A Jazzt is legyőzte a Heat, bemutatót tartott a San Antonio

New York Knicks–Washington Wizards 115–121

Tartalékosan is nyert a Wizards. Körülbelül a fél keret hiányzott sérülés, vagy eltiltás miatt a Washingtonnál, így olyanok is előkerültek a csapatnál, akik eddig nem: a two-way szerződéssel rendelkező Anzejs Pasecniks például dobott 14 pontot, a frissen leigazolt Gary Payton II is hozzátett 10 pontot, 11 lepattanót, 5 gólpasszt, valamint 6 labdaszerzést, ilyen teljesen váratlan teljesítmények segítették a vendégcsapatot. Ez pedig most ráadásul győzelmet ért egy hullámzó meccs végén, az első negyedben 13 pontos hátrányba került a Wizards, onnan feljött, majd egy 14–0-s futással meglépett a harmadik játékrészben, a hajrában azonban egy 16–2-vel még válaszolt a Knicks és szorossá tette a végjátékot. Ott viszont már megúszták a dolgot a vendégek és bár sokat hibáztak, de valahogy behúzták a sikert, amire három vereség után nagy szükségük volt.

Rosszul állt hozzá a New York. A 35 ponttal a Knicks legjobbjaként teljesítő Julius Randle nagyon kritikus volt csapatával, szerinte már a délelőtti dobóedzésen is érezhető volt, hogy rosszul állnak hozzá az egész naphoz, ez pedig az esti meccsen is pontosan így volt, emiatt kaptak ki. Esélyük viszont így is volt, a remek kezdéssel hamar tíz pont feletti előnybe kerültek, majd a negyedik negyedben egy nagy rohammal visszavágtak az addigra már meglépő Wizardsnak és a végjátékban elöl-hátul clutch játékokat bemutatva visszajöttek három pontra. Meg is volt a dobásuk az egyenlítéshez, de Elfrid Payton hármasa kimaradt, majd Mitchell Robinson kettesét blokkolták a vendégek, végül pedig még Dotson is elrontott egy triplát, ezek miatt így mégis kikaptak. Randle mellett RJ Barrett (18 pont, 6 lepattanó, 4 gólpassz), az említett Robinson (13 lepattanó, 6 blokk) és Dotson (19 pont, 5/10 tripla) is jó számokkal zárt, de annyira gyengék voltak csapatvédekezésben, hogy a jó számok nem értek győzelmet – ki kell találniuk, hogy kik is ők, mert néhány meccsen keresztül harcosan és jól játszottak, most viszont már ismét kikaptak zsinórban háromszor és a védekezésük egészen botrányos volt mindig...

A Knicks legjobb dobói:Randle 35/12, Dotson 19/15, Barrett 18/6
A Wizards legjobb dobói:Beal 30/6, Brown 26/6, Smith 17/3

Cleveland Cavaliers–Atlanta Hawks 121–118

Collins visszatérése sem hozott győzelmet. 25 kihagyott találkozó után tért vissza eltiltásából a Hawks erőcsatára, John Collins, aki ráadásul azonnal jól is játszott, dobott 27 pontot 12/20-as mezőnymutatóval, valamint két triplával, közben pedig leszedett 10 lepattanót, ellopott két labdát és kiosztott két blokkot is. Ha mellétesszük Trae Young (30 pont, 6 lepattanó, 11 gólpassz, 4 labdaszerzés), De'Andre Hunter (23 pont, 10/19 mezőnyből) és Kevin Huerter (19 pont, 5/7 tripla) számait, akkor azt hihetjük, hogy az Atlanta remek játékkal meg is nyerte a meccset, de nem így történt, a védekezést ugyanis Collins sem tudta összeszedni: az első negyedben rögtön kaptak 42 pontot és később sem tudták igazán megállítani a tűzerőben azért papíron alattuk álló Clevelandet. A negyedik negyedben már 14 pontos hátrányban is voltak és bár onnan még egy nagy rohammal visszajöttek, de Young egyenlítőnek szánt triplája kimaradt az utolsó másodpercekben – Collins ide vagy oda, megvan a sorozatban nyolcadik vereségük is...

