Már a Cleveland nyakán van a Milwaukee-t 79 ponton tartó Miami

Miami Heat–Milwaukee Bucks 97–79

Botrányos dobóforma. Elképesztően pocsékul céloztak a vendégek ezen a találkozón, alig 32 százalékkal tüzeltek mezőnyből, ez pedig 6 százalékkal rosszabb, mint idén bármelyik másik meccsükön, sőt, 2013 márciusa óta, tehát közel öt éve nem dobtak ennyire gyengén. Kintről különösen gyalázatosak voltak, de közelről is teljesen elvesztek a Heat védekezésével szemben, a csapatszinten összesen kiosztott kilenc gólpassz is nagyon beszédes és bár a nagyszünetben így is vezettek, a fordulás után már nem tudták tartani a lépést – itt 1/14-gyel nyitottak mezőnyből és végül simán kikaptak. Jannisz Adetokunbo szerint egyszerűen rossz kosárlabdát játszottak, összesen két pontot tudtak szerezni labdaszerzés után, nem tudták erőltetni a saját stílusukat – ezzel a vereséggel már csak nyolcadikak Keleten és most átutaznak Washingtonba, össze kell szedniük magukat.

Megvan a hetedik is. „Semmit” – ez volt az egymástól független válasz Goran Dragictól és Erik Spoelstrától is arra a kérdésre, hogy mit jelent számukra a jelenlegi, ezzel a sikerrel már hétmeccses győzelmi sorozat. Ismét kiválóan felépített játékot mutatott be a Miami, védekezésben tökéletesen lebontották a Milwaukee-t, a túloldalon pedig villogtak a magasemberek: James Johnson és a padról beszálló Bam Adebayo összesen 14 gólpasszt (!) osztott ki, a 25 percet játszó Hassan Whiteside pedig „klasszikus” centererényeket (15 pont, 5/6 mezőnyből, 10 lepattanó, 2 labdaszerzés, 4 blokk) csillogtatott. Támadásban a negyedik negyedben még felszívta magát Goran Dragic, aki sorozatban 11 dobott pontjával végül 25-ig jutott el, itt dőlt el végleg, hogy ezt a találkozót is hozza a Heat – egyetlen meccsre megközelítették a Clevelandet és érdekesen alakul a sorsolásuk: a következő 11 mérkőzésükből kilencet idegenben játszanak, onnantól viszont a maradék 29-ből 18-at otthon, ráadásul komolyabb idegenbeli túra nélkül.

A Heat legjobb dobói: Dragic 25/12, Richardson 16/6, Whiteside 15
A Bucks legjobb dobói: Adetokunbo 22, Middleton 16/3, Brogdon 15/3

New York Knicks–New Orleans Pelicans 118–123 – hosszabbítás után

Nagyot harcolt ezért a Pelicans. Mélyről jött vissza ezen az estén a New Orleans, nagyon beragadt a rajtnál a vendégcsapat és az első negyedben felhalmozott 16 pontos hátrányt az egész mérkőzés során próbálta ledolgozni. A harmadik negyed hajrájában sikerült igazán átvenni az irányítást, ott előbb egy 17–4-es rohammal felzárkóztak, majd egy 13–4-gyel ki is egyenlítettek, 3.5 másodperccel a rendes játékidő vége előtt Anthony Davis kosarával lett egyenlő az állás. Válasz nem érkezett, úgyhogy jöhetett a hosszabbítás, ahol a mentális előny már náluk volt és az említett Davis mellett Jrue Holiday három kosarával, valamint büntetőivel végül kiharcolták ezt a nagyon fontos győzelmet. Davis egyébként újabb elképesztő estét produkált a Madison Square Gardenben (48 pont, 17 lepattanó, 4 labdaszerzés, 3 blokk), de mellette Holiday (31 pont, 12/19 mezőnyből, 4 labdaszerzés) is remekelt, valamint DeMarcus Cousins erősen feltöltött statlapját (15 pont, 16 lepattanó, 5 gólpassz, 7 labdaszerzés, 3 blokk) is érdemes kiemelni – a gárda ezzel rögtön előzött is a tabellán, következőleg viszont Bostonba látogat.

A hosszabbítás nem pálya. Az utóbbi öt találkozóból harmadszor vívott hosszabbítást és harmadszor vesztette azt el a New York, képtelenek lezárni az ilyen mérkőzéseket, így tovább süllyednek a tabellán – ráadásul most rögtön back-to-backet játszanak, amellyel egy hétmeccses idegenbeli túrát kezdenek meg, borzalmas helyzetben vannak. Pedig ezúttal gyakorlatilag végig vezettek, Kristaps Porzingis (25 pont, 5 labdaszerzés, 3 blokk), a padról beszálló és a ritmust felvevő Tim Hardaway Jr. (25 pont, 8/17 mezőnyből), valamint Jarrett Jack (22 pont, 8 gólpassz) is remekelt, Enes Kanter dupla-duplája is kiemelhető, de képtelenek voltak még pár másodpercig megőrizni az előnyt - ráadásul a rendes játékidő végén már majdnem odadobták a meccset a New Orleansnak, hiszen az utolsó pillanatban eladták a labdát és Moore elvállalhatott egy hármast...

