New York Knicks–Washington Wizards 105–116
Beal jól tért vissza. Öt kihagyott meccs után léphetett ismét pályára Bradley Beal, és szüksége is volt rá a csapatának, mert nélküle 1–4-et hoztak össze a közelmúltban, a visszatérésével viszont sokkal gördülékenyebbé vált a Wizards támadójátéka. Noha a 18 pontjával nem Beal vitte a prímet, de a jelenléte hozzájárult ahhoz, hogy Kyle Kuzmának (27 pont, 13 lepattanó, 7 gólpassz) se kelljen annyira erőlködnie, illetve így az is belefért most, hogy a szintén sokoldalúan játszó Kristaps Porzingis (22 pont, 11 lepattanó, 5 gólpassz) csak 6/17 dobását értékesítse. Egyik csapat sem dobott hatékonyan, de a vendégek csak eljutottak 16 bedobott tripláig, és erre építve egy pillanatig sem engedték át a vezetést a Knicksnek, járt már 17 pontnál is a különbség, és összességében magabiztos győzelmet arattak.
Randle-től több kellett volna. Gyengén kezdte a meccset a Knicks, az első negyedet 35–22-re bukták el, és tovább nehezítette a helyzetüket, hogy ujjsérülés miatt Mitchell Robinsont is korán elveszítették. A kezdő center kidőlésével a Hartenstein, Sims kettős jutott nagyobb játékidőhöz, illetve Julius Randle-re hárult még nagyobb teher, és az erőcsatár be is gyűjtött 15 lepattanót, közte 7 támadót, de a pontszerzés már nem ment neki ennyire jól, 6/17 dobással jutott 14 pontig. Noha a 32 pontig jutó Jalen Brunson és a 21 ponttal záró RJ Barrett is lehetett volna kicsit hatékonyabb, rájuk nem lehetett komolyabb panasz támadásban, ahogyan a padról 18 ponttal jelentkező Immanuel Quickley teljesítményére sem, annyiban viszont őket is érdemes felelősségre vonni, hogy a Knicks játékosai összesen 14 gólpasszal zártak, míg a Wizards 28-ig jutott csapatként.
A Knicks legjobb dobói: Brunson 32/6, Barrett 21, Quickley 18/6
A Wizards legjobb dobói: Kuzma 27/12, Porzingis 22/12, Beal 18/3
Dallas Mavericks–Atlanta Hawks 122–130
Tovább robog az Atlanta. Remek formában érkezett meg erre a találkozóra a Hawks, és ezt a pályán is igazolta, végig jó ritmusban, lendületesen, pontosan kosárlabdázott – ugyan védekezésben nem ez volt a csapat legjobb meccse, de elöl mindent ellensúlyozni tudott. Az első negyedben 40 pontot szereztek a vendégek, ezzel rögtön megadták az alaphangot, majd innentől szorosan alakult a küzdelem egészen a találkozó legvégéig, mert egyik fél sem tudott meglógni komolyabb védekezés híján. Az ide-oda billegő derbi negyedik negyedében aztán Luka Doncicot kissé lelassította a Hawks, a játékrész közepén, 110–110 után egy 7–0-val kicsit meglépett, majd amikor a Mavs visszajött 120–121-ig, ott több clutch játékot bemutatva a győzelmet is megszerezte a vendégcsapat. Előbb Dejounte Murray kulcsfontosságú hármasa hullott be, majd John Collins blokkolta Reggie Bullock ziccerét, végül Trae Young süllyesztett el egy floatert 41 másodperccel az órán – itt ismét hat pont lett közte, a Dallasnak pedig nem volt már visszaút. Murray végül 30 ponttal és 12/18 jó dobással zárt, Young a 11 mezőnykísérlete mellett 12 gólpasszt osztott ki, és a kilenc pályára lépő játékosukból nyolcan is két számjegyű ponttermést szállítottak, csak az alig hat percet játszó Jalen Johnson nem – csapatszinten 57 százalékos mezőnymutatót, 50 százalékos triplázást és 95 százalékos büntetőzést hoztak össze, parádésan dolgoztak elöl. Így pedig szezoncsúcsot jelentő negyedik győzelmüket húzták be egymás után, újra 50 százalék felett járnak, és már megelőzték az Indianát is.
