A Phillyn is átrobogott a Rockets, a Golden State-é a nyugati rangadó

Lou williams 40 pontot dobott a Clippersben (Fotó: NBA)

Charlotte Hornets–Washington Wizards 112–111

Nem a vezéreken múlt. Sem Kemba Walker, sem Bradley Beal nem játszott igazán jól ezen az estén, a csapatok fel is készültek belőlük, illetve ők maguk sem találták a dobásaikat úgy, ahogy megszokhattuk tőlük. Walker végül 18 pontot szenvedett össze 19 rádobásból, Beal pedig 15-ig jutott 4/21-es mezőnymutatóval, úgyhogy a két vezér gyengébb teljesítménye eléggé rá is nyomta a bélyegét a találkozóra - egyik oldalon sem volt olyan játékos, aki igazán összefogta volna a csapatokat, sok volt a kapkodás. Egy-egy kiemelkedő teljesítmény viszont így is akadt, a hazaiaknál Marvin Williams 30 pontos szezoncsúcsot termelt (10/16 mezőnyből, 7/10 tripla) és elöl-hátul próbálta tüzelni akár a társait, akár a közönséget, mellette Jerem Lamb (19 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz, 2 labdaszerzés, 3 blokk) is nagyon csipkedte magát, míg a vendégeknél Bobby Portis (23 pont, 9 lepattanó) és Tomas Satoransky (11 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk) említhető leginkább - mindebből pedig végül a Charlotte jött ki jobban.

A Hornetsé a fontos győzelem. Mindkét gárdának nagyon kellett volna ez a siker, amelyet végül a hazaiak tudtak behúzni egy fordulatos csata végén. Az első negyedet tíz ponttal nyerte a Charlotte, a másodikat tizeneggyel a Washington, majd a fordulás után ekkora kilengések már nem voltak, viszont folyamatosan változott a vezető kiléte - egész pontosan tizennégy alkalommal fordult a kocka. A nagy csatából aztán a végén Williamsék jöttek ki győztesen, a hajrában a Wizardsnak ugyan volt egy 9-0-s futása, amellyel 109-111-re alakította az eredményt, de az oda-vissza blokkok után Lamb bevágott egy clutch triplát futtából, már az utolsó percben, erre pedig nem érkezett válasz - a túloldalon Lamb még egy győztesnek bizonyuló blokkot is kiosztott a Wizards játékánál, úgyhogy az ő két villanása döntötte el a meccset. Ezzel a Charlotte továbbra is ott van a playoff-harcban, míg a Washington egyre közelebb kerül ahhoz, hogy kiszálljon ebből a küzdelemből.

A Hornets legjobb dobói: Williams 30/23, Lamb 19/9, Walker 18/3

A Wizards legjobb dobói: Portis 23/9, Beal 15/3, Parker 15/3

Orlando Magic–Dallas Mavericks 111–106

Nem lehet elégedett az Orlando. „Ha úgy dobnak, ahogy általában szoktak, akkor kikapunk. Túljátszottak minket, csak nem dobtak a megszokott hatékonysággal” – értékelte a találkozót a Magic vezetőedzője, Steve Clifford. A kötelező győzelmet nagyon nehezen tudta kiizzadni magából a hazai alakulat, bár az első félidőben még úgy tűnt, hogy sima lehet a vége, hiszen a nagyszünetben tizenöt ponttal vezetett az Orlando, de a fordulás után leültek Vucsevicsék, eladogatták a labdákat, nem védekeztek, ez a hozzáállás pedig kis híján meg is bosszulta magát. Főleg a hajrában voltak gondban, a negyedik negyedben 19 pontos előnyből aludtak be teljesen, amikor az addig pocsékul dobó Mavsnél elkapta a fonalat Doncic és Nowitzki, azt a játékrészt 14 egységgel elvesztették a hazaiak, de végül megúszták a „lelassulást” és sikerült behúzniuk a fontos győzelmet – Gordon és Fournier is egyetértett egyébként Clifford szavaival, ennél sokkal többre lesz szükségük a folytatásban, ha oda akarnak érni a playoffba.

