Megégett a Houston a Pelicans B ellen, dudaszós kosárral nyert a Spurs

Cleveland Cavaliers–Washington Wizards 116–113

Későn ébredt a Wizards. Bő három negyeden keresztül nagyon gyengén játszott a Washington, a vendégcsapatnál a teljes kezdőötös becsődölt Bradley Bealt leszámítva és 36–36 után elengedte a meccset a gárda – a harmadik negyedben már tíz pont feletti hátrányban voltak Arizáék, majd a záró etapban húsz felett is járt a különbség, gyakorlatilag kiütötte őket a ligautolsó. A cseresor azonban még kis híján csodát tett, Jordan McRae vezetésével a második sor olyan erővel jött fel a pályára, hogy a Cavs kihagyott büntetőinek is köszönhetően visszajöttek a teljesen reménytelen helyzetből, 105–80 után egy 33–11-es rohamot intéztek a fővárosiak alig több mint hat perc alatt és 18 másodperccel az órán visszajöttek egy labdára. Itt aztán Cedi Osman még két clevelandi büntetőt elrontott, úgyhogy a Wizardsnak labdája volt az egyenlítéshez, ezt viszont már nem tudta megoldani, nem sikerült feltenni a pontot az i-re – így hiába a félelmetes hajrá, mégsem tudták elkerülni azt a komoly blamát, hogy az előző húsz meccséből 18-at elvesztő Cavs verje meg őket.

Back-to-back győzelem. Meglepően jól játszott a Cleveland, a hazai alakulatban most volt tűzerő, volt lendület, volt energia, ami a Washington botrányos napjával együtt igazi gálaestet eredményezett nagyjából 40 percig. A Cavs 15 triplát bombázott a helyére, 50 százalék felett dobott mezőnyből, 30 gólpasszt osztott szét és 48–36-ra nyerte a lepattanózást, egyénileg pedig Jordan Clarkson (28 pont, 6/8 tripla) és Cedi Osman (26 pont, 4/8 tripla, 5 lepattanó, 7 gólpassz) játszott nagyszerűen, de rajtuk kívül még négyen elérték a tízpontos határt. A végén kis híján mindent kidobott a kukába a gárda, de végül megúszta az érthetetlen összeomlást, így zsinórban második győzelmét aratta, ami ebben a szezonban összesen másodszor fordult elő vele – ráadásul december 12-e óta először nyert otthon, úgyhogy jó hangulatban fogadhatja a Dallast.

A Cavaliers legjobb dobói: Clarkson 28/18, Osman 26/12, Nance Jr. 13
A Wizards legjobb dobói: Beal 31/9, McRae 15/6, Ariza 13/9

Detroit Pistons–Milwaukee Bucks 105–115

Továbbra sincs vereségszéria. Legutóbb idei 13. vereségét szenvedte el a Milwaukee, de a gárda eddig az összes pofon után azonnal reagált és azonnal nyert, ez pedig most is így történt, úgyhogy ebben a szezonban a vereségek után 13–0-s mérleget mondhat magáénak. Ezt a mérkőzést pedig gyakorlatilag végig vezetve, magabiztosan hozta a társaság, az első negyedben Brook Lopez szórt be 12 pontot (Giannis Antetokounmpo nagyrészt a padon ült két faulttal) és megléptek nyolccal, majd amikor egyenlített a Detroit, akkor a padról beszálló DJ Wilson tolta meg a szekeret pillanatok alatt berámolt kilenc egységgel, a harmadik negyed végén pedig Antetokounmpo lépett elő néhány nagy játékkal, hogy megmaradjon az előny. A görög egyébként is mindenben benne volt (21 pont, 8 lepattanó, 11 gólpassz, 3 labdaszerzés, 2 blokk), de eléggé megoszlottak a terhek Malcolm Brogdon hiányában is, heten jutottak tíz pont fölé és még ketten kilencig, a pályára lépők közül csak Ilyasova nem mondhatja ezt el magáról – csapatszinten 54 százalékkal dobtak mezőnyből, 40 százalékkal tripláztak és 32 gólpasszt osztottak szét. A komoly feladat viszont most következik, hiszen a fő rivális Torontóhoz utaznak.