Nagy szériában a Cleveland. Zsinórban harmadik mérkőzését nyerte meg a Cavaliers, ez pedig azért nagy dolog, mert utoljára 2018 márciusában volt ilyenre példa, amikor még LeBron Jamesszel a fedélzeten volt egy ötös sikerszériájuk, úgyhogy kifejezetten jó hangulatban mehetnek el karácsonyozni. Az este folyamán meghúztak egy cserét, Jordan Clarksont „eltakarították” a fiatalok útjából (Dante Exum és draftcetlik érkeztek érte a Jazztől), a pályán pedig ezek a fiatalok rögtön villogtak is: a másodéves Collin Sexton (25 pont, 12/20 mezőnyből), az újonc Darius Garland (21 pont, 3/5 tripla) és a szintén újonc Kevin Porter Jr. (15 pont, 9 lepattanó, 7/10 mezőnyből) is remekelt, ők jelentették a csapat játékának alapját. Mellettük Cedi Osman és Kevin Love is hozzátette a magáét, a Cavs összességében 50 százalék felett dobott mezőnyből, a nagyszünetig beszórt 70 ponttal szezoncsúcsot állított fel, majd a negyedik negyedben megcsinált egy újabb komolyabb futást, amellyel igazából eldöntötte a küzdelmet – a végén némi balszerencsével még alakulhatott volna másképp is Garlandék estéje, de most olyan jó passzban vannak, hogy természetesen nem volt balszerencséjük...

A Cavaliers legjobb dobói:Sexton 25, Garland 21/9, Love 20/9
A Hawks legjobb dobói:Young 30/15, Collins 27/6, Hunter 23/3

Detroit Pistons–Philadelphia 76ers 109–125

Most robogott a Philly. Ezúttal könnyedén, lendületesen, ritmusosan kosárlabdázott a Sixers, ennek köszönhetően pedig igazából át is futott ellenfelén, minden negyedben dobott legalább 30 pontot, igaz, egyértelművé csak az utolsó játékrészben tette a különbséget. A jó támadójátékért alapvetően a komoly tripla-duplát gyártó Ben Simmons (16 pont, 13 lepattanó, 17 gólpassz – ez karriercsúcs), valamint a 35 pontot szóró, korábbi csapata ellen megállíthatatlannak tűnő Tobias Harris felelt, ők intézték a munka nagy részét, de a csak 28 percet játszó Joel Embiid, valamint a padról 21 ponttal beszálló Furkan Korkmaz is hozzátette a magáét – csapatszinten 55 százalékkal dobtak mezőnyből, 40 százalékkal tripláztak, volt 33 gólpasszuk, ráadásul a lepattanózást is megnyerték 48-30-ra. Mindezeknek köszönhetően igazából végig kézben tartották az összecsapást és bár a Detroit a negyedik negyedig látótávolságon belül maradt, de nem bírta végig az iramot – a Philly ezzel a sikerrel utolérte a Torontót és továbbra is tartja magát a keleti élcsapatok között.

Furcsa meccset játszott a Pistons. Érdekes estét raktak össze a hazaiak, ugyanis Andre Drummond kihagyta a délelőtti dobóedzést, emiatt Dwane Casey kitette őt a kezdőből, bár ez végül sokat nem számított, mert a padról beszállva is játszott 32 percet, sőt, igazából ő volt a Detroit legjobbja. A fő problémájuk azonban vele együtt is a lepattanózás volt, a védőpattanók megszerzésének arányát tekintve negatív szezoncsúcsot döntöttek, támadópattanókat sem tudtak szerezni és ez olyan súlyos faktorrá nőtte ki magát, hogy gyakorlatilag ezen ment el a meccsük – Drummond, Derrick Rose, Tim Frazier, vagy éppen Svi Mykhailiuk kosaraival folyamatosan ott voltak 8-10 ponton belül, sőt, 65-65-nél még ki is egyenlítettek egyszer, de a nagyon elvesztett lepattanózás miatt képtelenek voltak lendületbe jönni és a negyedik negyedben nem tudtak sorozatban jót védekezni, vagy jót támadni. A vereség belefér a Philly ellen, a lepattanózásbeli gondok viszont nem nagyon, ráadásul Blake Griffin ismét borzalmasan játszott (8 pont, 2/14 mezőnyből), az ő egészségi állapotával muszáj lesz valamit kezdeniük, ha ott akarnak lenni a playoffban.

