Miami-bravúr a ligaelső Jazz ellen, javított a Lakers

Boston Celtics–Indiana Pacers 118–112

Erre a Walkerre lehet építeni. Három vereség után igyekezett javítani a Celtics, az elmúlt találkozókon Jayson Tatum és Jaylen Brown sem tudta a legjobbját hozni a foghíjas csapatban, és most a Pacers ellen sem sikerült kiemelkedőt nyújtaniuk. Brown (15 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz) többé kevésbé hozta magát, de csak 12 dobást vállalt, illetve eladott 4 labdát, míg Tatum (9 pont, 9 lepattanó, 4 gólpassz) a legutóbbi 4/20-as mezőnymutatóját egy 4/18-cal fejelte meg, és a büntetővonalra sem tudott odaérni. Nem úgy Kemba Walker, aki szezoncsúcsot jelentő 32 pontot dobott, 10/19 dobását elsüllyesztette, mind a 8 büntetője ült, közte 2 a legvégén, és még 6 gólpasszra is futotta az erejéből. Walker remeklésének, valamint Daniel Theis (17 pont, 3 blokk) és Robert Williams III (14 pont, 11 lepattanó, 4 gólpassz, 3 blokk) palánkok alatti munkájának köszönhetően a második félidőben végig vezetett a Celtics, és ugyan a Pacersnek a hajrában dobása volt az egyenlítésért, de összességében a hazaiak kézben tartották a találkozót, így megszakadt a rossz sorozatuk.

Turner lendülete egy negyeden át tartott. Villámrajtot vett a Pacers, pár perc leforgása alatt 4–18 állt az eredményjelzőn, amihez nagyban hozzájárult az a Myles Turner (17 pont, 10 lepattanó, 3 blokk), aki 9 ponttal vette ki a részét a futásból. Turner az első negyedet végül 13 ponttal zárta, de ehhez már csak 4 egységet tudott hozzátenni a folytatásban, amikor a 3/4-es kezdés után mindössze 1/9 dobását tudta elsüllyeszteni. A Pacersnek azért is lett volna fontos, hogy centerük fenn tudja tartani a ponterős játékát, mert Malcolm Brogdon (5/17) és Doug McDermott (2/9) sem találta a dobását, de a Celtics magasai jó munkát végeztek vele szemben is, ahogyan a jól játszó Domantas Sabonisnak (24 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) sem engedték, hogy elszabaduljon, aki kiharcolt ugyan 10 büntetőt, de emellett csak 12 dobást vállalhatott. Komolyabb kinti tűzerőt csak a két Holiday tudott hozni a Pacersben, akik közös erővel elsüllyesztettek 8/16 triplát és elértek 34 pontot, de a többiek csak 7/30 kinti dobást tudtak a helyére küldeni, és ez nem fért bele egy ilyen szoros meccsen.

A Celtics legjobb dobói: Walker 32/12, Theis 17/6, Brown 15
A Pacers legjobb dobói: Sabonis 24/3, J. Holiday 19/15, Turner 17/6

Toronto Raptors–Houston Rockets 122–111

Két edző is elég volt. Pár órával a mérkőzés előtt derült ki, hogy Nick Nurse, valamint az edzői stáb jelentős része az egészségügyi és biztonsági protokoll alá esett, így nélkülük kell megvívnia a Raptorsnak ezt a találkozót. Szerencséjükre a spanyol válogatottól hétfőn visszatérő Sergio Scariolo időben kikerült az őt érintő protokoll alól, így ő vehette át a csapat irányítását, de csak egyetlen segédedzője akadt. Tovább tetézte a Raptors gondjait, hogy Pascal Siakam is hasonló okokból kiesett, mint az edzői stáb, ugyanakkor mindezeken felül tudtak emelkedni a mérkőzés során, és a második negyedtől kezdve végig náluk volt az előny. Kyle Lowry (20 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz) mindössze 9 dobást vállalva ért el 20 pontos tripla-duplát, mellette a 10/15 kísérletét elsüllyesztő Norman Powell is hozzátett 30 egységet, és a dobását nem annyira találó Fred VanVleet (6/23 mezőnyből, de 5/11 tripla és 8/8 büntető) is eljutott 25 pontig, és ezt nem tudta ellensúlyozni a Rockets ponterős triója, így a különös körülmények ellenére is javítani tudott 2 vereség után a Raptors.

