A sereghajtó verte meg a Lakerst, betlizett a Rockets is

New York Knicks–Philadelphia 76ers 105–108

Megúszta a Sixers. A tűzzel játszott ezen a találkozón a Philly, mert egyértelműen kötelező volt a győzelem a Brown-legénység számára, de többször is visszaengedte ellenfelét a nagy különbség után. Már néhány perc után 18 ponttal vezettek a vendégek (26–8), majd visszajött nyolc egységre a hazai alakulat, aztán ismét meglépett a Sixers és 24 pontos fórt épített fel, hogy aztán ismét leadja és a harmadik negyed végén egyetlen egység legyen a különbség. A záró etapban aztán futott még egy 11–0-t a Philadelphia és ez már elégnek bizonyult a győzelemhez, de az önbizalom-növelő brillírozás elmaradt, pedig végül Joel Embiid és Jimmy Butler is vállalta a játékot – utóbbi nem villogott igazán, előbbi viszont remekelt (26 pont, 8 lepattanó, 6 blokk), bár a gyengébb periódusokban ő is vastagon benne volt. Érdemes még kiemelni Ben Simmons estéjét, az irányító ugyanis a 20 pontja és a 9 gólpassza mellett 22 lepattanót szedett le, amellyel természetesen karriercsúcsot döntött – végül hozták a kötelezőt, de az igazi feladat most következik, mert az eddigi langyos sorsolásuk brutálisan bekeményedik az előttük álló időszakban.

Érdekes meccset játszott a New York. Furcsa találkozót láthattunk abból a szempontból, hogy bár a csapatok közötti komoly különbség végig egyértelmű volt, mégis többször fel tudott jönni a Knicks és a végeredményt is szorossá tette. Pedig az 56–34-re elvesztett lepattanózás azt sejtetné, hogy simán kikaptak a hazaiak, de védekezésben összességében kiváló időszakaik voltak, amikor nagyon megnehezítették a Sixers dolgát, támadásban pedig két fiatal vitte a prímet: Luke Kornet 23 ponttal, 5 lepattanóval és 5 gólpasszal szállt be a padról, míg a kezdőben 44 percet játszó újonc Kevin Knox 31 egységet tett fel a táblára. Mindez azonban nem ért győzelmet, csak egy szoros vereségre volt elég, úgyhogy zsinórban negyedszer is kikapott az együttes.

A Knicks legjobb dobói: Knox 31/12, Kornet 23/9, Mudiay 19/3
A 76ers legjobb dobói: Embiid 26, Redick 22/12, Simmons 20

Washington Wizards–Toronto Raptors 138–140 – kétszeri hosszabbítás után

Elrontotta, aztán megmentette a Raptors. A vendégek kiváló játékkal uralták ezt a mérkőzést meglehetősen sokáig, a 15 ponttal megnyert első negyed után a másodikban 23 egységgel vezettek és még nem sokkal a harmadik játékrész vége előtt is 19-cel előrébb jártak – aztán a záró etapban teljesen szétestek hátul, kaptak 40 pontot és rengeteg hibát elkövetve kiengedték a kezükből az összecsapást. A rendes játékidő végén kiegyenlített a Washington, majd az első hosszabbítás végén szintén, hogy a második ráadásban a mérkőzés során először (!) vezessen is, de itt már tényleg volt minden, mint a búcsúban: kihagyott büntető, eladott labda kulcspillanatban, az utolsó szó ezúttal viszont a Torontónak jutott. Az óriásit játszó (45 perc, 41 pont, 11 lepattanó) Kawhi Leonard indult meg, majd osztotta ki a labdát az üresen álló Serge Ibakához, aki könyörtelenül bevágta a triplát, ezzel visszaszerezte a vezetést csapatának és mivel a Washington válasza kimaradt, így ez végül győzelmet jelentett számukra. Leonard azt mondta a meccs után, hogy sokkal-sokkal hamarabb le kellett volna ezt zárniuk, nem szabadott volna hagyniuk, hogy idáig fajuljanak a dolgok, ezzel együtt azért meglehetősen értékes a győzelem, hiszen a Wizardstól az elmúlt napokban a Sixers és a Bucks is kikapott...

Beal parádéja sem volt elég. Egy ilyen hosszú mérkőzésen természetesen sorjáznak a kiemelkedő egyéni statisztikák, a Torontónál Leonard mellett például Siakam (24 pont, 19 lepattanó, 3 labdaszerzés), a Washingtonnál pedig többek között Ariza (23 pont, 9 lepattanó, 10 gólpassz) estéje érdemel külön említést, de akiről mindenképpen szólnunk kell, az Bradley Beal. A Wizards hátvédje 55 percet töltött a pályán, dobott 43 pontot, leszedett 10 lepattanót és kiosztott 15 gólpasszt, védekezésben három labdaszerzéssel és két blokkal szólt hozzá, ráadásul a negyedik negyed és az első hosszabbítás végén is az ő dobása mentette meg csapatát. Ilyen számokat (43 pont, 10 lepattanó, 15 gólpassz) pedig utoljára Oscar Robertson hozott egy szezonban kétszer is, rajta kívül senki, Bealnek pedig most sikerült ez – más kérdés, hogy győzelmet ez sem ért, hiába a nagy hajrá.

