Erőt demonstrálva gálázott a Toronto és a Denver

Toronto Raptors–Philadelphia 76ers 125–89

Felszabadult, gálázó Toronto. Talán az előző meccsen visszavett pályaelőny, talán más miatt, de ezen az estén egy új Raptorst láthattunk ebben a párharcban, amely egyáltalán nem Kawhi Leonard nehéz dobásaiból él, hanem járatja a labdát, rohan, minden játékosa agresszív és ráadásul a triplákat is kiváló hatékonysággal dobálja be. Leonard ezúttal megtehette, hogy kicsit visszalép, mert csillogtak a többiek (is), Danny Green 5/7, Marc Gasol 3/5 hármast küldött a gyűrűbe, Kyle Lowry nagyon hatékonyan, nagyon jó döntésekkel szórt be 19 pontot, Pascal Siakam pedig kiheverte a kisebb sérülését és 25 egységet termelt – Leonardtól most 21 pont is bőven elég volt, ráadásul ezúttal „csak” 36 percet kellett játszania az eddigi 40+ helyett. Ugyanis a negyedik negyedre már eldőlt a küzdelem, a Toronto 40%-kal célzott kintről és gyakorlatilag átrohant ellenfelén, 19 eladott labdába kergette bele a Phillyt és ezekből rendszeresen könnyű kosarat tudott szerezni, ami számszerűen 33–8-as (!) pontarányt adott ki a leindításból szerzett egységeket tekintve – ezt nagyjából másfél negyedig bírta ellensúlyozni a Sixers, utána szétnyílt az olló. Itt belendült Danny Green, visszatért a fejsérüléssel pár percet kihagyó Serge Ibaka, a Philly játékát pedig darabjaira bontották, úgyhogy előbb egy 8–0-s, majd egy 13–2-es futást is intéztek, amellyel húsz pontra növelték a távolságot, és innentől nem volt miről beszélni – a harmadik negyed elején még kicsit közelített a Sixers, de ennél többet nem engedélyezett a Raps, sőt a záró etapra már a közte harminc is meglett a hazaiak javára. A kiütéses győzelemmel egyrészt fejben, másrészt számszerűen is óriási lépést tettek a párharc megnyerése felé, amelyet idegenben tehetnek meg.

Nem nőtt fel erre a szintre a Sixers. A párharchoz méltatlan produkciót nyújtott a Philly, rögtön az első két labdabirtoklásból kétszer adta el a játékszert Ben Simmons, és bár az első negyedben ennek ellenére még tartották magukat, a másodikban teljesen szétcsúsztak – ők 6/20-at, a Raptors 12/21-et dobott ebben a játékrészben, és a nagyszünetben több faultjuk volt a vendégeknek, mint mezőnykosaruk. A harmadik negyed elején még nagyon haloványan felcsillant számukra a remény, közte húszról közelebb jöttek kicsit, és úgy tűnt, hogy ha így folytatják, szoros lehet a vége, de nem ez történt, néhány perc jobb játék után megint atomjaikra hullottak, a Toronto pedig átgázolt rajtuk, a negyedik játékrészben már csak az volt a kérdés, hogy beférnek-e valahogy mégis húsz alá, vagy sem. Joel Embiid ezúttal is betegen játszott, ami meg is látszott rajta (13 pont, 6 lepattanó, 8 eladott labda), Simmons öt mezőnykísérletére jutott ugyanennyi eladott labda, JJ Redick egyetlen egyszer (!) talált be mezőnyből, és az első negyed után Tobias Harris is nagyon eltűnt – ismét egyedül Jimmy Butler (22 pont, 7 gólpassz, 10/11 büntető) teljesített úgy, ahogy egy sztárnak egy ilyen playoffmeccsen kell, de egymaga borzasztóan kevés volt az eddigi legjobbját nyújtó Raptorsszal szemben. Egy ekkora pofonból két nap alatt felállni pokolian nehéz feladat, és amilyen állapotban ma pályára léptek Embiidék, nehéz elképzelni, hogy visszavágnak és kiharcolják a hetedik mérkőzést.

NBA, RÁJÁTSZÁS
KELETI FŐCSOPORT, ELŐDÖNTŐ
Toronto Raptors–Philadelphia 76ers 125–89 (27–26, 37–17, 28–27, 33–19)
A Raptors legjobb dobói: Siakam 25/6, Leonard 21, Lowry 19/6
A 76ers legjobb dobói: Butler 22, Harris 15/3, Embiid 13/6
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 3–2 a Toronto javára

Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 124–98

Elfogyott a Portland. Enes Kanter és Al-Farouq Aminu dobásaiból kifogyott az erő (közösen 3/17 mezőnyből), CJ McCollum is leeresztett erre az estére (12 pont, 5/16 mezőnyből), és ezúttal a többször megénekelt kispad sem tudott segíteni, Seth Currynek, Rodney Hoodnak, vagy Zach Collinsnak sem volt jó napja, csak a már tét nélküli percekben tudtak hozzátenni. Maradt Damian Lillard, aki a többiekhez képest nem teljesített rosszul (22 pont, 9/21 mezőnyből), de ahogy az egész szériában, úgy most sem „őrült meg". Eközben a védekezésükön gyakorlatilag semmit sem tudtak állítani az előző találkozóhoz képest, a Denver játéka ugyanúgy nagyon sok volt nekik, mint legutóbb. Mindezek eredményeként már az első félidőben eldőlt az összecsapás érdemi része, a nagyszünetben 18 pont volt a vendégek hátránya, a fordulás után pedig ez még tovább nőtt – itt el is engedte az estét Terry Stotts csapata, ezúttal egy pillanatig sem volt érdemi esélye a győzelemre. A helyzet viszont így meglehetősen nehéz számukra, hiszen a következő találkozón, zsinórban két, tulajdonképpen egyértelmű vereség után, otthon az életükért küzdenek majd, hiszen ha ismét kikapnak, véget ér számukra a szezon.

Az eddigi legkönnyebb. A Spurs elleni hétmeccses szériában sem nagyon volt egyszerű estéje a Nuggetsnek, és eddig ez a párharc sem erről szólt, legalábbis ilyen mértékben biztosan nem – a 12. playofftalálkozóig kellett arra várnia Mike Malone alakulatának, hogy egy igazi gálameccset játszhasson, ahol nagyobb izgalmak nélkül, felszabadultan kosárlabdázhat. Az már a meccs elejétől kezdve egyértelmű volt, hogy élesebb a Denver: rögtön egy 7–0-val kezdtek a hazaiak, és innentől csak minimális felvillanásokra futotta a Portland erejéből. A második negyedben már nem volt kérdés, a harmadikban pedig az is eldőlt, hogy a húzóembereknek nem kell megszakadniuk, az eddigiekhez képest kaphatnak néhány perc extra pihenőt (végül azért így is 34–37-tel zártak…). Paul Millsap (24 pont, 8 lepattanó, 2 blokk), Nikola Jokics (25 pont, 19 lepattanó, 6 gólpassz) és Jamal Murray (18 pont, 9 gólpassz, 0 eladott labda) így is nagyon kitett magáért, csapatszinten pedig abszolút dominálni tudtak, úgyhogy kiváló formában, minden szempontból jó állapotban térhetnek vissza Portlandbe, hogy lezárják a párharcot.

NBA, RÁJÁTSZÁS
NYUGATI FŐCSOPORT, ELŐDÖNTŐ
Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 124–98 (31–25, 34–22, 28–18, 31–33)
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 25, Millsap 24/6, Murray 18/3
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 22/6, Collins 14/3, Hood 14
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 3–2 a Denver javára