Részsikerek. Valóban gyengén, 30 százalék alatt tüzelt kintről a Dallas és nagyrészt ennek köszönheti a vereséget, bár benne van, hogy ha jobban céloznak a vendégek és szorosabbá teszik a meccset, akkor a Magic sem vesz ennyire vissza. Mindenesetre Luka Doncic ismét szállított látványos jeleneteket, dobott 24 pontot 8 lepattanó és 5 gólpassz társaságában, mellette Jalen Brunson (18 pont, 8/11 mezőnyből, 9 gólpassz) is felhívta magára a figyelmet, az említett negyedik negyedben pedig Dirk Nowitzki is felszívta magát – kilenc pontot szórt ekkor, összesen pedig 15-tel zárt, amellyel beállította a szezoncsúcsát. A győzelemhez azonban végül ez nem volt elég, úgyhogy az utóbbi tíz meccsükből kilencedszer is kikaptak, következőleg a Houstont fogadják.

A Magic legjobb dobói: Ross 22/18, Vucsevics 20/3, Gordon 18/3

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 24/9, Brunson 18/3, Hardaway Jr. 15/3, Nowitzki 15/3

McGruder hétpontos játéka összefoglalta a meccset. A negyedik negyedben lökött hatalmasat csapatán Rodney McGruder, a korábban Pakson is megforduló Heat-játékos, ugyanis Kevin Love flaugrant faultjával együtt bombázott be egy triplát, elsüllyesztette a büntetőt, majd a flagrant miatt megkapták a labdát és abból is beemelt egy hármast, így 22 másodperc alatt egymaga hét pontot tett fel a táblára. Ez nagyjából össze is foglalta, hogy ezen az estén minden összejött a Miaminak, a tíz pályára lépő játékosból nyolc elérte legalább a tíz dobott pontot és a tízből csak az 1/3-at dobó Dion Waitersnek volt 50%-nál rosszabb a mezőnymutatója - nem véletlen, hogy csapatszinten 57%-kal céloztak, illetve 48%-kal tripláztak, ellenállhatatlan volt Erik Spoelstra együttese. Ez a második félidőben lett sok a Cavsnek, a nagyszünetben még egál volt az állás, aztán a fordulás után fokozatosan ellépett ellenfele elől a Heat, az említett hétpontos játék is sokat segített, úgyhogy zsinórban negyedik sikerét is behúzta a gárda, ezzel megőrizte a nyolcadik helyét Keleten.

Ha Miami, akkor vereség. Nagyjából így lehet összefoglalni a Cleveland szemszögéből az eseményeket, sorozatban 16. (!) alkalommal kapott ki ebben a csarnokban a Cavaliers, akármilyen kerettel jönnek ide az elmúlt években, egyszerűen képtelenek nyerni. Pedig Collin Sexton (27 pont, 11/17 mezőnyből, 6 gólpassz), Jordan Clarkson (21 pont, 6/10 tripla) és Kevin Love (19 pont, 4/11 tripla) is hozta magát, a kezdőben Brandon Knightra (15 pont, 6 gólpassz, 0 eladott labda) sem lehetett nagy panasz, úgyhogy támadásban ők is rendben voltak, de ezt a Heatet ma este nem lehetett túldobni: a harmadik negyedet már elvesztették 11 ponttal, majd a negyedikben sem tudtak válaszolni, sőt, tovább nyílt az olló. Hiába a 19 beemelt hármas, vereség lett a vége a vendégek szempontjából, persze számukra ennek különösebb tétje már nincs.