A Knicks legjobb dobói: Hardaway Jr. 25/6, Porzingis 25/12, Jack 22/6
A Pelicans legjobb dobói: Davis 48/6, Holiday 31/9, Moore 16/12

Phoenix Suns–Indiana Pacers 97–120

Nem adott esélyt a Pacers. Nem bízta a véletlenre ezt a mérkőzést a vendégcsapat, inkább alaposan bekezdett és a nagyszünetig dűlőre vitte a dolgokat, hogy nyugodtan lehessen pihenni és készülni a folytatásra – kereken húsz pont volt a különbség két negyedet követően és utána sem vett vissza a lendületből Nate McMillan legénysége. Összesen hét játékos érte el a tíz pontot (a kilencet pedig kilenc) az Indianánál és mindenki tudott pihenni, Victor Oladipo például csak 21 percet játszott, de ez is elég volt ahhoz, hogy csapata megerőltetés nélkül hozza az idegenbeli kötelezőt – a vereségszéria óta ötből négyet nyert az együttes, amely kiválóan nyitotta ötmeccses nyugati túráját.

Hamar feladta a Suns. TJ Warren nélkül léptek pályára és kissé álmosan kezdtek a hazaiak, mire felébredtek volna, már tíz pont feletti hátrányban voltak, nem ültek a dobások, védekezésben csak nyomozták a Pacers játékosait, úgyhogy nem is erőltették és hamar „visszafeküdtek aludni”. Két dolognak örülhetnek, az egyik az újonc Josh Jackson 21 pontos karriercsúcsa, a másik pedig Tyson Chandler 10.000. lepattanója, amivel a 40. játékos lett a liga történetében, aki elérte ezt a mérföldkövet – Jay Triano szerint játékosa hihetetlen pályafutást produkál és nagy dolgot ért el, csak gratulálni lehet neki.

A Suns legjobb dobói: Jackson 21/6, Booker 15/3, Canaan 13/6, Daniels 13/9
A Pacers legjobb dobói: Collison 19/3, Oladipo 17/6, Joseph 16/6

Minnesota Timberwolves–Portland Trail Blazers 120–103

Nem tört meg a széria. Sorozatban ötödik meccsét nyerte meg a Minnesota, méghozzá mind az ötöt kétszámjegyű különbséggel, a franchise történetének második 5–0-s hazai szériáját produkálta a társaság, ráadásul ebből az ötből négy olyan csapatok ellen érkezett, amelyek jelenleg playoff-helyen állnak és jó eséllyel ott is lesznek a rájátszásban. Tom Thibodeau szerint ebbe azért túl sokat még nem szabad belelátni, mindenesetre a gárda ezúttal is kiválóan védekezett, a második negyedben előnyt kovácsolt a Blazers hibáiból, támadásban pedig a playmakerek megoldották a feladatot – Jimmy Butler (24 pont, 7/11 mezőnyből), Jeff Teague (22 pont, 8 gólpassz) és Karl-Anthony Towns (20 pont, 11 lepattanó, 6/11 mezőnyből) is villogott, összességében pedig bőven 50 százalék felett tüzelt a gárda. A közönség ugyan most elsősorban nem ezt a sikert, hanem a Vikings drámai győzelmét és NFC-döntőbe való jutását ünnepelte (emiatt később is értek ki az emberek erre a meccsre), de az biztos, hogy jelenleg jó érzés Minnesotában szurkolónak lenni...

A második negyedben elrontotta a Blazers. Az első játékrészben még rendben voltak a vendégek, megvolt a ritmus, de a másodikban komoly hullámvölgybe kerültek és itt el is úszott számukra a mérkőzés – összesen tíz pontot szereztek ebben a negyedben, 2/15-öt dobtak mezőnyből és innentől nem nagyon volt miről beszélni. Védekezésben egyáltalán nem álltak a helyzet magaslatán, pedig azt már megszokhattuk, hogy ők akkor eredményesek, ha hátul hozzák a néha látott ligaelit szintet, ezzel sorozatban harmadik vereségüket gyűjtötték be és csak fél meccsel vannak a playoff-vonal felett.

A Timberwolves legjobb dobói: Butler 24/3, Teague 22/3, Towns 20/6
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 21/6, McCollum 18/9, Connaughton 18/12

NBA, ALAPSZAKASZ
Miami Heat–Milwaukee Bucks 97–79
New York Knicks–New Orleans Pelicans 118–123
Phoenix Suns–Indiana Pacers 97–120
Minnesota Timberwolves–Portland Trail Blazers 120–103