Nem az igazi a Detroit. A ligaelső ellen tíz ponttal éppen ki lehet kapni, viszont egyrészt az utóbbi öt meccsből már negyedszer szenvedett vereséget a Pistons, másrészt ezen az összecsapáson mintha a motiváció és az akarat is hiányzott volna – könnyű kosarakat engedtek a Bucksnak, egyáltalán nem törték össze magukat a bravúrért a hazaiak. Pedig Drummond (20 pont, 13 lepattanó, 4 gólpassz) és Griffin (18 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz) mellé Reggie Jackson 25 ponttal nőtt fel, a padról pedig Luke Kennard szórt be 19-et, de fontos helyzetekben mindig hibáztak, eladták a labdát, elrontották a védekezést, úgyhogy nem tudtak meglepetést okozni. Még nincs veszve a helyzet, de három meccsre van a playoff és fogy az idő, össze kell kapniuk magukat.

A Pistons legjobb dobói: Jackson 25/9, Drummond 20, Kennard 19/9
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 21/3, Bledsoe 20/9, Connaughton 16/6

Orlando Magic–Oklahoma City Thunder 117–126

Most Schröderre is szükség volt. Paul George elképesztő első félideje (31 pont a nagyszünetig, de csak 6 utána) és Russell Westbrook zsinórban negyedik tripla-duplája (23 pont, 14 lepattanó, 14 gólpassz) sem volt elég az OKC-nek ahhoz, hogy lenyomja az Orlandót, a nagyszünetben csak hat ponttal vezettek a vendégek, majd George kihűlése után, a harmadik negyedben hátrányba is kerültek, a védekezésük abszolút átjáróháznak bizonyult. Volt azonban még egy jokerük a padon, Dennis Schröder pedig meg is tette, amit megkövetelt a haza: a negyedik negyedben egymaga 18 (!) pontot rámolt be alig öt perc alatt 7/7 jó dobással, közte 2/2 triplával és több 2+1-es játékkal, ebben az időszakban pedig önmagában 18–8-ra túldobta az Orlandót. Ezt a pluszt innen már győzelemre váltotta a Thunder, az itt kialakított 10 pont körüli előnyét beosztotta a hajrában és a bokasérülés miatt hiányzó Steven Adams, valamint a hátát fájlaló Terrance Ferguson nélkül is behúzta sorozatban hatodik győzelmét, úgyhogy továbbra is őrzi a nyugati harmadik helyét.

Steve Clifford pontosan látta a vereség okait. A Magic vezetőedzője egyértelműen megfogalmazta, hogy miért kaptak ki azok után, hogy felálltak és fordítottak 15 pontos hátrányból – szerinte csak az egyik ok az, hogy az OKC amúgy egy jó csapat, amely jól játszott és jól dobott. „Ez az egyik ok, de ha nem futunk vissza minden játéknál, amihez amúgy nem kell tehetség, akkor természetes, hogy meg fognak büntetni. Másodszor: faultoljuk őket kint, amikor bónuszban vannak, ez tiszta őrület, hülye, vesztes játék. Aztán a negyedik negyedben úgy döntöttünk, hogy nem passzolunk egymásnak: a srácok végigpattogtatták a támadóidőt ahelyett, hogy járt volna a labda. Így nem fogunk nyerni” – nyilatkozta az összecsapás után. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni...