Tovább süllyed a Dallas. Zsinórban harmadik vereségét szenvedte el a nemrég még nyugati negyedik Mavericks, a texasiak egyáltalán nem tudták megállítani ellenfelüket, és borzasztó védekezéssel kaptak ki ismét. Luka Doncic három negyed alatt 27 pontot dobott, de aztán a negyedikben csak hármat tett hozzá, nyolc gólpasszára hét eladott jutott a találkozó végéig, és bár Christian Wood (22 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz), Spencer Dinwiddie (20 pot, 7 gólpassz) és Reggie Bullock (18 pont, 4/7 tripla) is segített elöl, de annyira harmatosak voltak hátul, hogy a hazai pálya ellenére elvesztették a dobópárbajt. Jason Kidd is ezt emelte ki, sorozatban harmadszor kaptak legalább 130 pontot, és a tréner szerint ilyenkor mindegy, hogy Doncic, LeBron James vagy Kareem Abdul-Jabbar van a csapatban, ezeket a meccseket el fogják veszíteni – rá kell érezniük a védekezésre, különben folyamatosan 130-140 pontokat kapnak és veszítenek, sőt egyszer valakitől kapnak majd 150-et is, ő így látja. Érdekesség, hogy az utóbbi nyolc meccsükből csak háromszor kaptak 120, de egyszer sem 113 egység alatt, és a korábbi nagy sikerszériájuk során is négy találkozón engedtek 110 felett, csak akkor azokat Doncic varázslatával meg tudták nyerni – erre azonban nem lehet alapozni hosszabb távon.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 30/6, Wood 22/6, Dinwiddie 20/12
A Hawks legjobb dobói: Murray 30/12, Collins 19/9, Young 18
Houston Rockets–Charlotte Hornets 117–122
Ball ismét megsérült. Felemás estét zárt a Hornets, mert egyrészt ez volt Steve Clifford vezetőedző 208. győzelme a csapat kispadján, amivel fellépett a franchise örökranglistájának az első helyére, másrészt viszont LaMelo Ball bal bokája ismét megsérült. Az irányító a meccs után elmondta, hogy érzése szerint nem súlyos a sérülés, és a csapat most nem is érezte meg a kidőlését, mert amíg pályán volt, 20 perc alatt 4/16 jó dobással ért el 13 pontot, és a Hornets ezzel együtt is 50 százalékos mezőnymutatóval zárt. A pontokért leginkább Terry Rozier (26 pont, 6 gólpassz) felelt, de dicséretet érdemel mindkét center is: Mason Plumlee 17 ponttal, 9 lepattanóval, 3 labdaszerzéssel és 1/2 kulcspillanatban bedobott büntetővel jelentkezett, míg a cseréje, az újonc Mark Williams 19 perc alatt ért el 17 pontot, 6 lepattanót és 5 blokkolt dobást, de mellettük jól játszott P.J. Washington (16 pont, 8 lepattanó, 3 labdaszerzés, 3 blokk) és Jalen McDaniels (12 pont, 5 labdaszerzés) is.
Az eladott labdák döntöttek. Mindkét csapat hasonló hatékonysággal szerezte a pontjait, ugyanakkor az döntő jelentőségűnek bizonyult, hogy a Hornets 10, a Rockets pedig 20 labdát adott el a meccsen – a vendégek 29 pontot szereztek az eladott labdák után, míg a hazaiak hat pontig jutottak csak ezekből a lehetőségekből. Támadásban ezzel együtt sem teljesített rosszul a Rockets, mert Jalen Green 16/24 dobását elsüllyesztve ért el 41 pontot és 7 gólpasszt, mellette Alperen Sengün (24 pont, 12 lepattanó, 6 gólpassz) is megkapta a labdákat ahhoz, hogy érzékelhető legyen a jelenléte a pályán, a többiek viszont nagyrészt beleszürkültek a mezőnybe, így végül begyűjtötték sorozatban a 12. vereségüket is.
