„Ez egy fontos pillanat ennek a csapatnak az életében. A vereség nagy csapást jelentett volna, de a győzelem fordulópont, amelyre tovább lehet építkezni. Nagyszerű, hogy nyertünk. Amikor ez hosszú idő után történik, akkor gyakran szenvedéssel jön el, de megérte várni. Sokkoló volt, hogy kétgólos hátrányba kerültünk, és a Hull nagyon veszélyes volt rögzített helyzetekből, de ennek a csapatnak különleges szelleme és összetartása van, és tudtuk, hogy meg kell próbálni a válaszadást” – mondta a lefújás után Arsene Wenger, akinek lejár a szerződése a szezon végén, ám a sikerrel jó esély mutatkozik a hosszabbításra.
„Normális körülmények között ez megtörténhet, és most nagyon normálisak a körülmények – válaszolt mosolyogva arra a kérdésre, hogy hosszabbít-e. – Sosem volt kérdés, hogy távozok-e. A kérdés az volt, hogy megfelelő munkát végzek-e a klub számára.”
„A játékosaim bátran és merészen harcoltak, csak egy kis szerencsére lett volna szükségünk, no meg hogy néhány játékvezetői döntés a javunkra szóljon. Járt a szabadrúgás az Arsenalnak Cazorla gólja előtt? Ezt a szituációt szeretném visszanézni. A második gól előtt mindannyian azt gondoljuk, hogy kirúgásnak kellett volna következni. Csalódás, hogy nem nyertük meg a kupát, ám fantasztikusan teljesítettünk a döntőben. El kell ismernünk, a végére teljesen elfáradtunk. Szeretnék gratulálni az Arsenalnak, mely egy fantasztikus klub. Nem tudom, Arsene miért kap ennyi bírálatot – elit menedzser, aki mindig remek csapatokat épít” – értékelt a Hull részéről Steve Bruce.
Curtis Davies, a Hull csapatkapitánya vigasztalhatatlan volt.
„Teljesen magam alatt vagyok. Dicsérnek minket, hogy milyen remek csatára késztettük az Arsenalt, de a végeredményt tekintve ez ugyanaz, mintha simán levertek volna 5–0-ra. 2–0-ra vezetni és onnan kikapni önmagában megsemmisítő érzés. Egy kupadöntőben ugyanez... a legrosszabb érzések egyike, amit valaha átéltem. Azt hiszem, ha tovább tudtuk volna tartani a kétgólos fórt, akkor eluralkodott volna előbb-utóbb a pánik náluk, ám olyan hamar szépítettek, hogy tudták, van még bő hetven percük egyenlíteni. A hosszabbításban még behozták Wilshere-t és Rosickyt, de enélkül is fölényben voltak, tartották a labdát. Mi csak rohantunk utánuk, és teljesen elkészültünk az erőnkkel. Ezzel dőlt el.”
FA-KUPA
DÖNTŐ
ARSENAL–HULL CITY 3–2 (1–2)
London, Wembley, 89 345 néző. V: Probert
ARSENAL: Fabianski – Sagna, Mertesacker, Koscielny, Gibbs – Arteta, Ramsey – Cazorla (Rosicky, 106.), Özil (Wilshere, 106.), Podolski (Sanogo, 61.) – Giroud
HULL CITY: McGregor – Rosenior (Boyd, 102.), Chester, Davies, Bruce (McShane, 63.), Elmohamady – Livermore, Huddlestone, Meyler, Quinn (Aluko, 72.) – Fryatt
Gólszerző: Cazorla (17.), Koscielny (71.), Ramsey (109.), ill. Chester (4.), Davies (8.)