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 27/3, Fournier 17/6, Gordon 16/6, Ross 16/12
A Thunder legjobb dobói: George 37/6, Westbrook 23/3, Schröder 21/6

Brooklyn Nets–Chicago Bulls 122–117

A back-to-back sem számított. Előző este még Bostonban szenvedett vereséget a sok sérüléssel bajlódó Brooklyn, a fáradtság viszont nem akadályozta meg a csapatot abban, hogy az egyébként kötelezőnek számító győzelmet behúzza a Chicago ellen. D'Angelo Russell saját bevallása szerint tanult előző esti hibáiból és bár csapatával együtt lassabban kezdett, a második félidőben már felpörgött és 24 pontot szerzett a nagyszünet után - a félidőben még hátrányban voltak, de aztán összerakták a támadójátékukat, fordítottak és a harmadik negyed végétől megőrizték a néhány pontos előnyüket. A végjátékban sem jött rajtuk ki a back-to-back, Russell (30 pont, 7 gólpassz, 0 eladott labda) okosan oldotta meg a rá küldött duplázásokat, jó döntéseket hozott, nem adták el a labdákat, úgyhogy lemenedzselték a helyzetet – zsinórban kilencedik hazai sikerüket húzták be és továbbra is két meccs előnnyel őrzik keleti hatodik helyüket.

Voltak biztató dolgok a Bullsnál. Végig pariban volt a vendégcsapat még akkor is, ha a harmadik negyed végétől kezdve csak kapaszkodott, de igazán egyszer sem szakadt le és a végeredményt is szorossá tette - persze ez nem ér győzelmet, de jelen helyzetükben azért a semminél többet jelent számukra. Lauri Markkanen a 18 pontja mellé karriercsúcsot jelentő 19 lepattanót húzott le, Zach LaVine 26 ponttal, 11/20-as mezőnymutatóval és 5 gólpasszal állt az együttes élére, a padról pedig az ismét sok lehetőséget kapó Jabari Parker hozott pluszt (22 pont, 10/15 mezőnyből, 9 lepattanó, 3 gólpassz, 2-2 labdaszerzés és blokk 23 perc alatt), úgyhogy egy-két pozitívumot azért feljegyezhetnek, ha már a győzelmeik idén nem nagyon akarnak érkezni.

A Nets legjobb dobói: Russell 30/6, Napier 24/15, Hollis-Jefferson 18/3
A Bulls legjobb dobói: LaVine 26/3, Parker 22/3, Markkanen 18/9

Houston Rockets–New Orleans Pelicans 116–121

Bravúr a Pelicans B-től. Anthony Davis, Elfrid Payton, E'Twaun Moore, Nikola Mirotic és Julius Randle, tehát a kezdőötösből négy játékos, plusz a hatodik ember hiányzott az egyébként is nagyon rövid kerettel bíró New Orleansból, az alapemberek közül csak Jrue Holiday maradt hírmondónak, mégis nyerni tudott Houstonban az idegenben még teljes kerettel is szenvedő társaság – ez a játéknap messze legnagyobb bravúrja. A vendégek nem nagyon törődtek azzal, hogy ki hiányzik, vagy hogy mi a papírforma, Holiday elöl-hátul stabilitást adott a gárdának (19 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 6 blokk, főleg utóbbi brutális egy irányítótól), illetve lelassította Hardent, Jahlil Okafor továbbra is olyan formában van, amit nem nagyon tudunk értelmezni (27 pont, 12 lepattanó, 2 blokk, 11/15 mezőnyből), az eddig értékelhetetlen kispadról pedig olyan teljesítmények kerültek elő, mint Tim Frazier (10 pont, 10 gólpassz 20 perc alatt) és Kenrich Williams (8 pont, 16 lepattanó, 30 perc) dupla-duplája, vagy Ian Clark 15 pontja. A kezdeti gyengélkedések után Alvin Gentry megtalálta a megfelelő ötösét, a játékosok is elhitték, hogy van keresnivalójuk és a második félidőt 12 ponttal nyerték meg, a meccs utolsó perceit már előnyből menedzselhették – ha nem is simán, de megoldották a feladatot, úgyhogy érdekes győzelmet arattak...

