Denver Nuggets–Brooklyn Nets 120–122
Újabb nagy győzelem. Denverben nyerni igazi ritkaság már évek óta, ebben a szezonban pedig különösen, így a Ben Simmonst még mindig nélkülöző Brooklyn is úgy utazott el erre a találkozóra, hogy egyértelmű underdognak számít. A pályán aztán mindent megtett a bravúrért: az egálra hozott első negyed után ugyan nyolcpontos hátrányt szedett össze a nagyszünetig, de ezt követően fordult a kocka, és a harmadik negyedet 37–18-ra nyerte meg a vendégcsapat, így 15 pontos előnyt szerzett. Ebben a játékrészben 63 százalékkal célzott a társaság, sorra bedobálta a triplákat, míg a Nuggets megakadt, de a hazaiakban azért volt még válasz, és az utolsó negyedben elkezdtek visszajönni, így kiélezetten alakult a végjáték. Az utolsó három percben egyetlen pontra visszaért a Denver, de előbb Spencer Dinwiddie-nek volt clutch dobása, majd Dorian Finney-Smith emelt be egy nagyon fontos triplát, ezekkel őrizte előnyét a Nets, majd a legvégén a hibák is belefértek, ugyanis a túloldalon Nikola Jokics hármat is rontott. Előbb egy büntetőt hagyott ki 41 másodpercnél, amivel egyenlíthetett volna 120-121 után, majd öt másodperccel az órán a kezében maradt a vezetést jelentő kosár, végül Mikal Bridges kihagyott büntetőjét követően a dudaszó pillanatában is a szerb triplája maradt ki, pedig azzal még akkor is megnyerhette volna a meccset a Nuggets. A jó játékhoz így némi szerencse is párosult a végén a Brooklynnál, de az 50 százalékos mezőnymutató és a 39 százalékos triplázás a simán elvesztett lepattanózás ellenére végül elégnek bizonyult a sikerhez – Bridges 25 pontja mellett 20-at dobott Nic Claxton, 16 gólpasszt jegyzett Spencer Dinwiddie, a többiek pedig a kiosztásokból tudtak eredményesek lenni. Ezzel hatból ötöt nyertek, és továbbra is egálban vannak a New Yorkkal a keleti ötödik-hatodik helyen.
Süllyed a Denver. Sorozatban harmadszor kapott ki a Nuggets, hazai pályán pedig egymás után kétszer maradt alul azok után, hogy eddig 30–4 volt a mérlege ebben a csarnokban - valami elcsúszott mostanában a nyugati listavezetőnél. Pedig Nikola Jokics most is hozta az egészen brutális számait (35 pont, 20 lepattanó, 11 gólpassz, 2-2 labdaszerzés és blokk), de hiába volt vele +14-ben a vendéglátó, mellette csak Michael Porter Jr. dicsérhető, bár maga a kezdő még nem is támadott rosszul Jamal Murray 0/7 kétpontosát leszámítva – azonban a védekezés egészen pocsékra sikerült, a kispad csúnyán kikapott, és a végjátékban is alulmaradtak, ott már Jokics is hibázgatott. Michael Malone vezetőedző nem volt túl bosszús a vereség ellenére, azt mondta, hogy a küzdeni akarás rendben volt, de tény, hogy ez a hármas vereségszéria szezoncsúcs náluk, és bekerültek egy kisebb örvénybe – baj nincs, mert öt mérkőzéssel vezetik Nyugatot még mindig, de egyrészt Murray térdét ma vizsgálni kell, másrészt ötmeccses túrára indulnak, most muszáj lesz felszívniuk magukat.