A Wizards legjobb dobói: Beal 43/18, Porter 27/15, Ariza 23/12
A Raptors legjobb dobói: Leonard 41/9, Siakam 24, Wright 17/3

Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 114–133

Nem volt sok kérdés. Az első másfél negyedben volt igazából pariban az Atlanta, méghozzá azért, mert sorra szedte a támadópattanókat és a nagyszünetig 16-tal nyerte a lecsorgók csatáját – ennek ellenére már ekkor is kilenc ponttal vezetett a Milwaukee, de igazán a fordulás után stabilizálták magukat a vendégek. A harmadik negyedben összeszedték a lepattanózásukat, majd a negyedik negyedben még feljebb tudtak kapcsolni támadásban, a tíz pont körüli különbségből hamar 15 feletti lett és innentől már nem nagyon volt esélye a Hawksnak, végül 133 dobott ponttal, 53 százalékos mezőnymutatóval, magabiztosan hozta a kötelezőt a gárda. Érdemes kiemelni, hogy Jannisz Antetokunbót most csak elvétve használták játékszervezésben, inkább a befejezésekre tartották, elvállalt 17 mezőnykísérletet, kiharcolt 19 büntetőt és ezekből végül 33 pontot szedett össze, úgyhogy vezérletével továbbra is a Bucks maradt az egyetlen olyan csapat a ligában, amely egyszer sem sodródott vereségszériába, minden elvesztett meccs után nyerni tudott eddig.

Ez azért sok volt az Atlantának. A 18 támadópattanóval tényleg sokáig meccsben voltak a hazaiak, de hiába szeretnek nagyon rohanni Collinsék is, a Bucks védekezése ellen összességében nagyon sokat hibáztak: csak 40 százalékkal dobtak és eladtak 24 labdát, így a leindításból kapott pontok arányát is elbukták 32–9-re, ez pedig meg is pecsételte a sorsukat. Egyébként sem volt bennük annyi tűzerő, hogy egy ilyen meccset a maguk javára döntsenek el, bár egyénileg Trae Young (26 pont, 10 lepattanó, 4 gólpassz) és Omari Spellman (4/7 tripla, 4 blokk) teljesítménye is dicséretet érdemel – a papírformát azonban végül nem tudták borítani, úgyhogy nem ismételték meg a Sixers elleni bravúrt.

A Hawks legjobb dobói: Young 26/3, Bembry 18/6, Collins 13, Spellman 13/12
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 33/3, Bledsoe 24/6, Middleton 17

Orlando Magic–Houston Rockets 116–109

Stepback nélkül. Nagyon fájó vereséget szenvedett a Rockets, mert muszáj lett volna hoznia ezt a mérkőzést a back-to-backet játszó Orlando ellen és minden esélye meg is volt rá – az első negyedben kiválóan védekeztek a frissebb vendégek, nyolc ponttal megnyerték a játékrészt és ezt az összecsapás jelentős részében tartották is. Eldönteni azonban nem tudták a meccset és bár a negyedik negyedben is vezettek még tíz ponttal, az utolsó bő négy percet nagyon elrontották: 98–105 után 4–18-ra elvesztették ezt az időszakot. Ebben pedig óriási szerepe volt James Hardennek, aki kicsit talán „túltolta” most ezt az estét, hiszen bár dobott 38 pontot és kiosztott 12 gólpasszt (9 lepattanó, valamint 4 labdaszerzés mellett), de ehhez 11/32 mezőnykísérletre volt szüksége és bár extrán büntetőzött (15/16), a tripláiból csak téglák születtek: 1/17-et erőlködött össze kintről, ami a Magic oldalára döntötte el a mérkőzést. Az említett utolsó négy percben ugyanis 4 hármast dobott mellé és bár a társai is 0/3-at dobtak mezőnyből, ezen az összecsapáson a védjegyének számító visszalépős tripla hagyta cserben, ezek az egy-egyből eleresztett dobások maradtak ki sorozatosan – a végén is négy ilyen jött le a gyűrűről, ezt pedig köszönte szépen az Orlando. Nagyon kellett volna ez a siker a texasiaknak, akik így az utóbbi öt meccsükből harmadszor kaptak ki és következőleg a Memphis ellen javíthatnak.