20 éves mélységben a Rockets. 2001 óta először fordult elő, hogy a Houston Rockets sorozatban 10 mérkőzést veszítsen el, viszont Victor Oladipo visszatérése óta némileg bizakodhatnak abban, hogy ezúttal nem érik el az akkor hozott 15 meccses negatív sorozatot. Oladipo (27 pont, 5 lepattanó, 4 gólpassz) egyre jobban kezdi lerázni magáról a rozsdát, mellette John Wall (21 pont, 12 gólpassz) is összességében jó teljesítményt nyújtott, bár mindössze 2/9 triplát süllyesztett el, míg a kispadról Eric Gordon 17 ponttal, Sterling Brown 10 lepattanóval jelentkezett. Utóbbi fontos is volt, mert továbbra is csak Justin Patton kap szerepet náluk klasszikus magasemberként, de a lepattanózást így is elbukták, ahogyan a jó kezdés ellenére a mérkőzést is. A találkozó elején még vezettek 8 ponttal, de a második negyedben magához ragadta az irányítást a Raptors, akiknél csak annyiban látszódtak meg a körülmények, hogy a félidő vége előtt egy 0–7-s futást engedélyeztek, míg a harmadik és a negyedik negyed fordulópontján egy 0–13-ba néztek bele kicsit váratlanul, de 95–88 után rendezni tudták a soraikat, és a vendégek a végén tisztes távolságból követték ellenfelüket.

A Raptors legjobb dobói: Powell 30/12, VanVleet 25/15, Lowry 20/12
A Rockets legjobb dobói: Oladipo 27/12, Wall 21/6, Gordon 17/9

Detroit Pistons–Sacramento Kings 107–110

Megtört a jég. Sorozatban kilenc vereség után tudott mérkőzést nyerni a Sacramento, bár elég hullámzó teljesítményt nyújtott: az első negyedet rögtön megnyerte tíz ponttal, aztán a következő két játékrészt összesen 15-tel elvesztette, végül a záró etapban megint feljebb tudott kapcsolni és fáradtság ide vagy oda, kiharcolta a győzelmet. Luke Walton csapata két perccel a vége előtt vette vissza a vezetést, itt Holmes négy pontjával és támadópattanójával került előnybe a gárda, majd Harrison Barnes is betalált, aztán 103–102-es vezetésüknél szintén ő egy visszalépős hármast is bebombázott az utolsó percben. Itt még próbálkozott a Detroit, de kilenc másodpercnél Nemanja Bjelica is dobott egy kettest, majd az oda-vissza elrontott büntetők után a Pistons dobhatott az egyenlítésért, de Grant triplája kimaradt, így nyerni tudott a Kings. A vendégeknél Fox (27 pont, 6 gólpassz) és Barnes (21 pont, 8 lepattanó, 7 gólpassz) emelhető ki leginkább, de a 19 pontos, 17 lepattanós Holmes is nagyot játszott, Luke Walton pedig azt mondta, hogy így talán kicsit könnyebb lesz hazarepülniük a hosszú idegenbeli túráról..

Nem tudta megoldani a Detroit. Dwane Casey, a hazaiak vezetőedzője szerint egyszerűen rosszul kommunikáltak a végjátékban, a szándékosan kihagyott büntetőknél pocsékul tették a dolgukat, nem tudtak felállni a figurákhoz, védekezésben sem segítették ki egymást – tanulniuk kell ebből, mert most ennyin múlt a győzelem. Pedig Jerami Grant visszatért és rögtön dobott 30 pontot, illetve a kisebb sérüléssel bajlódó Saddiq Bey is elsüllyesztett 5/9 triplát, de a kiélezett végjátékban túl sokat hibáztak – ezzel továbbra sincs meg az idei 10. győzelmük és egyértelműen utolsók Keleten.