Ne szépítsük, ez hatalmas égés. Óriási blama a Rockets számára, hogy Chris Paullal kiegészülve sem tudta megverni otthon ezt az ezer sebből vérző, a fél csapatát nélkülöző New Orleanst, de tanulni mindenképpen kell belőle Mike D'Antoni csapatának. Amellett, hogy nem nagyon akartak védekezni, támadásban is ugyanazt játszották, amire már nem lenne szükségük, vagyis James Harden 30+ mezőnykísérlettel zárt úgy is, hogy Holiday szenzációsan fogta, míg a többiek próbáltak megélni a maradékból – az nagyon szép, hogy az MVP eljutott 37 pontig és életben tartotta a 30 pontos szériáját (24 meccsnél tart), de csapata ebből most semmit sem profitált. Érdekes azért, hogy Harden 39 perce alatt -5-ben volt a Rockets, amikor viszont Paul fent volt (26 perc), akkor +11-ben és jobban működött a csapat akkor, amikor ő, illetve Eric Gordon próbált alkotni – végül 40 százalék alatt maradtak mezőnyből, a hajrában pedig már hiába kapartak, nem tudták megmenteni az estéjüket. A nagyon fájó vereség ugyan a tabellán egyelőre nem került pozícióba, de tisztázniuk kell néhány dolgot, mert az elmúlt meccseiken csak a Toronto ellen játszottak jól, a többin szenvedtek, márpedig most jön egy négymeccses túrájuk (Nuggets-Jazz back-to-back nyitásként), ahol bajba kerülhetnek, főleg hogy utána is nehéz ellenfelekkel találkoznak majd.

A Rockets legjobb dobói: Harden 37/18, Faried 19, Gordon 17/12
A Pelicans legjobb dobói: Okafor 27, Holiday 19/6, Clark 15/9

San Antonio Spurs–Phoenix Suns 126–124

Rudy Gay a megmentő. A gyakorlatilag center nélkül játszó, nyugati utolsó ellen kötelező volt a győzelem, de Gregg Popovich nem véletlenül mondta a meccs után, hogy a Suns érezheti úgy, hogy kicsit meglopták: a Spurs eléggé félvállról vette a mérkőzést, ami nagyon nem tetszett a mesternek. Még támadásban nem is volt probléma, mert a Bertrans-Belinelli-Mills-Forbes négyes 15 hármast szórt be, LaMarcus Aldridge kihasználta magasságbeli fölényét (29 pont, 10/15 mezőnyből, 14 lepattanó), négyen is öt gólpasszt adtak, hátul viszont kis túlzással a kezüket sem emelték fel a hazaiak, így aztán idegtépő végjátékba torkollott az összecsapás. Az utolsó percekre fordulva még 114–107-re vezetett a San Antonio, de két perccel a vége előtt már csak 119–118-ra, és ha nincs Rudy Gay, akkor meg is égett volna a San Antonio. A veterán klasszis azonban az utolsó bő egy percben hidegvérrel beszórt két büntetőt, dobatott egy triplát Bertransszal, majd 124–124-nél a dudaszó pillanatában bődületesen nagy győztes tempót vágott be – még a rajta védekező Kelly Oubre Jr. is annyit mondott, hogy megemeli a kalapját Gay előtt, hogy ezt beverte. A texasiak így zsinórban harmadszor nyertek, és hatodik helyen állnak Nyugaton.

Booker és Crawford extrája sem volt elég. A jó meccshez azért az is kellett, hogy a Phoenix vezére, Devin Booker parádés dobóformát fogjon ki (38 pont, 14/19 mezőnyből, 7/7 büntető, 7 gólpassz), illetve a padról a veterán Jamal Crawford se nagyon adja alább (22 pont, 8/12 mezőnyből, 7 gólpassz) – ez a duó hol felváltva, hol együtt tartotta meccsben a Deandre Aytont továbbra is nélkülöző Sunst. Mellettük minden dicséret megilleti az újonc Bridgest is, aki szintén extrán dobott, és a végjátékban elöl-hátul jó megmozdulásokkal jelentkezett, ahogyan Josh Jackson (14 pont, 6 pattanó, 5 gólpassz) is, de Oubre-ban is akadt pont, több lábon állt tehát a Phoenix, ami idén sem annyira jellemző a gárdára. A végén azonban az utolsó labdánál nem mosolygott rájuk Fortuna, így a Suns zsinórban kilencedik meccsét bukta...