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 35, Porter Jr. 23/9, Murray 16/15
A Nets legjobb dobói: Bridges 25/9, Claxton 20, Dinwiddie 15, Finney-Smith 15/6
Charlotte Hornets–Cleveland Cavaliers 108–114
A végét nyomta meg a Cavaliers. Három negyeden keresztül úgy tűnt, hogy meglepheti a külső dobását egyáltalán nem találó Cavalierst a hazai csapat, vezetett már 16 ponttal is a Hornets, és az utolsó 12 percnek is 8 pontos előnnyel vághattak neki, de ekkor előlépett Donovan Mitchell és Evan Mobley is – mindkét játékos 10 pontot dobott a negyedik negyedben, és a vezetésükkel 33–19-re húzta be a Cavaliers ezt a játékrészt, így a maguk javára fordították a meccset is. Kellett is az extra tőlük, mert Jarrett Allen játékára nem számíthattak ezen az estén, és addig a pontig nagyrészt csak Darius Garland (28 pont, 6 lepattanó, 6 gólpassz) villanásaira építhettek, miközben a Hornetsnél minden kezdő eljutott legalább 14 pontig. A hazaiaknál sokáig Terry Rozier vitte a prímet, ugyanakkor a 27 pontjára, 6 gólpasszára és 4 labdaszerzésére jutott 8 eladott labda, ráadásul a negyedik negyedben 0/3 jó dobással és 3 eladott labdával zárt. Dennis Smith Jr. szintén sokat hibázott a hajrában, és ha nincsenek Gordon Hayward villanásai, akkor még simább is lehetett volna a vége, viszont a Hornetsnek nem kell sokáig várnia a visszavágási lehetőségre, marad még egy meccsre Charlotte-ban a Cavaliers.
A Hornets legjobb dobói: Rozier 27/12, Washington 19/9, Hayward 16/3
A Cavaliers legjobb dobói: Garland 28/6, Mitchell 23, Mobley 18
Philadelphia 76ers–Washington Wizards 112–93
Magabiztos volt a Sixers. Nem hibáztak az esélyesebb hazaiak, meggyőző teljesítménnyel hozták az újabb győzelmet, és ezúttal bizonyos periódusokban a fő kérdést jelentő védekezésüket is meg tudták mutatni. Elvették a Wizards fő játékait, lelassították ellenfelüket, és a saját ritmusuk szerint irányították a találkozót, míg támadásban nem szakadtak meg, de két vezérük így is könnyedén, már-már rutinból hozta, amit kell: Joel Embiid 31 perc alatt 34 pontot dobott 12/21-es mezőnymutatóval, 10/12 büntetővel, 8 lepattanóval, 4 gólpasszal és 4 blokkal, míg James Harden a 18 pontja mellett 14 gólpasszt is szétosztott. Így csapatszinten 51 százalékos mezőnymutatót és 38 százalékos triplázást hoztak össze, a harmadik negyedben pedig nagyjából eldöntötték a küzdelmet, csak az volt a kérdés onnantól, hogy mennyire dőlnek hátra – végül Embiid pályára sem került már a negyedik játékrészben, de így is tovább nyílt az olló a csapatok között. Harden egyébként a védekezésüket emelte ki, szerinte most nagyon fizikálisak tudtak lenni, és nagyon ült az elváltós játékuk, minden dobásra odaértek, minden betörést meg tudtak állítani, ennek pedig nagyon örül - zsinórban ötödször nyertek, és továbbra is ott vannak a Bucks–Celtics páros nyakán, bár szerdán egy hosszabb idegenbeli periódust kezdenek meg.
Lefulladt a Washington. Nem talált ellenszert a Wizards, Kristaps Porzingis csak szenvedett a festékben PJ Tuckerrel szemben (9 pontnál állt meg, ami a második legkevesebb neki idén, plusz faultgondokba került), a periméteren pedig Embiid lassúságát nem tudták kihasználni, sőt csak bajban voltak a magassága miatt, folyamatosan hezitáltak, és nem hoztak jó döntéseket. Wes Unseld Jr. vezetőedző szerint ahogy felhozták a labdát, már el is fogyott a tudomány a félpályás játékukból, tanácstalannak bizonyultak, erőlködtek, a bedobott kosaraikban sem volt túl sok fantázia, nem volt reális esélyük a bravúrra. Porzingis szenvedése mellett a 13 pontos Bradley Beal, valamint a 12-ig jutó Kyle Kuzma sem tudott érvényesülni, az általában csillogó trió most együttes erővel 13/41-et dobott mezőnyből, így nem is lehetett más a vége, mint sima vereség - már zsinórban harmadszor kaptak ki a korábbi jobb időszakuk után, a nagyon szoros keleti alsóházban pedig ezzel a 12. helyig csúsztak vissza.