A Pistons legjobb dobói: Grant 30/6, Bey 17/15, Smith Jr. 17/6
A Kings legjobb dobói: Fox 27/3, Barnes 21/6, Bagley 19, Holmes 19

Miami Heat–Utah Jazz 124–116

Nagy Miami-bravúr. A megállíthatatlanul menetelő, riválisain is átgázoló Jazzt legyőzni hatalmas szó ebben a szezonban, a Heat viszont most jelezte, hogy ténylegesen elindult felfelé és egy komoly bravúrral szerezte meg sorozatban ötödik győzelmét. A szorosan alakuló meccsen egyik fél sem tudott tíz pontos előnyt kialakítani, hol egyik, hol másik csapatnak ment jobban a szekér, de végig közel maradtak egymáshoz – így érkeztünk meg a záró etaphoz, ahol a Miami feljebb tekerte a védekezését és 30% alatt tartotta a Jazzt. Ez megalapozta a sikert, a végjátékban pedig hatékonyan oldották meg a clutch játékokat a floridaiak: egy-két ponttal itt már végig vezettek, amikor kellett, akkor labdát szereztek, büntetőt harcoltak ki, lepattanóztak, majd 33 másodpercnél Jimmy Butler süllyesztett el egy clutch duplát. Ez elég volt a győzelemhez, a hátralévő időben már csak büntetőzni kellett, miután a Jazz válasza kimaradt, így Erik Spoelstra alakulata elkönyvelhette a sikert – Butler (33 pont, 10 lepattanó, 8 gólpassz) remeklése mellett a legutóbb visszatérő Goran Dragic (26 pont, 3/4 tripla a padról), Bam Adebayo (19 pont, 11 lepattanó, 7 gólpassz), valamint a 4/7 triplás Duncan Robinson is hozzátette a magáét, a Herro-Bradley páros hiánya ezúttal nem számított.

A vége hiányzott. Quin Snyder, a vendégek vezetőedzője szerint magas színvonalú mérkőzést játszottak, ahol az ellenfél egyszerűen jobb volt náluk a végjátékban, jobban hajtotta végre a kulcsfontosságú játékokat, mint ők, ez volt a döntő faktor. A Jazz az utolsó percekben folyamatosan hibázott, ott maradtak a pontok a kezekben, a védekezésük pedig egész meccsen nem tudott igazán mit kezdeni a Miami kulcsembereivel – ehhez jött az, hogy most a triplákat is csak 32%-kal dobták, ami nem jellemző rájuk, úgyhogy hiába Donovan Mitchell 30 pontja (aki a végén 1/9-et dobott...), ezúttal alulmaradtak. Persze a vereség ellenére simán őrzik vezető helyüket a tabellán, az utóbbi 25 meccsükből még csak harmadszor kaptak ki...

A Heat legjobb dobói: Butler 33, Dragic 26/9, Adebayo 19
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 30/6, Bogdanovic 17/9, Gobert 15