A Rockets legjobb dobói: Green 41/12, Sengün 24, Martin 11/9, Gordon 11/3
A Hornets legjobb dobói: Rozier 26/9, Plumlee 17, Williams 17
Memphis Grizzlies–Cleveland Cavaliers 115–114
Adams mozdulata franchise-rekordot ért. Nem tudta igazán ráerőltetni akaratát ellenfelére a Grizzlies, bár az este folyamán volt 19 pontos előnyben is a hazai alakulat, de ezt nem tudta tartani, a nagyszünetben csak hét egységgel vezetett, a harmadik negyedben pedig hátrányba került, az utolsó felvonást kétpontos Cavs-fórral kezdhették meg a felek. A negyedik játékrész innentől már végig szorosan alakult, hol egyik, hol másik csapatnak jött ki kicsit jobban a lépés, majd az utolsó három perc 111–107-ről indult, de még volt egy roham a Clevelandben: Okoro triplájával és Mobley két clutch kosarával (mindkettőt Garland készítette elő) fordítottak a vendégek, és 111–114 állt az eredményjelzőn bő egy perccel az órán. Itt jött Ja Morant két büntetője, majd 27 másodpercnél Jaren Jackson Jr. blokkolta Garland kísérletét, ezzel a védekezéssel pedig megadta az esélyt csapatának a győzelemre. A dobást természetesen Morant vállalta el, de kihagyta, ám érkezett Steven Adams, aki 16 másodpercnél megszerezte a támadópattanót, és visszatette a labdát a gyűrűbe – ez bizonyult a győztes dobásnak, a Cavs záró támadása az utolsó másodpercig húzódott, amikor Garland megint blokkot kapott, most Dillon Brooks ért bele a triplakísérletébe. Így több clutch játékot bemutatva kiharcolta az újabb sikert a Grizzlies, amely sorozatban már a 11. győzelme volt a csapatnak, amivel beállította a vonatkozó franchise-rekordot - érdekesség, hogy ezt szinte pontosan egy évre, 2021 december végétől 2022 januárjáig állította fel, és az is érdekesség, hogy a mostani 11 meccses sorozat során minden találkozón legalább 115 pontot dobott a társaság.
Kis híján bravúrt csinált a Cavs. Donovan Mitchell nélkül komoly bravúr lett volna nyerni a liga legjobb formában lévő csapatának otthonában, de végül a legjobb támadójátékosuk hiányában is nagyon összeálltak a vendégek. A kezdőötös összesen 96 pontot termelt, a Garland-LeVert páros szépen bontotta a védekezést és hozta a kinti tűzerőt (47 pont, 20 gólpassz, 9/18 tripla), amihez Okoro 4/4 hármast tett hozzá, az Allen, Mobley duó pedig kiválóan dolgozott a festékben – 32 pontjuk mellé 23 lepattanót, ebből 9 támadót, valamint 4 blokkot is beírtak a statisztikai lapjukra, ráadásul 15/24-et dobtak mezőnyből. Az olajozottan működő gépezet kis híján elég is lett a sikerhez, de a hajrában egy-két kulcsjáték hiányzott még ehhez – talán éppen Mitchell kellett volna Garland helyére annál a két kapott blokknál...