A 76ers legjobb dobói: Embiid 34, Harden 18/9, Harris 11/3
A Wizards legjobb dobói: Kispert 25/9, Beal 13, Kuzma 12/3
New Orleans Pelicans–Portland Trail Blazers 127–110
Murphy nagy napja. Profi pályafutása eddigi legjobb mérkőzését játszotta a New Orleans másodéves dobógépe, Trey Murphy III, aki Brandon Ingram (és Zion Williamson) hiányában még több labdát és dobást kapott, amivel most abszolút élt is: 9/14 triplát süllyesztett el, megmutatta az All Star hétvégén is látott atletikusságát néhány közeli befejezésnél, és végül 41 pontos karriercsúccsal zárt. Murphy III extráját álló ovációval ünnepelte meg az egész csarnok, amikor lecserélték, ő volt a találkozó legjobbja és egyértelmű sztárja, nem tudott vele mit kezdeni a Portland perimétere. Mellette CJ McCollum (22 pont, 11 gólpassz) és a padról érkező Josh Richardson (19 pont, 4/8 tripla, 4 labdaszerzés) is kitett magáért, Herbert Jones mindenben benne volt, Jonas Valanciunas dupla-duplázott, a Pelicans pedig nem adott esélyt riválisának: az első negyedet 17 ponttal nyerte a vendéglátó, a nagyszünetben kereken húsz egységgel vezetett, majd a harmadik játékrészben már 39 (!) egység is volt közte, onnan jött vissza vállalhatóbb távolságra a Blazers akkor, amikor már nem számított. A Pels 50 százalékos mezőnyözéséhez 19 tripla és 35 gólpassz társult, kiemelkedő meccset játszott a gárda, és ezzel „hatpontos” győzelmet aratott az egyik fő riválisával szemben – most a holtversenyes 9–12. helyről folytathatja, meglátjuk, hogy meddig jut.
Ennyi volt a Portlandben. Damian Lillard nélkül természetesen egészen más csapat a Blazers, az irányító hiányában egyszerűen nem volt meg a tartás, nem volt meg a tűzerő – védekezés vele sincs, de azért amikor ő játszik, mindig benne van, hogy túldobják ellenfelüket, mindig képes varázsolni és hitet adni, most ezek egyike sem volt meg. Ugyan a negyedik negyedet 37–18-ra nyerték, és ezzel rengeteget kozmetikáztak a végeredményen, de ez ne tévesszen meg senkit, a valóságban reménytelen játékkal szenvedtek kiütéses vereséget, amivel leszakadtak a playin-harctól, és nagyon úgy tűnik, hogy az ő szezonjuk az alapszakasszal véget érhet.
A Pelicans legjobb dobói: Murphy III 41/29, McCollum 22/12, Richardson 19/12
A Trail Blazers legjobb dobói: Simons 17/6, Knox II 14/6, Sharpe 14/6
San Antonio Spurs–Oklahoma City Thunder 90–102
Jalen Williams és a Thunder padja volt a különbség. Az első negyedet követően már egyszer sem vezetett a Spurs, ezután az egyenlítés is csak egyszer jött nekik össze a harmadik negyed elején, onnantól kezdve viszont az irányítása alatt tartotta a meccset a Thunder, és rendre megvillant náluk valaki, hogy tartani tudják a 10 pont körüli előnyüket. Noha Shai Gilgeous-Alexander nem játszott, a hiánya nem érződött meg, mivel Jalen Williams 21 ponttal, 7 lepattanóval és 10 gólpasszal a csapat élére állt, mellette Josh Giddey (15 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) dupla-duplázott, és a kispad is hozott egy erős teljesítményt, Ousmane Dieng (17 pont, 8 lepattanó) vezetésével 40-29-re túldobták a Spurs második sorát. A hazaiakból hiányzott az a mélység, ami a Thunderben megvolt, náluk Keldon Johnson, Jeremy Sochan és Tre Jones sem lépett pályára, ráadásul Malaki Branham is megsérült a második negyedben. Zach Collins (23 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 4/5 tripla) és a 20 pontos Devonte' Graham ugyan meg-megvillant támadásban, a Thunder viszont így is elkönyvelhette az ötödik győzelmét az elmúlt hat meccsén.