A Heat legjobb dobói: Richardson 20/12, Adebayo 17, Winslow 16/3

A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 27/9, Clarkson 21/18, Love 19/12

Chicago Bulls–Detroit Pistons 104–112

Nagyot hajrázott a Detroit. Az első félidőben puhán játszottak a vendégek, sok volt náluk az üresjárat, úgyhogy engedtek 66 pontot és 17-tel égtek a nagyszünetben, elég komoly bajban voltak - Dwane Casey meg is kérdezte őket, hogy mi lesz az ő harcosaival, csapata pedig válaszolt erre. Pedig a feladat nem volt egyszerű, a harmadik negyed elején Blake Griffin megsérült és az egész játékrészt kiülte, de a többiek összekapták a védekezésüket és 14 ponton tartották a Chicagót, elkezdték ledolgozni a hátrányt, majd a záró etapra visszatért Griffin is és olyan plusz adott támadásban, ami eldöntötte a küzdelmet a Pistons javára. Az erőcsatár egymaga 7/10 jó dobást és 16 pontot süllyesztett el a kulcsidőszakban, mellette óriásit melózott a második félidő minden másodpercét pályán töltő (20 pont, 24 lepattanó, 3 labdaszerzés, 2 blokk) Andre Drummond, felnőtt hozzájuk a Jackson-Galloway-Kennard trió és a negyedik negyedet összességében 43-24-re nyerték meg - óriási csatában fordítottak, az utóbbi 13 meccsükből behúzták a 11. győzelmüket, majd Griffin és Drummond is elmerült egy-egy vödör jégben, alig tudtak megmozdulni az öltözőben...

Jó lecke volt. Jim Boylen, a Bulls vezetőedzője úgy fogalmazott, hogy reméli, játékosai tanulnak ebből a találkozóból, mert a már-már tökéletes első félidő után a másodikban energia nélkül kosárlabdáztak és testközelből láthatták, hogy mit tesz a győzelemért egy olyan csapat, amely a playoffért küzd. Lauri Marrkanen is azt mondta, hogy frusztráló ez a vereség, de a pozitív dolgokat kell látniuk, amelyek egyébként így is akadtak: Zach LaVine (24 pont, 9/18 mezőnyből) és Otto Porter (23 pont, 9/13 mezőnyből, 8 gólpassz) is jól játszott, az első félidei támadójátékukra (vezettek 21 ponttal is) pedig lehetne építeni a jövőben. A leckét viszont gyorsan fel kell mondani, mert holnap jön a visszavágó Detroitban...

A Bulls legjobb dobói: LaVine 24/3, Porter 23/3, Markkanen 18/6

A Pistons legjobb dobói: Griffin 27/9, Jackson 21/3, Drummond 20

Houston Rockets–Philadelphia 76ers 107–91

Egy negyed alatt lerendezte a Houston. Nem finomkodott, azonnal a lovak közé csapott a Rockets, Hardenék előálltak egy parádés védekezéssel, tökéletesen támadták a Philly gyenge pontjait, levették az egyébként is „levehető” kinti dobásokat a vendégek részéről, támadásban pedig nagy önbizalommal tették a saját dolgukat. Ennek egy 37-21-es első negyed lett a vége, már itt tetemes volt a különbség és a hazaiak később sem aludtak bele a nagy előnybe, a záró etapot már 22 pontos fórral kezdhették meg - James Harden (31 pont, 10 lepattanó, 7 gólpassz) és Clint Capela (18 pont, 9 lepattanó, 4 labdaszerzés) jelentette az alapot, de a többiek is hozzátették a magukét kintről-bentről, végül meg sem kellett szakadniuk az újabb sikerért. Mike D'Antoni vezetőedző szerint ha egészséges és ritmusban van a Harden-Paul-Capela trió, akkor továbbra is borzasztó nehéz őket megverni, azt pedig már csak mi tesszük hozzá, hogy ez a védekezés már hasonlít arra, amivel tavaly kis híján megfogták a GSW-t is - zsinórban hetedszer nyertek és jelenleg ott vannak a nyugati dobogón.

Most már jöjjön Embiid. Kezdő centere és egyben legjobb játékosa nélkül továbbra sem az igazi a Philadelphia, azt ugyan megmutatta a gárda, hogy nélküle sem teljesen elveszett, de az is egyértelmű, hogy ha ő nincs, akkor minimálisan sem tudják pótolni a komolyabb csapatok ellen. Ezúttal is borzasztóan hiányzott a jelenléte a festékből, a Rockets nagyon agresszíven támadta a perimétert védekezésben, ennek (is) volt köszönhető a vendégek részéről beeső 3/26 (!) tripla, amely alapjaiban határozta meg, hogy mire lehetnek képesek. Tobias Harris (22 pont, 9 lepattanó, 10/15 mezőnyből) és Jimmy Butler (19 pont, 9 lepattanó, 2 blokk) is igyekezett, de kint dobás nélkül nem volt meg az átütőerő, egy-két kisebb rohamtól eltekintve veszélytelenek voltak a Houstonra, úgyhogy egyetlen meccsre csökkent az előnyük a Bostonnal szemben - nagyon rájuk férne már Embiid visszatérése...