Megérezte a lehetőséget az Orlando. Kőkeményen üldözték Hardent a hazaiak az egész mérkőzés folyamán, saját bevallásuk szerint borzasztóan el is fáradtak benne, de meglett az eredménye, mert a hajrában meg tudták fordítani a találkozót. Ez már csak azért is nagy teljesítmény tőlük, mert előző este a Bostont győzték le és back-to-back ilyen rangadókat behúzni, ilyen fárasztó körülmények között óriási dolog, főleg úgy, hogy végig üldözniük kellett most ellenfelüket és a végjátékban mégis nekik maradt plusz energiájuk arra, hogy sebességet váltsanak. A Vucsevics-Gordon páros adta meg az alapot (44 pont, 17 lepattanó, 11 gólpassz), melléjük pedig jól időzített dobásokkal lépett fel Evan Fournier, Terrence Ross és clutch pillanatban DJ Augustin is – ezzel a két váratlan bravúrral hirtelen ismét ott vannak a playoff-vonalon, fél meccsel lemaradva a Charlotte-tól.

A Magic legjobb dobói: Vucsevics 22/3, Gordon 22/6, Fournier 19/3
A Rockets legjobb dobói: Harden 38/3, Rivers 25/12, Capela 17

Dallas Mavericks–Golden State Warriors 114–119

A legvégéig tartotta magát a Dallas. Dennis Smith Jr. és JJ Barea nélkül lépett pályára a Mavs, így egyes poszton azért voltak gondjai az együttesnek még akkor is, ha Luka Doncic megint remekül játszott és megoldotta ezt a feladatot is - vezérletével végig ott loholtak ellenfelük nyakán, majd a hajrában egy 11–0-s rohammal a vezetést is át tudták venni. Az utolsó percek azonban nagyon nem sikerültek jól számukra, a záró nyolc mezőnykísérletüket mind elrontották, amikor próbáltak faultokat kiharcolni ebben az időszakban, az utolsó percben kaptak egy blokkot is, majd öt másodperccel a vége előtt, hárompontos hátrányban Harrison Barnes el is veszítette a labdát, úgyhogy a borzasztóan menedzselt végjáték lett a vesztük. Hiába vezettek három és fél perccel a vége előtt még 113–108-ra, innentől egyetlen Doncic-büntetőt tudtak feltenni a táblára, míg a túloldalon Steph Curry megverte őket – bánhatják, mert közel jártak a bravúrhoz két irányítójuk nélkül is, így viszont nem kerültek közelebb a rájátszáshoz.

Add Currynek és állj félre. Ihletett napot fogott ki a Warriors kétszeres MVP-je, ezt pedig a társai is érezték, Kevin Durant például többször is feladta a saját játékát, mert látta, hogy most Currynél van a legjobb helyen a labda – ezt az irányító és Steve Kerr is kiemelte a mérkőzés végén. Curry pedig meg is hálálta a bizalmat, 48 pontig jutott és bevert 11/19 (!) triplát, elképesztő dobófesztivált rendezett, majd másfél perccel a vége előtt ő egyenlített, nem sokkal később pedig az ő 11. hármasával vette vissza a vezetést a GSW 117–114-nél, hogy aztán az ő két büntetője állítsa be a végeredményt is. Ez egyike volt azon napoknak, amikor nem lehetett vele mit kezdeni, a labdát például egyáltalán nem adta el, nagyon keveset hibázott, úgyhogy a többieknek csak „etetni” kellett a vezért – ha nem is simán, de hoztak egy újabb fontos mérkőzést, immár zsinórban a negyediket.

A Mavericks legjobb dobói: Doncic 26/15, Barnes 22/12, Jordan 13
A Warriors legjobb dobói: Curry 48/33, Durant 28/6, Thompson 16/6

Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 116–113

Jokics szította a tüzet. A Nuggets MVP-jelölt centere a meccs után elmondta, hogy a bemelegítésnél tompának érezte csapattársait, ezért úgy döntött, hogy fel fogja pörgetni őket – ebből kerekedett egy 40 pontos, 10 pattanós, 8 gólpasszos este. Akár kisebb, akár nagyobb védőt állították rá, nem érdekelte, folyamatosan támadta a gyűrűt, és a gólpasszokról sem feledkezett meg. Jamal Murray igyekezett felnőni mellé, aki szintén remek meccset játszott annak ellenére, hogy a harmadik negyedben egy időre be kellett mennie az öltözőbe, mert Jusuf Nurkic szájon könyökölte – szerencsére vissza tudott térni, és az utolsó másodpercekben saját pattanóját visszaszedve, két büntetőt értékesítve lökte be a Denvert a célba. A hazaiak emellett sok kis jó teljesítményt (Millsap, Beasley, Morris, Plumlee) raktak a közösbe, és a sérülésből visszatérő, ritmust kereső Will Barton is alakul. A Nuggets megtartotta nyugati első helyét, ami azért lényeges, mert így virtuálisan jelenleg edzőjük, Mike Malone az egyik All-Star csapat edzője – legközelebb a Warriors látogat Coloradóba, ha azt is nyerik, akkor szinte be is biztosítják ezt a mesternek.