A Spurs legjobb dobói: Collins 23/12, Graham 20/12, Bates-Diop 12/3
A Thunder legjobb dobói: Jal. Williams 21/3, Dieng 17/6, Giddey 15/3
Los Angeles Lakers–New York Knicks 108–112
Szoros csatában nyert a Knicks. Hasonló erők küzdelmét hozta a James nélküli Lakers és a Brunson nélküli Knicks mérkőzése, melyből végül egy hajszállal jobban jöttek ki a három vereségből érkező vendégek. Döntő különbség egyik oldalra sem alakult ki, tíz pontnál sosem volt nagyobb fórban egyik csapat sem, hol egyik, hol másik együttes tudott egy kicsit jobb időszakot összerakni, és azzal előnybe kerülni. A negyedik negyed egypontos Lakers-fórral indult, de ott már jobb volt a New York, és RJ Barrett remeklésével 96–106-os előnyt épített fel, ez volt az este legnagyobb különbsége. Az utolsó öt percben azonban egy nagy futással még visszajött a Los Angeles, és 19 másodpercnél 108-110-ig zárkózott, a gyors fault viszont elmaradt, 14 másodpercbe telt a hazaiaknak, mire sikerült végre odaütniük, így viszont Josh Hart 2/2 jó büntetője után már nem volt idő arra, hogy bármit is kezdjenek a négypontos hátrányukkal. A Knicks ezzel nagyon fontos győzelmet aratott, az említett Barrett (30 pont, 5 lepattanó) mellett a 33 pontos, 8 lepattanós, 5 gólpasszos Julius Randle is nagyot játszott, védekezésben is kellően agresszívek voltak, így lezárták a vereségsorozatukat, míg a nyugati túrájuk holnap este Portlandben ér majd véget.
Jobb dobóformával meglehetett volna. Leginkább ennyi hiányzott a Lakers újabb bravúrgyőzelméhez, ugyanis egészen pocsék dobóformát mutatott a vendéglátó, már ami az ígéretes helyzeteket illeti: a kezdőben a Beasley-Vanderbilt-Brown Jr. trió 5/23-at szenvedett össze mezőnyből, és ezúttal Anthony Davis sem hozott extrát – ő magára vállalta a vereséget, szerinte túl sok ziccert, büntetőt (1/5 a vonalról), és megoldható dobást hibázott el, nem tudta teljesíteni a szerepét. D'Angelo Russell (33 pont, 8 gólpassz) sokáig húzta így is a Los Angelest, és a kispadról is jöttek a jobb teljesítmények, de Russell éppen a negyedik negyedre fogyott el (2 pont, 1/5 mezőnyből, 0/3 tripla ekkor), és itt hátrányba kerültek - ebből nagyjából még visszajöttek, de a legvégét elrontották, így három győzelem után vereséget szenvedtek. Holnap este New Orleansban játszanak „hatpontos” rangadót, aztán back-to-back mennek Houstonba, majd jön egy ötös hazai széria, ennek végén valószínűleg láthatjuk, hogy van-e reális esélyük a playinbe jutásra – az utolsó mérkőzéseik már nehezebbek lesznek, addigra el kell dőlnie annak, hogy mi van bennük.
A Lakers legjobb dobói: Russell 33/18, Davis 17, Schröder 14/3
A Knicks legjobb dobói: Randle 33/9, Barrett 30/3, Quickley 15/3