A Rockets legjobb dobói: Harden 31/9, Capela 18, Gordon 17/15

A 76ers legjobb dobói: Harris 22/6, Butler 19, Simmons 15

Memphis Grizzlies–Utah Jazz 114–104

Megint nem működött a Jazz. A Ricky Rubiót nélkülöző vendégek nem igazán találták az egyensúlyt ezen a találkozón, főleg a védekezésükkel voltak problémák, egyáltalán nem tudták megállítani a papíron jóval gyengébb Memphist, ez pedig a végjátékban is komoly problémákat okozott nekik, emiatt nem voltak képesek közelíteni a hajrában. Pedig Donovan Mitchell rákapcsolt, a végül 38 ponttal záró dobógép egymaga 20 egységet termelt a negyedik negyedben, itt gyakorlatilag egymaga tartotta meccsben a Jazzt, ám ez ahhoz kevés volt megfelelő védekezés nélkül, hogy fordítani tudjon a társaság. Meg kell említenünk, hogy a Grizzlies frontcourtja egészen jól nézett ki a festékben, kordában tartották (összesen 12 pont és 12 lepattanó) a Gobert-Favors párost, úgyhogy Mitchellék összesen 48 triplát hánytak rá, ami szezoncsúcs náluk, eléggé eltolódott efelé a támadójátékuk is, nem igazán volt meg az egyensúly és a saját ritmusuk sem. Az újabb, kissé váratlan vereség miatt nem közeledtek az előttük állókhoz, sőt, utolérte őket a Clippers és a nyugati nyolcadik Spurs is csak fél meccsre van.

Egyre jobban néz ki a Memphis. A csereberék után kicsit felfrissült a Grizzlies kerete és bár kellett néhány meccs ahhoz, hogy kicsit összeszokjanak a láncszemek, illetve találjanak motivációt abban, hogy az elengedett szezonban meccseket nyerjenek, de az utóbbi négy találkozójukból hármat is behúztak és ezúttal is kiváló játékot mutattak. A palánk alatti jó védekezésükről már szóltunk, ebben nagy szerepe volt annak, hogy Jonas Valanciunas mellett ott volt a kezdőben Joakim Noah is, úgyhogy két klasszikus magassal nyitott a gárda, de ezt támadásban is kiválóan kiegészítette a hazai alakulat. A fővezér természetesen Mike Conley (28 pont, 11 gólpassz, 11/18 mezőnyből) volt, de Valanciunas (25 perc, 27 pont, 12/17 mezőnyből, 7 lepattanó) is pusztított, ez a páros pedig a negyedik negyedben is a sereg élére állt: Conley 18, Valanciunas 10 pontot szórt ekkor, egymás után oldották meg a támadásokat és folyamatosan visszaverték a Jazz rohamait. A hangulat most jó a csapatnál, következőleg a Magic playoff-esélyeibe rondíthatnak bele.