A Pistons legjobb dobói:Drummond 27, Rose 16, Mykhailiuk 13/12
A 76ers legjobb dobói:Harris 35/12, Korkmaz 21/9, Embiid 20/3

Orlando Magic–Chicago Bulls 103–95

Nagyot védekezett a Magic. Fokozatosan lebontotta ellenfele játékát az Orlando és bár az első félidőben még kevésbé működött a hazai védekezés, de a fordulás után egyre inkább dominánssá vált: végül a harmadik-negyedik negyedben alig 31 százalékkal dobott ellenük a Chicago, az utolsó játékrészben már csak 14 pontot engedélyeztek a hazaiak és összességében 13 blokkot osztottak ki. Ennek alapját Jonathan Isaac adta (13 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 4 labdaszerzés, 3 blokk), de a többiek is tették a dolgukat, Gordon és Vucsevics 3-3, Bamba 4 sapkát tett a közösbe, a periméteren Fournier és Iwundu lopott el két-két labdát és a kőkemény védekezés mellé azért sikerült érdemi támadójátékot is összerakni: ehhez nagyon kellett a padról 26 ponttal, 6/13 triplával beszálló Terrence Ross tűzereje, de rajta kívül még négyen jutottak tíz pont fölé, úgyhogy megvolt az egyensúly. A negyedik negyed elején egy 7–0-s futással kerültek olyan előnybe, ahonnan már nem volt visszaút, a folyatatásban végig kordában tartották ellenfelüket és fontos győzelmet arattak, ezzel megerősítették keleti nyolcadik helyüket.

Kevés volt a Chicago. Jól kezdett, de aztán támadásban szépen elfogyott a Bulls, végül igazából csak Tomas Satoransky (20 pont, 4/5 tripla) tudott pontosan célozni, a többiek vagy rosszul, vagy sehogy sem dobtak – Zach LaVine 26 pontjához is kellett 26 mezőnykísérlet, ő sem játszott jól. Így pedig nem nagyon nyerhették meg a meccset, a végére már minden dobóhelyzetért meg kellett szenvedniük, úgyhogy bár védekezésben ők sem voltak rosszak, de ennél több kellett volna tőlük elöl ahhoz, hogy nyerni tudjanak idegenben – ahogy a Magic az említett 7–0-lal kicsit meglépett, már nem volt bennük annyi, hogy válaszolni tudjanak. Következőleg az Atlantát fogadják, ott jobb esélyeik lehetnek és gyűjtögetniük is kell a győzelmeket, mert továbbra sincs messze a rájátszás...

A Magic legjobb dobói:Ross 26/18, Vucsevics 21/6, Gordon 16/3
A Bulls legjobb dobói:LaVine 26/9, Satoransky 20/12, Markkanen 10/6

Indiana Pacers–Toronto Raptors 120–115 – hosszabbítás után

Holiday dobásai döntöttek. Mindkét csapat egy back-to-back második felén lépett pályára, a sok sérültet nélkülöző vendégek mellett pedig a hazaiak sem voltak 100%-osak, Malcolm Brogdon ugyanis nem tudta vállalni a játékot. A kiélezett összecsapáson nem nagyon bírtak egymással a felek, a Pacersnél Myles Turner (24 pont, 5/6 tripla, 3 blokk) és TJ Warren (24 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz) tűnt ki leginkább, de a kezdeti tíz pont körüli/feletti előnyt a harmadik negyedben leadták, sőt, hátránnyal mehettek bele a végjátékba - ám ekkor eljött a Brogdon helyén kezdő Aaron Holiday ideje, aki abszolút vezérként vezette győzelemre az Indyt. Először a rendes játékidő végén villant, amikor dobott két clutch kosarat egymás után, majd az utolsó percben kiosztott egy gólpasszt TJ Warrennek, de akkor erre még válaszolni tudott a Raptors, ám a hosszabbításban már nem volt pardon: Holiday egy gólpassz mellett back-to-back triplákat bombázott be és ezzel a két dobással eldöntötte a küzdelmet. A fiatal hátvéd végül 19 ponttal és 10 gólpasszal zárt, ő volt az, aki összefogta csapatát és megoldotta a nehéz helyzeteket, majd a meccs után annyit mondott, hogy ő élvezi az ilyen szituációkat, nem bánja, ha neki kell döntenie...