A Spurs legjobb dobói: Aldridge 29, Bertrans 18/15, Belinelli 17/12.
A Suns legjobb dobói: Booker 38/9, Crawford 22/9, Bridges 17/9.

Los Angeles Lakers–Philadelphia 76ers 105–121

Joel Embiid a hátán vitte a csapatot. Zubac esélytelen volt a Philly centere ellen, McGee valamelyest fel tudta vele venni a versenyt, de nem tudták megakadályozni szezonbeli 34. (!) 20 pont-10 pattanós meccsét: 28 pont, 11 pattanó és 6 gólpassz került a neve mellé, ráadásul mindössze 30 perc alatt, mert a negyedik negyed egy részét ki kellett ülnie – egy alley-oop kísérletnél a hátára esett és le kellett cserélni, de szerencsére vissza tudott térni. Mellette parádésan tért vissza sérüléséből Jimmy Butler (20 pont, 5 pattanó, 6 gólpassz, 5 szerzett labda), aki Ben Simmonsszal (19 pont, 8 pattanó, 5 gólpassz, 3 szerzett labda) elöl-hátul kiválóan működtette a gépezetet, a kezdőben Chandler és Redick 3-3 triplát vágott be, míg a padról Muscala 17 pontot szórt, Shamet pedig két triplát tett hozzá, az egyiket kulcspillanatban. Összességében a Sixers az első perctől kezdve dominált, a második negyed egy pontján 24–48 állt a táblán, és bár a Lakers innen még látótávolságba visszajött és a harmadik negyed közepén is benézett 10 pont alá, a vendégek mindig megrázták magukat és veszélyes távolságba nem engedték ellenfelüket. Ezzel a sikerrel egy győzelemre közelítették meg a keleti harmadik Pacerst, legközelebb péntek hajnalban teljes fegyverzetben állhatnak ki a Warriors otthonában.

Kuzma hiánya már sok volt. LeBron James és Lonzo Ball mellett ezúttal Kyle Kuzma is kiülte a mérkőzést csípőfájdalmak miatt, és mire a Lakers rendezte sorait, már óriási hátrányba került. 24–48 után azonban futottak egy 16–0-t, amiből az egész este szenzációsan dobó Brandon Ingram kilenc egységgel vette ki a részét, így végül meccs kerekedett az egyoldalú játszadozásból. Ingram végül 16/20-as mezőnnyel vágott be karriercsúcsot jelentő 36 pontot, de hiába Rajon Rondo 11 gólpassza vagy McGee dupla-duplája (17 pont, 14 pattanó), nagyon kellett volna még egy játékszervező, vagy egy Kuzma-féle lelkiismeret nélkül dobó játékos, e nélkül komolyabb esélyük nem volt a sikerre. A Los Angeles 26-25-re rontotta a mérlegét, ami egyelőre a nyugati kilencedik helyhez elég – legközelebb a Clippershez „látogatnak”, és abban reménykedhetnek, hogy James esetleg visszatér.

A Lakers legjobb dobói: Ingram 36, McGee 17, Caldwell-Pope 12/6.
A 76ers legjobb dobói: Embiid 28/6, Butler 20/3, Simmons 19.

NBA, ALAPSZAKASZ
Cleveland Cavaliers–Washington Wizards 116–113 (26–24, 27–23, 35–22, 28–44)
Detroit Pistons–Milwaukee Bucks 105–115 (22–30, 27–32, 28–27, 28–26)
Orlando Magic–Oklahoma City Thunder 117–126 (35–32, 28–37, 31–22, 23–35)
Brooklyn Nets–Chicago Bulls 122–117 (20–19, 30–35, 33–25, 39–38)
Houston Rockets–New Orleans Pelicans 116–121 (35–28, 31–31, 25–35, 25–27)
San Antonio Spurs–Phoenix Suns 126–124 (33–33, 37–34, 26–24, 30–33)
Los Angeles Lakers–Philadelphia 76ers 105–121 (20–39, 33–25, 28–32, 24–25)