A Grizzlies legjobb dobói: Conley 28/9, Valanciunas 27, Rabb 15

A Jazz legjobb dobói: Mitchell 38/15, Ingles 14/9, Korver 13/9

New Orleans Pelicans–Toronto Raptors 104–127

Ez a realitás. Az utóbbi időben több bravúrgyőzelmet is aratott a New Orleans, de erre a találkozóra már sem Anthony Davis, sem Jrue Holiday, sem E'Twaun Moore nem öltözött át, a "maradék" pedig nélkülük nem volt képes egy újabb nagy tettre - tulajdonképpen simán kikaptak a jobb erőkből álló Raptors ellen. Egy darabig azért tartották magukat, az első negyedet két ponttal még meg is nyerték és a nagyszünetben is csak három egység volt a hátrányuk, de a fordulás után szigorított a Toronto és onnantól nem volt sok keresnivalója a hazai csapatnak. Egyénileg Julius Randle (18 pont, 9 lepattanó, 7 gólpassz) és Cheick Diallo (16 pont, 12 lepattanó) mozgott jól, Jahlil Okafor viszont a második félidőre már megsérült, úgyhogy őt is elvesztették - ezzel együtt csak a harmadik negyed vége felé dőlt el a meccs, majd a záró etapban, közte 21-nél érezte úgy a közönség, hogy ideje elindulni haza.

Átrohant ellenfelén a Toronto. Itt ezt most maximálisan szó szerint kell érteni, a Raptors ugyanis meglehetősen kevés játékot játszott felállt védelem ellen, viszont a Pelicans hibáit kihasználva hihetetlen mennyiségben gyártotta a kosarakat a gyors támadások után - szezoncsúcsot jelentő 53 (!) pontot szórtak leindításból (15-öt kaptak), ezzel mindent el is mondtunk a mérkőzésről. Egyénileg Kawhi Leonard (31 pont, 14/20 mezőnyből), Kyle Lowry (13 pont, 11 lepattanó, 12 gólpassz) és a 19 pontos Pascal Siakam dicsérhető, de a többiek is megtették a magukét, a padról Lin és Ibaka szólt hozzá leginkább, de ezúttal igazából minden a helyén volt, úgyhogy viszonylag pihenősen (csak Lowry érte el a 30 játékpercet) hozták a kötelező győzelmet idegenben, amire a két vereségük után nagy szükségük is volt.

A Pelicans legjobb dobói: Jackson 20/3, Randle 18, Diallo 16

A Raptors legjobb dobói: Leonard 31/3, Siakam 19/3, Lin 14/6

Golden State Warriors–Denver Nuggets 122–105

Thompson megérkezett, összeszedte magát a Warriors. Visszatért sérüléséből és azonnal csúcsformába is lendült a hazaiaknál Klay Thompson, a GSW dobógépe 39 pontot, közte 9/11 triplát ívelt a gyűrűbe, amivel rendesen megadta az alaphangot – az ő parádés teljesítményével helyrebillent az egyensúly, a Denver pedig nem tudott vele mit kezdeni. Mellette Kevin Durant (26 pont, 10/15 mezőnyből, 6 gólpassz, 2 blokk) és DeMarcus Cousins (16 pontot, 6-6 lepattanó, gólpassz és blokk) számai is dicséretesek, Steph Curry most kicsit háttérbe húzódott, mindenesetre a címvédő nem adott sok esélyt a mérleget tekintve fő riválisának számító Nuggetsnek. A 15–3-as kezdés után ugyan jött egy hullámvölgyük, de aztán a nagyszünet előtt rohantak még egy 14–0-t, érezhetően más hőfokon égtek, mint az elmúlt találkozóikon, a második félidőben pedig már nem inogtak meg: gyakorlatilag végig vezetve, 54%-os mezőnymutatóval, 51 százalékos triplázással és 32 gólpasszal, magabiztosan nyerték meg a nyugati csúcsrangadót és növelték ismét két meccsre az előnyüket a konferencia élén. Egy apró negatívumot azért mégis megemlítenénk: a kispad ismét nagyon rövidnek tűnt, hét percnél többet csak Iguodala, Livingston és Looney töltött parketten, de ők sem váltották meg a világot és amikor nem a kezdő volt fent (vagy maximum Cousins helyett Iguodala), akkor nem is működött jól a játék.