Ez most nem sikerült. A Gasol-Siakam-Powell trió nélkül felülteljesített az utóbbi meccseken a Raptors és most is minden esélye megvolt a sikerre, a második félidőben át tudták venni az irányítást, majd a vezetést is – Kyle Lowry (30 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz) és Fred VanVleet (21 pont, 11 gólpassz) teljesítményét Serge Ibaka (23 pont, 9 lepattanó) és OG Anunoby (15 pont, 12 lepattanó) igyekezett kiegészíteni, illetve a padról is jött ez-az. A rendes játékidő végén azonban „csak” egyenlítésre futotta, majd a hosszabbításban Holiday dobásai túl soknak bizonyultak nekik – nagyon nem jött jól a 30 százalék alatti triplázás, de összességében túl sok kritika most sem érheti őket, leginkább egy-két clutch megoldás, vagy némi szerencse hiányzott a sikerükhöz. A vereséggel együtt is negyedikek Keleten és bár ez a meccs most nem sikerült, de a fő gondjuk továbbra is az, hogy a hiányzóik vajon mikor térhetnek vissza...

A Pacers legjobb dobói:Turner 24/15, Warren 24/6, A. Holiday 19/15
A Raptors legjobb dobói:Lowry 30/15, Ibaka 23/3, VanVleet 21/3

Miami Heat–Utah Jazz 107–104

Ez is megvan. 13. hazai győzelmét is behúzta ebben a szezonban a Miami, méghozzá egy jó nyugati csapat ellen, úgyhogy továbbra is ott van a keleti második-harmadik helyen – sőt, a 13–1 jelenleg a liga legjobb hazai mérlegének számít, nagyot mennek eddig a floridaiak. Ezen az estén azért meg kellett küzdeniük a sikerért, a harmadik negyed nagyon nem az övék volt és hétpontos hátrányba kerültek, ám Tyler Herro vezérletével összeraktak egy 21–4-es rohamot, amellyel elég nagyot fordítottak a meccsen – az újonc egymaga kilenc pontot jegyzett a záró etapban és a Heat itt kétszámjegyű előnyt épített fel. Ezt pedig már végig is tudta vinni, az előny ugyan nem maradt ennyi, a végén még rohamozott a Jazz, de az utolsó másodpercekben már „csak” jól kellett büntetőzniük a hazaiaknak és így nem kopott el teljesen a fórjuk – sem Duncan Robinson, sem Jimmy Butler nem hibázott a vonalról, úgyhogy újabb sikert ünnepelhettek. Egyénileg mindenképpen emeljük ki Bam Adebayót, aki Rudy Gobert-t ugyan nem tudta megállítani, de 18 ponttal, 12 lepattanóval, 6 gólpasszal, 3 labdaszerzéssel és 3 blokkal elöl-hátul tartást adott a Miaminak és óriási szerepe volt a győzelmükben – most pihenhetnek pár napot, majd a Pacers ellen vívnak újabb rangadót.

Mitchell jó játéka hiányzott. A vendégeknél továbbra sem bevethető Mike Conley, de 27 ponttal szezoncsúcsot szórt Joe Ingles, nagy meccset játszott Rudy Gobert (18 pont, 20 lepattanó, 5 blokk), sőt, a kezdeti faultgondjai után eljutott 19 pontig Bojan Bogdanovic is, mégsem tudott nyerni a Utah. Ezt végül Donovan Mitchell vállalta magára, akit egyrészt magához képest levettek a pályáról Butlerék (13 pont, 5/18 mezőnyből), másrészt a fent említett, döntő jelentőségűnek bizonyuló 21–4-es Heat-rohamnál védekezésben is többször megégették, volt egymás után három labdabirtoklás, amikor róla dobtak kosarat – ezt Mitchell belátta a meccs végén és elmondta, hogy sajnos nagyon benne volt a vereségben. Ez ennyire persze nem egyszerű, de az tény, hogy az ő jó játéka nagyon hiányzott a csapatának elöl-hátul, összességében kintről/bentről elég gyengén dobtak és a végjátékban is kellett volna, hogy megoldja a helyzeteket, de ott sem számíthattak rá – Ingles és Gobert villanásaival jöttek vissza, de a győzelem így végül nem sikerült. Sorozatban öt győzelem után kaptak ki, idegenben csak 7–9-re állnak, következőleg viszont a Portland ellen, otthon ismét ők lesznek az esélyesebbek.