A Grizzlies legjobb dobói: Bane 25/15, Morant 24, Aldama 16/12
A Cavaliers legjobb dobói: Garland 24/15, LeVert 23/12, Mobley 18
New Orleans Pelicans–Miami Heat 98–124
Lerohanta ellenfelét a Heat. Hosszú idő után játszott legalább nagyjából teljes kerettel a Miami, ugyan a kispadról most is hiányoztak páran, de Kyle Lowry visszatérésével a teljes kezdő, és a legfontosabb cserék is rendelkezésre álltak Erik Spoelstra számára. Ez pedig olyan lendületet adott a floridaiaknak, hogy szétszedték ellenfelüket, az első negyedet rögtön 13 ponttal nyerték, a nagyszünetben pedig már 19-cel, 70–51-re vezettek, ahonnan nem is tudott visszajönni a Pelicans, sőt igazából meg sem ingott a vendégcsapat. Bam Adebayo vezetésével dominálni tudtak a gyűrű környékén, rengeteg játékot futtattak a centeren keresztül és Spoelstra szerint az összes kulcsjátékosuk nagyon koncentráltan, tudatosan, gondolkodva kosárlabdázott, így a szezonjuk egyik legjobb kollektív teljesítményét rakták le az asztalra – végig jól mozogtak, így nem férhetett kétség a kiütéses győzelmükhöz. A Pelicans viszont összeomlott, az Ingram és Williamson nélkül amúgy is félkarú hazai alakulatról azt mondta Willie Green vezetőedző, hogy most valahogy nem volt meg a szükséges tűz, motiváció, fegyelem, ezen az estén egyszerűen nem voltak itt fejben – mint mondta, a szezonnak abban az időszakában járunk, amikor ez megesik, de kőkeményen kell dolgozniuk azért, hogy a következő találkozóra készen álljanak.
A Pelicans legjobb dobói: McCollum 21/15, Valanciunas 18, Marshall 12/3
A Heat legjobb dobói: Adebayo 26, Butler 18, Vincent 16/12, Strus 16/12
Oklahoma City Thunder–Indiana Pacers 126–106
Nem történt fordulat. Az OKC kiemelkedő formában, a Pacers pedig zuhanórepülésben érkezett meg erre az estére, erre pedig egyik fél sem cáfolt rá a pályán sem: a Thunder remek játékkal, könnyedén felülmúlta az ezer sebből vérző Indianát. A Tyrese Haliburton nélkül csak szenvedő vendégek alig 41 százalékkal dobtak mezőnyből és 24 labdát adtak el, amelyekből 36 pontot kaptak, és bár leszedtek 20 támadópattanót, de ez még arra sem volt elég, hogy közel tudjanak maradni. Az ezúttal is gördülékeny kosárlabdát bemutató hazaiaknál Shai Gilgeous-Alexander (23 pont, 6 gólpassz), Lu Dort (22 pont, 11 lepattanó, 3/5 tripla) és Josh Giddey (16 pont, 11 gólpassz) szokásos jó teljesítménye mellé a padról 23 ponttal és 7/12 triplával csatlakozott Isaiah Joe, a társaság pedig már az első negyedet 36–20-ra nyerte, amellyel meg is adta az alaphangot. Utána ezt az előnyt menedzselte, a harmadik negyedben pedig végleg kiütötte ellenfelét, volt már közte 29 pont is, így végül csak Jalen Williams játszott 30 percnél többet a vendéglátónál, a többiek kaphattak némi plusz pihenőt. Mark Daigneault csapata ezzel 7–2-re áll már a 2023-as naptári évben, és mind a hét győzelmük két számjegyű különbséggel született, most pedig 41 (!) gólpasszt osztott szét a társaság (nem igazán működött az indianai zóna), amivel megdöntötte a vonatkozó franchise-rekordot – jelenleg sokkal többre képes, mint amit a mérlege mutat, a Pacers viszont fejben teljesen szétesett, és zsinórban ötödször szenvedett vereséget.