Chicago Bulls–Phoenix Suns 97–106

Az utolsó negyed a Sunsé lett. Az első félidőben még bőven voltak hibák a vendégek játékában, aztán a nagyszünetet követően sikerült feljebb kapcsolnia Monty Williams együttesének és a feljavuló védekezéssel szépen lebontotta a Chicagót. Már a harmadik negyedben is nyertek Devin Bookerék, a felét eltüntették a félidei 12 pontos hátrányuknak, aztán a záró etapban már abszolút ők diktáltak: egy 6–0-val visszajöttek, aztán egy 9–0-val fordítottak és az utolsó öt percben már nem is adták ki a kezükből a vezetést. 92–91-es Bulls-előnynél csaptak a lovak közé utoljára, ott egy 10–0-t rohantak, fontos dobásokat süllyesztettek el, de főleg hátul tudtak dominálni – innentől nem volt miről beszélni, higgadt játékkal lemenedzselték a hátralévő időt és elvitték ezt a győzelmet. Ismét ki kell emelnünk Chris Pault, aki levezényelte mindezt és 14 ponttal, valamint 15 gólpasszal irányította csapatát és Deandre Aytont, aki elöl-hátul képes volt villogni – egyébként a csapatszinten bedobott hat tripla ellenére tudtak nyerni idegenben, ez tovább növeli annak értékét.

A végére elfogyott a Bulls. Három negyeden keresztül rendben volt a Chicago, aztán a záró etapra valamiért teljesen szétesett, 5/16-ot dobott mezőnyből, majd az utolsó öt percben összesen hat pontot tudott feltenni a táblára – tíz labdát adtak el ebben a negyedben a hazaiak, ez egyszerűen nem férhetett bele. Billy Donovan vezetőedző szerint ezek a labdavesztések elvették tőlük a momentumot, a lendületet, bizonytalanná tették őket, amelyen nem tudtak úrrá lenni, míg a védekezésben jóval agresszívebb Phoenix ezt könyörtelenül kihasználta. A tréner hozzátette, hogy nagyon sok rossz döntést hoztak, ami nem volt rájuk jellemző mostanában – következőleg a Raptorshoz látogatnak, addigra készen kell állniuk.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 24/12, White 19/3, Young 13
A Suns legjobb dobói: Booker 22, Ayton 22, Kaminsky 15/3

Memphis Grizzlies–Los Angeles Clippers 99–119

Válaszolt a Clippers. Előző este tükörsimán nyerte a két csapat meccsét ebben a csarnokban a Memphis, de most vissza tudott vágni a Clippers, méghozzá hasonlóan simán – gyakorlatilag minden hibát kijavítottak a vendégek, amit akkor elkövettek. A festékben lévő csatát nagyjából egálra hozták az előző esti megsemmisítés után és ha nem is tudták elvenni a Memphis lerohanásait, de ebben is felvették a kesztyűt, ráadásul a kinti dobásokat sikerült limitálni, így 100 pont alatt tartották ellenfelüket. Közben a túloldalon Kawhi Leonard (30 pont, 9 lepattanó, 7 gólpassz) vezetésével 55%-kal céloztak mezőnyből, 40%-kal tripláztak és 34 gólpasszt osztottak szét, az előző esti dekoncentrált erőlködés után most odafigyelve, tudatosan, pontosan támadtak – a második negyedben tudtak meglépni, az volt az ő időszakuk, a félidei 16 pontos előnyt pedig szépen menedzselték a fordulás után. Paul George szerint intenzitásban felnőttek ellenfelükhöz, Leonard pedig annyit tett hozzá, hogy ők akartak először ütni, ami sikerült is – most Milwaukee-ban folytatják idegenbeli túrájukat, ott is hasonló mentalitásra lesz szükség.

Nem tudott újítani a Memphis. Jonas Valanciunas, a hazaiak centere szerint a Clippers megcsinálta a szükséges változtatásokat az előző meccshez képest és ő úgy érezte, hogy alig fér a labdához a festékben, azt a területet annyira jól védték a vendégek. Máshoz viszont nem nagyon tudtak nyúlni Valanciunasék, úgyhogy az első negyed után eléggé visszaesett a támadójátékuk, alig 40%-kal dobtak mezőnyből, a lepattanózást is elvesztették és egyszerűen hiányzott belőlük az átütőerő – a fő fegyverüket elvették tőlük, másuk viszont nem akadt most. A Clippers elleni 1–1 összességében persze így is rendben van, most mennek Houstonba és Washingtonba, majd az All-Star előtt még fogadják a Milwaukee-t.

