Egy futball-legendával szegényebben: elhunyt Sir Bobby Robson

Vágólapra másolva!

2009.07.31. 11:49

Címkék

Elhunyt az angol labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Bobby Robson. Robson hosszú ideje rákkal küzdött, 76 éves korában érte a halál.

Fotók: Action Images

Bobby Robson 76 évet élt

Fotók: Action Images

Bobby Robson 76 évet élt

FERGUSON: EGY KOLLÉGÁMAT SEM HELYEZNÉM FÖLÉ!

„Sosem voltam túl büszke ahhoz, hogy tanácsért forduljak hozzá, és ő mindig szívesen segített, nem csak nekem, másoknak is. Huszonhárom éve dolgozom az angol futballban, és egy kollégámat sem helyezném fölé. Egy barátomat gyászolom, akinek az elhivatottságát, szenvedélyét és tudását kevés edzőéhez tudnám mérni” – nyilatkozta a Sir Alex Ferguson, a Manchester United menedzsere a Timesnak.

„Békésen távozott közülünk. Durhami otthonában volt utolsó óráiban feleségével és a családjával. A temetése nem lesz nyilvános, csak a családtagok vehetnek részt rajta. Tisztelői, barátai és kollégái egy későbbi ceremónián tiszteleghetnek emléke előtt” – írta a Robson család rövid közleményben.

Sir Bobby Robson öt alkalommal küzdött meg a szervezetét megtámadó rákkal, az orvosok már 2008-ban közölték vele: a tüdejét megtámadó daganatot nem lehet megoperálni.

„75 éves vagyok, csodálatos sportpályafutás áll mögöttem. Én vagyok az egyetlen a családban, akinek meg kellett küzdenie a rákkal, de eddig mindig ki is gyógyultam belőle, hála a csodálatos kezelésnek” – mondta egy 2008. márciusi interjúban Robson a Timesnak. A szakember a kezelést azzal hálálta meg, hogy egy alapítványt tett rákos betegek kezelésére szolgáló műszerek beszerzésére.

„Nem sokat tehetek, harcolok a betegséggel. Pozitívan kell gondolkodnom, nem panaszkodok. Van hitem és van erőm harcolni a végsőkig. Tudom, hogy meg kell halnom, de végül mindenkinek ez a sorsa. Eljön az idő, amikor nem nyerek meg minden csatát, de a lényeg, hogy ne adjam fel” – nyilatkozta az angol futball egyik legnépszerűbb edzője, a nagy úriember edzők egyike.

Ebben a néhány mondatban alighanem az életfilozófiája is benne volt.

AZ EGYIK LEGNAGYOBB EDZŐEGYÉNISÉG TÁVOZOTT

BOBBY ROBSON EDZÉST TART A PSV-NÉL

Néhány napja még egy gálameccsen integetett

Bobby Robson 1968-ban a Fulhamnél kezdett edzősködni, majd az Ipswichnél szerzett nevet magának. A kiscsapatból erős együttest épített, nem csoda, hogy szobra a Portman Roadon, a „traktorosok” stadionja előtt áll 2002 óta – ugyanebben az évben ütötték lovaggá.

1982-ben rábízták az angol válogatott irányítását, Robson pedig a háromoroszlánosok kedvéért visszautasította az Ipswich tízéves (!) szerződéshosszabbítási ajánlatát. Ron Greenwood után ült le a kispadra, az 1986-os és 1990-es vb-n vezette az angol csapatot. A mexikói tornán a legjobb nyolc, az olaszországi vb-n a legjobb négy közé vezette a válogatottat, utóbbi a legjobb angol szereplés az 1966-os világbajnoki cím után.

1990-től a PSV-t irányította, majd a Sporting és az FC Porto szakmai munkájáért volt felelős, ő vitte a portugál csapathoz Lipcsei Pétert. Egy szezonra átült a Barcelona kispadjára, visszatért Eindhovenbe, 1999-től 2004-ig pedig utolsó klubedzői munkájaként a Newcastle Unitedet vezette.

Az Ipswichcsel FA-kupát és UEFA-kupát, a PSV-vel két holland bajnokságot, a Portóval két portugál aranyérmet és Portugál Kupát nyert. A Barcelonával elhódította a Király-kupát és a KEK-et, valamint a spanyol Szuperkupát.

Összesen 1466 mérkőzésen ült csapatai kispadján, 718 győzelem, 377 döntetlen és mindössze 351 vereség a mérlege.

LIPCSEI: „Nagyszerű edzőt, és egy igazi úriembert veszített a labdarúgótársadalom"

Nagy megtiszteltetés érte Lipcsei Pétert 1995-ben, hiszen egy éven át a világ egyik legelismertebb szakemberével Bobby Robsonnal dolgozhatott együtt az FC Portónál. Nem csoda, hogy meghatottan beszél egykori mesteréről.

„Nagyszerű edzőt, és egy igazi úriembert veszített a labdarúgótársadalom Bobby Robson személyében. Neki köszönhetem, hogy az európai hírű Portóban futballozhattam, hiszen az angol mester figyelt fel játékomra, a Ferencváros–FC Porto (2–0) mérkőzésen, s ő kérte a vezetőséget, hogy szerződtessenek. Életem legcsodálatosabb évét tölthettem Portugáliában, és a mester irányításával bajnoki címet és Portugál Kupát is nyertem. Kevesen mondhatják el magukról, hogy szoros szálak fűzték hozzá, én azonban büszke vagyok rá, hogy több alkalommal is meghívott engem és a családomat vacsorára portói tartózkodásunk idején. Ha nincs a súlyos sérülésem, talán a Barcelonában is futballozhattam volna, hiszen 96-ban Bobby Robson lett a katalánok mestere. Tudom, vitt volna magával ha sérülésem nem szól közbe. Tudtam, hogy beteg, mint oly sokan, én is szorítottam érte, ám legyőzte a halál, s most együtt szomorkodom azokkal, akik szerették” – mondta a Nemzeti Sportnak.

BÚCSÚSZAVAK

„Mindenki felkészült már erre a hírre, mindenki tudta, hogy nagyon beteg. Nagy bátorság kellett hozzá, hogy megjelenjen a nyilvánosság előtt a legutóbbi jótékonysági mérkőzésen, de 33 ezer ember vastapssal búcsúztatta: Megérdemelte: csodálatos egyéniség volt. A futballvilágnak nagyon hiányozni fog” – Terry McDermott, Robson volt asszisztense.

„Őszinte szívember volt, a futball volt a legnagyobb szerelme. Imádta a játékot és törődött a játékosaival” – Ray Clemence, az angol válogatott volt kapusa.

„Imádtuk, mindent megtettünk a kedvéért. Ritka eset, hogy egy szövetségi kapitányt ennyire tiszteljen és szeressen az összes játékos” – Paul Parker, aki a ’90-es vb-n játszott az angol nemzeti csapatban.