meccs mindent vitt – Ziege

Ízelítő a nagyinterjúból:

– Milyen érzés volt, amikor betaláltál az angolok elleni tizenegyespárbajban, amely az elődöntőt zárta? (Steve Harris, London)
– Nagy nyomás nehezedett rám. Miközben mész a labdához, pontosan tudod, hogy a hazádban mindenki a meccset nézi, és ha kihagyod, te vagy a hülyegyerek. Aztán elkezdesz koncentrálni. Nagy dolog volt a döntő megnyerése is, de az Anglia elleni meccs megnyerése mindent vitt. Azóta többször is megnéztem, ahogy Gazza kihagyta a ziccerét, és ha egy kicsit hamarabb indult volna rá, belőtte volna. Nekem jól jött, mert a Middlesbrough-nál együtt dolgoztam Paule Ince-szel és Gascoigne-nyal, és mondhattam nekik, hogy ők kiestek, mi meg továbbmentünk, és nyertünk, úgyhogy be is foghatják!

– Miért nem ment jól a Milannál? (Rosalia Bonomi, Monza)
– Mindig nagyon nehéz elkezdeni az életet külföldön, először is alkalmazkodni kell, majd megtanulni a nyelvet. A vezetőedző folyamatosan beszél, te pedig állandóan azt kérdezgeted a többiektől, hogy mit mondott. Az első évem tele volt problémákkal. Az edzőnk megkérte a tíz évet ott játszó Paolo Maldinit, hogy menjen ki a jobb szélre. Paolo sosem mondott rám semmi rosszat, még csak dühös sem volt, ő a legprofibb, akivel valaha találkoztam. Azonban hatalmas volt a nyomás. A második idényre nagyon sok minden megoldódott, megnyertük a bajnokságot, ami külföldiként hatalmas élmény volt.

– Igencsak furcsa tarajt viseltél a 2002-es világbajnokságon. Ezt mégis hogyan gondoltad? (Ralph Seelman, Heidelberg)
– Nem gondoltam komolyan! Egyszerűen csak otthon nyírtam a hajam, amikor a feleségem azt javasolta, hogy egy kicsit hagyjam meg középen. Én meg azt mondtam, rendben, miért ne. Aztán odafestettük a német zászlót is. Végül annyit izélgettek vele a világbajnokság során, hogy utána levágtam. A végén annak örülhettem, hogy Ronaldónak még rondább frizurája volt, mint nekem.

– Melyik edző intézte hozzátok a legjobb beszédet? (Eric Scholz, Kiel)
– A legjobbakat Franz Beckenbauertől és Otto Rehhageltől kaptuk a Bayern Münchennél, mert akkora baromságokat beszéltek, hogy azokat egyszerűen nem lehet komolyan venni. Nem is értem, honnan vették a történeteiket. Rehhagel például egyszer azt mondta, amikor kilencvenezer ember előtt készültünk játszani Portugáliában, hogy virágokkal várnak majd bennünket a pályán, de a tüskét rajtuk hagyják. „Mi van?” – gondoltam magamban. Aztán rájöttem, ez azt jelenti, hogy nem szeretnek bennünket.

A teljes interjút elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!