A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 22, Morant 20/6, Melton 16/6
A Clippers legjobb dobói: Leonard 30/9, Williams 17/6, Batum 13/9, George 13/3, Mann 13/3

Oklahoma City Thunder–Atlanta Hawks 118–109

Nem számított a mez színe. Érdekes közjáték zajlott le a meccsen, ugyanis nagyon hasonló színű mezben léptek pályára a csapatok, amely miatt az első félidő végén az OKC-t kötelezték a cserére – a fordulás után már fehérben játszottak a hazaiak, mert ugyan állítólag a Hawks hibája volt a kavarodás, de ők csak piros szerelést hoztak az idegenbeli túrájukra. A Thundernek mindenesetre mindegy volt, hogy milyen színű a mez, az első félidőben 60%-kal dobott és előnybe került a gárda, majd a fordulás után a fehér sem vette el a jó dobóformát és a harmadik negyedet 33–25-re nyerte meg a társaság – 17-tel vezettek és a folytatásban már nem inogtak meg, behúzták a győzelmet. Shai Gilgeous-Alexander (24 pont, 3/5 tripla) mellett további öt játékos jutott náluk tíz pont fölé, Theo Maledon ráadásul a 13 egysége mellett 12 gólpasszt is kiosztott – jó dobószázalékokkal, szép labdajáratással, kevés hibával operáltak, összességében egyértelmű győzelmet arattak.

Lloyd Pierce-nek nem tetszett. A Hawks vezetőedzője nagyon elégedetlen volt csapatával a meccs után, ugyan a mezmizériáról kérdezték, de gyorsan rávágta, hogy őt ez kicsit sem érdekli, az viszont igen, hogy játékosai milyen teljesítményt nyújtottak. Akaratgyengén, puhán játszottak, technikai hibák tömkelegét vétették, nem kommunikáltak és egyáltalán nem érezte rajtuk azt, hogy megszakadnának a győzelemért – ezzel viszont újabb vereséget szenvedtek és távolabb kerültek a céljaiktól. A védekezésük valóban végig pocsék volt, de most támadásban is erőtlennek bizonyultak, Trae Young is gyengén dobott, nem tudott csapata élére állni, úgyhogy játékban továbbra sem tudnak stabilizálódni – most két meccset játszanak a belendülő Miami otthonában, ez a hozzáállás ott sem vezethet más eredményre.

A Thunder legjobb dobói: Gilgeous-Alexander 24/9, Dort 19/12, Bazley 18/3
A Hawks legjobb dobói: Collins 25/6, Capela 17, Young 17/9

Golden State Warriors–Charlotte Hornets 130–121

Curry és Green is igyekezett. A Warriors nemrég szoros meccsen kikapott Charlotte-ban, de akkor Steph Curry nem játszott, Draymond Green pedig vereséget eredményező hibát vétett, amikor két technikait érően reklamált a végjátékban. Most mindketten nagyon odafigyeltek, hogy csapatuk visszavágjon azért a meccsért, Curry 29 ponttal, 9 gólpasszal és 10/10 büntetővel húzta övéit, Green pedig a 11 pontja és 12 lepattanója mellett 19 (!) gólpasszt osztott szét – ez természetesen karriercsúcs nála, ráadásul labdáival csak Kelly Oubre Jr.-nak hat zsákolást intézett az első negyedben (!). Mert hogy Oubre is ficánkolt, végül 27 pontot szórt 11/15-ös mezőnymutatóval és 3/6 triplával, a Warriors támadógépezete pedig a Durant-éra legszebb napjait idézte: 60%-kal (!) céloztak mezőnyből és 38 gólpasszt osztottak szét egymás között, teljességgel foghatatlannak bizonyultak. Ugyan a Charlotte is jól dobott, de így is 15 pont volt közte a nagyszünetben, a különbség pedig a folytatásban tovább nőtt, mielőtt a Hornets kozmetikázott volna rajta - magabiztosan nyert a GSW, méghozzá szenzációs támadójátékkal, úgyhogy a Spurs-Blazers párossal holtversenyben a nyugati 5–7. helyen áll.