A Heat legjobb dobói:Butler 20, Adebayo 18, Herro 17/9
A Jazz legjobb dobói:Ingles 27/21, Bogdanovic 19/6, Gobert 18

Memphis Grizzlies–San Antonio Spurs 115–145

Ihletett nap. Ezen az estén tényleg minden úgy alakult a Spurs számára, ahogy azt kérhette Gregg Popovich, ugyanis egészen döbbentes támadójátékkal aratott kiütéses győzelmet a társaság. A vendégek már az első negyedben 46 pontot szórtak, végül a 145 egységgel és a 36 gólpasszal is szezoncsúcsot döntöttek, emellett pedig idei NBA-rekordot is felállítottak azzal, hogy 67.4 százalékkal (!) dobtak mezőnyből – ebben pedig 62.5 száalékos triplázás is helyet kapott, az is elképesztő adat. Mindez ráadásul úgy alakult ki, hogy „kihűltek” a végére, az első negyedet még 79, az első félidőt pedig 73.4 százalékos mezőnymutatóval hozták le, ennek megfelelően természetesen nem is foroghatott veszélyben a győzelmük. Egyénileg LaMarcus Aldridge (40 pont, 17/25 mezőnyből, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 3 blokk) és DeMar DeRozan (26 pont, 10 gólpassz, 10/11 mezőnyből) játszott igazán parádésan, de most mindenki dicsérhető a vendégeknél, tényleg minden bejött, amit csináltak, úgyhogy egy meccsre megközelítették a playoff-helyeket.

Nem volt mit tenni. Nyilván a Grizzlies nem nagyon létező védekezése is kellett a Spurs elképesztő dobófesztiváljához, de amikor ilyen napot fog ki az ellenfél, akkor nagyon nehéz mit kezdeni, főleg úgy, hogy már egy negyed alatt 15 pontos hátrányt szed össze egy csapat. Próbálkozni próbálkoztak, megtették, amit tudtak, de ezúttal nem lehetett érdemi keresnivalójuk – el kellett fogadniuk a vereséget, most pedig készülhetnek az OKC elleni idegenbeli megmérettetésre.

A Grizzlies legjobb dobói:Jackson Jr. 22/18, Morant 19/3, Valanciunas 18
A Spurs legjobb dobói:Aldridge 40/9, DeRozan 26, Lyles 17/9

Phoenix Suns–Denver Nuggets 111–113

Murray és Grant megnyerte. A 12 ponttal behúzott első negyed után eltűnt a Denver fölénye, sőt, onnantól inkább a Suns diktált, a vendégek védekezése nem igazán működött és bár elöl Jamal Murray (28 pont, 12/19 mezőnyből, 7 gólpassz) és Nikola Jokics (22 pont, 12 lepattanó, 10 gólpassz, 4/7 tripla) is tette, amit kellett, de ez nem volt elég ahhoz, hogy eldöntsék a találkozót. Arra egészen az utolsó másodpercekig várni kellett, a negyedik negyedben voltak már kilencpontos hátrányban is, onnan izzadták vissza magukat Jokics vezérletével, majd jött a végjáték: 108–108-nál Murray bevert egy hármast, amire Devin Booker válaszolt, úgyhogy jöhetett ismét Murray. A vendégek irányítója lepörgette az órát, elindult Rubio mellett, majd jó ütemben torpant meg és elsüllyesztette a győztesnek bizonyuló középtávolit 2.5 másodperccel a vége előtt – Booker még megpróbált erre is válaszolni, ám az időkérés alatt becserélt Jerami Grant odaért és blokkolta a dobását, úgyhogy végül ez lett a győztes játék. A Denver eléggé megizzadt a back-to-back második felén, de behúzta sorozatban hetedik sikerét is, ezzel pedig már 2.5 meccsre megközelítette a nyugati éllovas Lakerst.

Szerencséje sincs a Sunsnak. Most benne volt a meccsben egy nagy győzelem a Phoenix részéről, a gyenge kezdés után az ő akaratuk érvényesült Deandre Ayton nélkül is, még Devin Booker jó játéka sem kellett hozzá, csapatszinten energikusabbak voltak a Denvernél és elöl-hátul jól működtek – a negyedik negyedben meglévő kilencpontos előnyükkel nagyon közel kerültek a sikerhez. Ezt azonban nem tudták megtartani, az utolsó szűk négy percben már szinte semmit nem csináltak jól, védekezésben sorra kapták a kosarakat, elöl pedig csak mentek el a támadásaik eredmény nélkül – Booker triplája még egyszer egyenlítést jelentett, de a legvégén tényleg semmi sem sikerült nekik. Ezzel zsinórban hetedszer is kikaptak, pedig a játékuk most azért ennél többet érdemelt volna – persze ha mindig így játszanának, nem lennének ilyen negatív szériában...