A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 23/3, Joe 23/21, Dort 22/9
A Pacers legjobb dobói: Nembhard 18/6, Mathurin 13/9, Queen 13/3
Utah Jazz–Los Angeles Clippers 126–103
Markkanen visszatért, végig vezetett a Jazz. Két kihagyott mérkőzés után léphetett újra pályára Lauri Markkanen, a Jazz magasembere pedig nem vesztegette az idejét: bevágott 6/8 triplát és 6/6 büntetőt, összességében pedig 11/20-as mezőnymutatóval jutott el 34 pontig, leszedett 12 lepattanót, és még két blokkot is kiosztott. Az ő energiája és tűzereje olyan pluszt jelentett a hazai csapat számára, hogy végig vezettek, az első negyedet 10 ponttal nyerték, a nagyszünetben 12, a harmadik játékrész végén 14 egység volt közte, egy pillanatig sem voltak hátrányban, de vezettek már 25-tel is. Az 59 százalékkal elsüllyesztett 19 hármas mellett a festékben is nyertek 50–34-re, mindenhol felülmúlták a Clipperst, érvényesítették, hogy ők a frissebbek és az egészségesebbek, érezhetően ők voltak energikusabbak - Markkanen mellett még öten jutottak tíz pont fölé, Walker Kessler pedig ismét dupla-duplázott. Így lendületben maradtak, már hatból ötödször nyertek, visszajöttek 50 százalékra, és jelenleg ők a hatodikak Nyugaton.
Ennyit tudott a Clippers. A back-to-back második felén Leonard, George, Kennard és Wall nélkül lépett pályára a Los Angeles, ebben a helyzetben pedig most csak ennyi volt a társaságban. Ugyan Ivica Zubac dupla duplázott (15 pont, 12 lepattanó), Norman Powell pedig 30 ponttal és 7/9 triplával villogott a kezdőben, de csapatszinten csak 40 százalékkal céloztak mezőnyből, és nem tudták igazán komoly nyomás alá helyezni a Jazzt – legjobbjaik nélkül, fáradtan a védekezésük sem hozta az elvárt szintet, így elég nehéz pozitívumokat találni számukra ebben az estében. Újabb (sima) vereségükkel már 50 százalék alá csúsztak, és alig fél meccsel előzik meg a nyugati tizenegyedik Portlandet, vagyis ennyire vannak attól, hogy még a playinhelyekről is kicsússzanak...
A Jazz legjobb dobói: Markkanen 34/18, Conley 17/15, Clarkson 16/6
A Clippers legjobb dobói: Powell 30/21, Zubac 15, Batum 11/9, Jackson 11/9
Denver Nuggets–Minnesota Timberwolves 122–118
Ezt is megoldotta a Nuggets. A back-to-back második felén, fáradtabban érkezett meg erre a találkozóra a Denver, és meg is szenvedett az újabb győzelemért, de végül sikerült sorozatban 15. hazai mérkőzését is megnyernie. Michael Malone vezetőedző továbbra is karanténban van, így ezúttal is David Adelman meccselt helyette, a csapat pedig végül nagy nehezen kiizzadta az újabb sikert – a jobb kezdés után a második negyedben hátrányba került a vendéglátó, a záró etapnak 88–95-ös, hétpontos lemaradással vágott neki, és még bő két és fél perccel az összecsapás vége előtt is 113–118 állt az eredményjelzőn. Itt azonban jött két büntetővel Nikola Jokics, egy egyenlítő triplával Jamal Murray, a Minnesota egymás után két támadásában adta el a labdát (illetve másodjára lejárt a támadóidő), majd ismét jött Murray és egy floaterrel már előnyhöz juttatta a Denvert. Az időkérés után Anthony Edwards dobhatott a Wolvesnál, de kimaradt a kísérlet, a Nuggets pedig lepörgette az órát, majd a támadás végén Jokics megtalálta Aaron Gordont, aki egy zsákolással lezárta a meccset – 13 másodperc volt hátra, négy pont volt közte, eldőlt a küzdelem. A nyugati éllovas Denver így már 21–3-ra áll otthon, és a 28 pontos Murray mellett mindenképpen emeljük ki Jokicsot, hiszen a regnáló MVP 31 ponttal, 11 lepattanóval és 13 gólpasszal természetesen újfent tripla duplázott, de ennél is lényegesebb, hogy közben megelőzte Alex Englisht, és center létére immár ő a Nuggets történetének legtöbb gólpasszt adó (!) játékosa. A Wolves Gobert és Towns nélkül, magas poszton elég vékony rotációval állt ki, de a frissességét kihasználva nagyon közel állt a bravúrhoz – a vendégeknél hét játékos is tíz pont fölé jutott, csapatként 50 százalék felett dobtak mezőnyből, meglepően jól játszottak, de az utolsó bő két és fél percben egyáltalán nem szereztek pontot (0/5 mezőnyből, két eladott labda), ezen úszott el a meglepetésgyőzelmük.