Nem tarthatta a lépést a Hornets. Védekezésben tehetetlennek bizonyultak a vendégek, így kénytelenek voltak belemenni egy dobópárbajba, de ebben egyszerűen nem nőhettek fel a mostani GSW szintjére – 40% felett dobtak be 17 triplát, tényleg megtettek mindent, de a Warriors egyszerűen jobb volt náluk. Persze a Graham-Zeller páros azért hiányzott a gépezetből és látótávolságon belül tudtak maradni, de nem tudtak két-három támadást kivédekezni úgy, hogy abból meg tudjanak indulni és érdemi veszélyt jelenteni ellenfelükre - mondjuk a 21 eladott labda és a tíz kihagyott büntető sem segített, ez is tény...

A Warriors legjobb dobói: Curry 29/9, Oubre Jr. 27/9, Wiggins 17/6
A Hornets legjobb dobói: Monk 25/15, Rozier 24/9, Ball 22/9

Los Angeles Lakers–Portland Trail Blazers 102–93

Javított a Lakers. Sorozatban négy vereség és gyenge játék után tudott újra mérkőzést nyerni a bajnoki címvédő, amelynek nagyon nagy szüksége volt már Dennis Schröderre: az irányító visszatérhetett a kihagyása után, rögtön dobott 22 pontot, úgy kellett nekik az ő játéka, mint egy falat kenyér. A vezér persze ettől még LeBron James volt, aki meg is tett mindent (28 pont, 11 lepattanó, 7 gólpassz, 4 labdaszerzés, 3 blokk) a győzelemért és bár a Lakers támadójátéka most is messze volt a jótól (42% mezőnyből, 26% tripla), de kemény védekezéssel, megnyert lepattanózással és egy erős harmadik negyeddel végül kiharcolta a győzelmet. Abban a harmadik negyedben Schröder elöl-hátul feljebb tudott kapcsolni és Alex Carusóval párban megállították az addig foghatatlan Damian Lillardöt, akinek az addigi 24 pontja után egyetlen dobás jutott a teljes játékrész során – itt meglépett a Los Angeles, a tíz pont körüli előnyt pedig beosztotta a záró etapban, ahol továbbra is levédekezte a Portlandet. Az All-Starig még fogadják a Warriorst és a Sunst, majd elmennek Sacramentóba, aztán bíznak benne, hogy utána már visszatérhet Anthony Davis és helyreállhat a rotációjuk – jelenleg nyugati harmadikak, de a Phoenix már dörömböl az ajtón...

Lillard nem bírta végig egyedül. A gyenge formában lévő vendégeknél a vezér próbálta megoldani a mérkőzést, Damian Lillard az első félidőben még megállíthatatlanul kerülgette a Lakers védőit és a nagyszünetben 24 pontnál tartott, de már akkor is látszott, hogy csapatszinten nem tudnak felnőni mellé, senkiben nem volt igazán tűzerő. A harmadik negyedben aztán a Lakers váltott és megfogta Lillardöt, kiszedte a kezéből a labdát, a többiek pedig a várakozásoknak megfelelően nem tudták levenni róla a terhet, így meglógott a Lakers – Lillard ugyan végül eljutott 35 pontig, de egyedül maradt, csapatszinten 38,6%-kal dobtak, 30% alatt tripláztak, 22 pontot kaptak az eladott labdáikból, semmit sem csináltak jól. Ezzel most ők tartanak sorozatban négy vereségnél, viszont a túrájuk véget ért, mehetnek haza, ahol három meccs vár rájuk a szünetig – ez utóbbi már nagyon rájuk fér...

A Lakers legjobb dobói: James 28/6, Schröder 22/3, Harrell 17
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 35/15, Trent Jr. 19/6, Jones Jr. 11/3, Kanter 11