A Suns legjobb dobói:Rubio 21/6, Oubre Jr. 14/3, Saric 13/3, Kaminsky 13/6
A Nuggets legjobb dobói:Murray 28/12, Jokics 22/12, Barton 13/3

Sacramento Kings–Houston Rockets 104–113

Majdnem elrontotta a Houston. Villámrajtot vett az ezúttal is James Harden (34 pont, 10/19 mezőnyből, 5-5 lepattanó és gólpassz) és Russell Westbrook (28 pont, 10/22 mezőnyből, 7 pattanó, 6 gólpassz) repítette Rockets, az első negyedet követően 16 egységgel vezettek, pedig érdekes módon ekkor a két sztár még inkább csak a szervezésből vette ki a részét – a második negyedben aztán visszaütött a rövid és igen foghíjas rotáció, a McLemore-Rivers-Clark trió nem tudta tartani a lépést, így az előny megfeleződött. A harmadik negyedben újra a hullámvasút tetején utazott a két sztár mellett jól játszó Clint Capela (15 pont, 14 pattanó, 2 blokk), Danuel House Jr. (14/12) és PJ Tucker (10 lepattanó, 3 szerzett labda) húzta vendéggárda, volt már közte 25 is, a negyedik negyed azonban meglehetősen méltatlan lett a Houstonhoz, idei legrosszabb 12 percük alatt mindössze 16 pontra futotta. Hagyták, hogy a Kings visszajöjjön látótávolságra, szerencséjükre Westbrook ezúttal 3/4-gyel triplázott és az egyiket a legjobbkor szórta be, megállítva a Kings nagy rohamát. A nyögvenyelős győzelem is győzelem, így nyugodtabban készülhetnek a Warriors elleni karácsonyi meccsre.

Ennyi hiba nem fér bele. Lehetne sok mindenre fogni a Kings vereségét, hiszen a Harden-Westbrook duó és a komplett kezdőcsapat jól játszott az ellenfélnél, a hazaiak egy új felállást próbálgattak, ezért is kerültek gyorsan nagy hátrányba (Marvin Bagley bekerült, Nemanja Bjelica kikerült a kezdőből), mondhatnák azt is, hogy ők is csak nyolcfős rotációval tudtak dolgozni és Bogdan Bogdanovics személyében a kispadjuk vezére hiányzott, de inkább a húzóemberek gyengélkedése miatt kaptak ki. Buddy Hield 3/12-es, azon belül 1/8-as triplamutatója vállalhatatlan, Harrison Barnes tökéletesen alakította a láthatatlan embert, míg Marvin Bagley védekezésben rengeteget hibázott. Még így is visszajöhettek volna 61-86-os állásról, de De'Aaron Fox hiába dobott 31 pontot 13/21-es mezőnymutatóval, az utolsó hat percben 5 büntetőt hagyott ki, amivel elvette még ezt az esélyt is. Legközelebb a Minnesota következik, ott kötelező a győzelem, különben nagyon leszakadnak a playoff-helyektől.

A Kings legjobb dobói: Fox 31/3, Ariza 12/6, Holmes 12.
A Rockets legjobb dobói: Harden 34/12, Westbrook 28/9, Capela 15.

Portland Trail Blazers–New Orleans Pelicans 94–102

Ez a két húzóember lelkén szárad. Egy borzasztó gyenge Pelicans ellen a kötelezők kötelezője egy hazai győzelem Oregonban, azonban idén van valami a portlandi csarnok levegőjében, hiszen a maival együtt csak 8-7-re állnak otthon. A vereség okait nem kell sokáig keresni, Damian Lillard egészen borzalmas, 0/10-es triplamutatót hozott össze, amit csak némileg ment a 7 gólpassza, CJ McCollum pedig csak egy hajszálnyit volt nála jobb (9/22 mezőnyből, ebből 2/10 hármas) – ezt a dupla hendikepet csak egy félidőig tudta valahogy ellensúlyozni a csapat többi része, a harmadik negyedben hátrányba kerültek, onnantól kezdve pedig csak futottak az eredmény után, de utolérni már nem tudták. Bánhatják, mert egyébként a sérülésből visszatérő Carmelo Anthony nagyszerűen játszott (9/17 mezőnyből, 9 lepattanó), és Hassan Whiteside is dupla-duplázott, a kispad is hozta, ami elvárható, vagyis a váz adott volt a sikerhez. A bukta viszont azt jelenti, hogy az 50 százalékos mérleghez közelítés és a 8. hely további megerősítése helyett reményt ajándékoztak karácsonyra a mögöttük álló, szintén playoffért hajtó négy-öt csapatnak – péntek hajnalban ráadásul mennek Utahba, az sem lesz egyszerű.