Becsődölt a denveri kezdő. Csak a kispad mentette meg a hatalmas veréstől a vendégcsapatot ezen a találkozón, az első ötös ugyanis borzasztóan funkcionált a GSW ellen: Nikola Jokics -29-es, Will Barton -30-as, Jamal Murray -19-es +/- mutatója elég beszédes, főleg ha mellétesszük, hogy a cseresor inkább pluszban volt, mint mínuszban. Összességében a kispad több pontot szerzett, mint a kezdő, ami szintén sokat elmond, csapatszinten 40% alatt maradtak mezőnyből és bár a második negyedben egy nagy rohammal még átvették a vezetést, ez volt az utolsó pillanat, amikor veszélyt jelentettek a Warriorsra, innentől bottal ütötték a címvédő nyomát. Mike Malone alakulata így két meccsre van riválisától, de közben már csak hárommal vezet a száguldó Houston előtt, ha nem is kell még sűrűn hátranéznie, de az egyértelmű, hogy nagy hullámvölgyek és eltékozolt meccsek a második kiemelés szempontjából sem férnek bele.

A Warriors legjobb dobói: Thompson 39/27, Durant 26/6, Curry 17/12

A Nuggets legjobb dobói: Morris 17/3, Beasley 17/15, Jokics 16/3

Los Angeles Clippers–Oklahoma City Thunder 118–110

Nem bírta a Thunder. Nagyon nehéz helyzetben, egy hosszabbításos győzelem másnapján, „back-to-back” lépett pályára az OKC, úgyhogy kérdéses volt, hogy mennyi ereje lesz a vendégcsapatnak, de ebben a tekintetben elég jól helytállt a Thunder - az első félidőt ugyan 14 ponttal elbukta, de később az elfáradás helyett extra sebességet talált és visszajött a meccsbe. Pedig Granték dolgát nehezítette, hogy Paul George és Steven Adams is faultgondokkal küzdött, végül mindketten ki is pontozódtak és George kiválását azért meg is érezte a társaság: 100-99-nél, egy támadóhibával gyűjtötte be a hatodik személyijét és innentől, nem egészen négy perc alatt 18 pontot engedélyeztek a Clippersnek. A győzelem így végül elmaradt, de a második félidőben óriásit harcolt a gárda, Russell Westbrook (32 pont, 12/23 mezőnyből, 8 lepattanó, 7 gólpassz, 1 eladott labda) egy-két csúnya hibát leszámítva jól játszott (bár a legvégén ő is kipontozódott) és a fáradtságuk ellenére felálltak a komolyabb hátrányból, sőt, a negyedik negyedben vezettek is, mielőtt az utolsó percben átgázolt rajtuk a Clippers. Nem nekik állt a zászló, de ezt nem is tudták borítani, így pedig az utóbbi nyolc meccsből hatodszor kaptak ki és visszacsúsztak a tabellán a Houston mögé.

Ellenállhatatlan volt a Clippers párosa. Két kiemelkedő egyéni teljesítmény is akadt a vendéglátóknál és végül mindkettőre szükségük volt ahhoz, hogy újabb fontos győzelmet arassanak. Lou Williams elképesztő produkcióval szállt be a kispadról és végül kereken 40 ponttal zárt (13/24 mezőnyből, 4/6 tripla, 7 lepattanó, 5 gólpassz, 4 labdaszerzés), mellette pedig Danilo Gallinari is tarthatatlan volt, az olasz kiscsatár 34 pontot pakolt fel a táblára 10/19 jó dobással - mindketten brillíroztak a végjátékban is, ketten együtt olyan fegyvernek bizonyultak, amire nem tudott válaszolni az OKC. A hajrában mindketten közel hibátlanul kosárlabdáztak támadásban, ők szerezték csapatuk utolsó 15 pontját, könyörtelenek voltak a büntetővonalról is, úgyhogy nekik köszönhetően zsinórban negyedszer is nyert a Los Angeles – a gárda utolérte a Jazzt és ha matematikailag még nem is, de gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ott lesz a rájátszásban. Érdekesség, hogy utoljára novemberben volt négyes sikerszériájuk és az is, hogy Lou Williams éppen a korábbi Clippers-sztár Jamal Crawfordot előzte meg az NBA örökranglistáján a kispadról szerzett pontokat tekintve.

A Clippers legjobb dobói: Williams 40/12, Gallinari 34/6, Zubac 14

A Thunder legjobb dobói: Westbrook 32/6, George 15/9, Schröder 15/6