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 31, Murray 28/6, Brown 16/3
A Timberwolves legjobb dobói: McDaniels 18/6, Reid 17, Edwards 16, Garza 16/9
Los Angeles Lakers–Sacramento Kings 111–116
Fordulatos meccs végén nyert a Kings. A betegséggel küzdő Domantas Sabonis nélkül lépett pályára a remek formában érkező Sacramento, és pocsék játékkal kezdte a mérkőzést, az első negyedet 11 ponttal nyerte meg a Lakers – majd rátalált a játékára a Kings, a nagyszünetig átvette a vezetést, majd a harmadik negyedben meg is lépett, annak hajrájában már 88–74-re is vezetett. Itt azonban begyújtotta a rakétákat a LAL, bevert négy triplát és a negyedik negyedre átívelő hat percben egy 25–10-es futással megint fordított. Innentől fej fej mellett haladtak a felek, 70 másodperccel a mérkőzés vége előtt LeBron James 2+1-es játékával 108–108-nál ismét egál lett az állás, de itt Harrison Barnes hamar válaszolt egy 2+1-gyel, majd James kihagyott egy triplát, a Sacto pedig lepörgette az órát, és 12 másodperccel a vége előtt sikerült kiharcolnia egy faultot – De'Aaron Fox ugyan csak egy büntetőt dobott be, de 108–112-ről már megoldotta az utolsó másodperceket Mike Brown alakulata. A vendégeknél Fox 31 ponttal és 6 gólpasszal, Kevin Huerter 18 ponttal és 8 gólpasszal zárt, Barnes dobott egy húszast, Richaun Holmes és Keegan Murray pedig dupla duplázott – kiválóan működött a kezdő, sorozatban ötödik győzelmükkel pedig utolérték, és virtuálisan meg is előzték a New Orleanst a nyugati harmadik helyen.
Most már kellene Davis. Becsülettel küzd Anthony Davis nélkül is a Lakers, LeBron James megint hozott egy 32 pontos, 8 lepattanós, 9 gólpasszos estét, Russell Westbrook 19-7-5-öt tett mellé, Kendrick Nunn 4/6 triplát süllyesztett el, de beszédes, hogy a kezdőben Jamesen kívül senki nem lépte túl a nyolc (!) pontot – egyszerűen nincs elég tűzerő és minőség ebben a keretben, amíg a klasszis magasember nem bevethető. A 47–36-ra elvesztett lepattanózáson is segíthetne az ő visszatérése, de bár nem játszanak rosszul, most is volt esélyük nyerni, és nincsenek messze a playinhelyektől, amíg Davis nem játszhat, addig ez a keret kevés ahhoz, hogy elérje a célokat – nagyon várják már őt vissza, utána derülhet ki, hogy lehet-e reális esélyük idén bármire.
A Lakers legjobb dobói: James 32/6, Westbrook 19/6, Nunn 14/12
A Kings legjobb dobói: Fox 31/6, Barnes 20/6, Huerter 18/9