Egy labdán múlt. A Portland erejét mutatja, hogy Jokics parádéja, illetve Lillard (8/21 mezőnyből, 2/10 tripla, 7 gólpassz), McCollum (7/19 mezőnyből) és Nurkic (5/14 mezőnyből) gyenge dobóformája ellenére végig meccsben tudtak maradni, köszönhetően a 35 pontot szállító kispadnak, illetve annak, hogy nem hagyták nagyon ellépni a Denvert. 108–108-nál utolérték ellenfelüket, úgy tűnt, hogy Lillard és McCollum is előkapja vezérformáját, ám az utolsó, egyenlítésért zajló játéknál a kintről addig is nagyon bizonytalan Lillard kapta a labdát, és elrontotta a hosszabbítást jelentő dobást. A Blazers bánhatja ezt a meccset, ráadásul ahhoz a Sacramentóhoz mennek back-to-backre, amely éppen most indult meg felfelé.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 40/12, Murray 24/3, Beasley 13/9.
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 26/6, McCollum 18/12, Layman 13/3, Turner 13.

Los Angeles Lakers–Cleveland Cavaliers 95–101

Ez nem fog beleférni. James és Rondo sérülése óta bukdácsol a Lakers, a maival együtt az utóbbi hét meccsből ötöt elvesztett, a Cavs ellenit azonban minden körülmények között hozni kellett volna, mivel a vendégek zsinórban 12 összecsapást vesztettek el, ráadásul Larry Nance Jr. révén a gárda egyik motorja hiányzott. Ehhez képest már az első negyedben ellépett a Cavs, és onnantól kezdve húzd meg-ereszd meg játék folyt a pályán, a hazaiak folyamatosan próbálták faragni a hátrányt, de a játékuk alapját jelentő gyors indításokat elvették a vendégek, felállt védelem ellen pedig borzasztóan szenvedtek. Kyle Kuzma dicsérhető, 29 pontot szórt 9 pattanó mellett, ráadásul az utolsó percben visszahozta három pontnyira csapatát, ugyanakkor 5/9-cel büntetőzött, amihez a másik pontfelelős, Brandon Ingram 5/8-at tett hozzá – ez volt a Lakers vereségének másik oka, hiába harcolták a büntetőket, mindössze 16/27-tel zártak a vonalról. A vérszegény periméterjáték miatt nem volt ritmusuk, 7/34-gyel tripláztak, nem nyíltak meg a helyek a centereknek, az újabb vereséggel pedig ugyan még nyolcadikok, de vesztett meccsek tekintetében a Jazz és a Kings is utolérte őket – összességében az elmúlt időszak kezd beárazni néhány fiatal spílert...

Van szíve a Cavaliersnek. Nem a vendégek számítottak esélyesnek (a mai sikerrel is ligautolsók maradtak), mégis nagyon fegyelmezetten tartották be a taktikát, a kezdőötös minden tagja kiválóan játszott, 15 és 20 pont között szórt. Közülük Thompson és Burks is dupla-duplázott, Osman nagy terhelés (42 perc) alatt sem omlott össze, az újonc Sexton sokoldalúan játszott (illetve ahogyan a vezetőedző Larry Drew kiemelte, csak egy labdát adott el, jó döntéseket hozott), és Hood is hozta a pontokat. A vendégek azt is elbírták, hogy az ex-Laker, Jordan Clarkson személyében egyetlen hasznos(abb) cseréjük akadt, sikerült elrontaniuk a hazaiak játékát, és a végjátékban sem remegett meg a kezük.

A Lakers legjobb dobói: Kuzma 29/6, Ingram 22/3, Ball 13/6.
A Cavaliers legjobb dobói: Osman 20/6, Hood 18/3, Burks 17/6, Sexton 17/3.

NBA, ALAPSZAKASZ
New York Knicks–Philadelphia 76ers 105–108
Washington Wizards–Toronto Raptors 138–140 – kétszeri hosszabbítás után
Atlanta Hawks–Milwaukee Bucks 114–133
Orlando Magic–Houston Rockets 116–109
Dallas Mavericks–Golden State Warriors 114–119
Denver Nuggets–Portland Trail Blazers 116–113
Los Angeles Lakers–Cleveland Cavaliers 95–101