A Pelicans köszönte szépen. Nagyjából a nagyszünetig tartott, amíg a New Orleans csapatszinten nem realizálta, hogy itt ma simán győzhetnek, az addig alapvetően langyosan csordogáló meccsen elkezdtek kicsit jobban védekezni, ez pedig éppen elégnek is bizonyult a sikerhez. Nem a sziporkázásról szólt az ő estéjük sem, hiszen Jrue Holiday 7/21-es mezőnymutatóval, Brandon Ingram 6/18-cal – „felelt” Lillardéknek, ugyanakkor Holiday, Ingram és Redick a kezdőben beszórt 9 triplát, Moore a padról hozzátett még hármat, összesen 15-ig jutottak a Portland négyével szemben, illetve nagyon figyeltek a lepattanózásra, 55–48-ra hozták ezt a szegmenst, ezekkel nyertek. Így is utolsó előttiek Nyugaton, de legalább jó szájízzel mehetnek a megszokottnál rövidebb ünnepi pihenőre, hiszen a 25-ei karácsonyi forgatag zárásaként nekik is jelenésük van Denverben.

A Trail Blazers legjobb dobói: Anthony 23/3, McCollum 20/6, Lillard 18.
A Pelicans legjobb dobói: Holiday 21/12, Ingram 19/6, Redick 16/9.

Golden State Warriors–Minnesota Timberwolves 113–104

A Wolves tűnt inkább roncsnak. A szezon talán leggyengébb csapata a GSW a mutatott játékot is nézve, mégis ezen az estén szupersztároknak tűntek a Wolves mellett, a vendégek az egál első negyed után a másodikban komoly verést kaptak, az itt összeszedett 14 pontos hátránnyal nem nagyon tudtak mit kezdeni. A Townst továbbra is nélkülöző Minny kezdőötöse nem védekezett jól, de legalább cserébe borzasztóan támadott: Andrew Wiggins 22 pontjához 27 mezőnykísérletre volt szükség, a 4/8-cal záró Dieng mellett Covington, Okogie és Culver összesen 1/12 dobást értékesített. Wigginsen és Diengen kívül ők nem is nagyon jutottak szóhoz a második félidőben, Jeff Teague mellett előkerült a pad végéről Jordan McLaughlin, de masszív perceket kapott Bates-Diop, Kelan Martin, Jaylen Nowell és Treveon Graham is, csak nekik köszönhető, hogy a negyedik negyedben sikerült kicsit kozmetikázni az eredményen és a végére már-már nézhetővé is tenni a meccset. A győzelemhez azonban ez még itt is kevés volt, a Wolves zsinórban 11. alkalommal is kikapott.

Russell és Burks pontparádéja elég volt. D'Angelo Russell 5/11 triplával, 9/10 büntetővel hozott össze 30 pontot, Alec Burks 8/13-as mezőnnyel szállított 25-öt, ezt a duót képtelen volt rendesen levédeni a Wolves, ráadásul a kezdőben Cauley-Stein jól rakosgatta be a közelieket, hátul kiosztott 3 blokkot, Damion Lee is 14 pontot termelt, Draymond Green is igyekezett (9 pont, 14 pattanó, 5 gólpassz, 7 eladott labda), és még a kispadról is jól szállt be Eric Paschall és Marquese Chriss. A második negyedben sikerült összerakniuk egy jó 10-12 percet, a negyedikben pedig mindig volt valaki, aki meg tudta tolni a szekeret akkor, amikor a Minnesota elkezdett volna 5-6 pontnál közelebb jönni – ha nem is meggyőző játékkal, de kipipálták a most inkább nekik kötelező győzelmet a liga legrosszabb formában lévő csapata ellen. Most egy rövid pihenő Szenteste, majd fogadják a Houstont - várhatóan kevesebb sikerélménnyel.

A Warriors legjobb dobói: Russell 30/15, Burks 25/9, Lee 14/6.
A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 22/3, McLaughlin 19/9, Teague 12/3.