Hazai Warriors-zakó és újabb döntő játékvezetői hiba

Washington Wizards–Houston Rockets 121–103

Extra szezonból régen látott gödör. Hiába mélyült két fontos láncszemmel is a Rockets rotációja (visszatérhetett Chris Paul, illetve 18 ponttal jelentkezett Gerald Green), a back-to-backet nem tudta legyűrni a társaság, a finoman szólva is szellős védekezés nem fért bele, ráadásul D'Antoni most nem is erőltette a dolgot – Harden 28, Paul 26 percet kapott, igyekezett kicsit pihentetni Szakállt. Mindkét hátvéd visszafogott teljesítményt is nyújtott egyébként, a társaság végül 30 százalék alatti triplázással zárt és az első negyedtől kezdve végig hátrányban játszott, így sorozatban ötödször is vereséget szenvedett – erre 2013 januárja óta nem volt példa a klubnál, pedig nemrég még 25–4-gyel és egy 14 meccses sikerszériával vezették a ligát. D'Antoni szerint mentálisan rendben vannak, csak fáradtak és hiányolják Capelát, de most már azért el kell indulniuk felfelé, több hibára nincs lehetőség – Paul visszatért, Green megérkezett, vasárnap este pedig hazai pályán fogadják a Lakerst.

Extrán dobott a Wizards. A Houston gyengeségeit persze ki is kellett használni, a Washington pedig tökéletesen meg is büntette ellenfelét: Otto Porter parádézott (26 pont, 7/11 tripla, 6 lepattanó, 7 gólpassz), de Bradley Beal és Kelly Oubre Jr. is húsz pont fölé jutott, összességében 18 hármast rámolt be az együttes 50 százalékos hatékonysággal, ennyi triplát utoljára 2013-ban süllyesztettek el a fővárosiak. Ennek köszönhetően végig ők jártak előrébb, a második negyedtől nagyjából nyolc és tizenöt pont között mozgott a különbség, majd a záró etapban még rátettek erre egy lapáttal Wallék – persze ki lepődött meg ezen, hiszen nem 50 százalék alatti csapat volt az ellenfél...

A Wizards legjobb dobói: Porter 26/21, Beal 21/9, Oubre Jr. 21/9
A Rockets legjobb dobói: Harden 20/3, Green 18/12, Gordon 16/6

Toronto Raptors–Atlanta Hawks 111–98

Nem hibázott a Raptors. Kötelező győzelemnek indult, az is lett belőle a Toronto számára, az első negyed után nyolc, félidőben tizenöt ponttal vezettek a hazaiak, a záró etapot már tizenkilenc egységnyi előnyről kezdhették meg, nem volt kérdés a győztes kiléte. DeMar DeRozan (25 pont, 10/18 mezőnyből, 5 gólpassz) játékát érdemes kiemelni, ahogy azt is, hogy a csapat egy meccsre eltiltotta Serge Ibakát, aki így most nem volt ott a parketten, de ezúttal ez sem számított. Két idegenbeli vereség után javítani tudott a társaság otthon, ezzel egyrészt sorozatban tizenegyedik hazai sikerét húzta be, másrészt 11–3-mal zárta decembert, ilyen jó havi mérleget pedig még sosem hozott a Raptors – kedd hajnalban érkezik a Milwaukee.

Prince-nek lehet örülni. A Hawks egyik kincse és reménye mindenképpen Taurean Prince jelen pillanatban és az idei szezonban az az egyik feladatuk, hogy belőle minél többet hozzanak ki, a fiatal pedig egyre inkább bizonyít is – ezúttal kereken harminc pontot és karriercsúcsot jelentő 5/6 triplát rámolt be, ráadásul leszedett tíz lepattanót és kiosztott két blokkot is. Rajta kívül viszont sok dolognak nem örülhettek a vendégek, hasonló okból érdemes még kiemelni az újonc John Collins kiváló játékát (11 pont, 8 lepattanó, 4 blokk, 21 perc), de a sima vereség után ezek természetesen csak szépségtapasznak jók.

A Raptors legjobb dobói: DeRozan 25/6, Valanciunas 13/3, Wright 13/3
A Hawks legjobb dobói: Prince 30/15, Schröder 14, Belinelli 14/6

Miami Heat–Brooklyn Nets 87–111

Kiütés. Ízekre szedte ellenfelét ezen az estén a Brooklyn, gyakorlatilag csak az első negyedben volt partiban a Miami – a nagyszünetben már kereken húsz ponttal vezettek a vendégek, a fordulás után pedig a különbség kis híján elérte a negyvenet is. Óriási akarattal és energiával játszottak Kenny Atkinson tanítványai, védekezésben végig hatalmas nyomás alatt tartották a Heatet, ez pedig magával hozta a jó támadójátékot is: összesen heten érték el a tízpontos határt, Harris 4/4 triplával, LeVert 12 ponttal és 11 gólpasszal, Allen 12 ponttal és öt támadópattanóval szállt be a kispadról, a második félidő gyakorlatilag már a Nets gálájáról szólt. A váratlan kiütéses sikert még érdekesebbé teszi, hogy egy idegenbeli túra negyedik állomásán született és vendégként hasonló produkcióra egyébként 1993 óta nem volt képes a klub, akkor vezetett három negyed után 35 ponttal a Phoenix ellen.

Érthetetlen összeomlás. Nem kezdett rosszul a Miami, de Erik Spoelstra már az első negyedben is elég feszültnek tűnt, talán megérezte, hogy mi vár rá - a második játékrésztől mindenesetre nem nagyon volt olyan dolog, amit jól csinált volna a csapata. A 3/26-os triplamutató is önmagáért beszél, ahogy a 34 százalékos mezőnyhatékonyság is, hazai pályán az elmúlt tíz év során csak egyszer dobott ilyen rosszul a Heat, egészen vállalhatatlan volt, amit Dragicék bemutattak most. Spoelstra szerint erre nincs magyarázat, nem tud mit mondani, vannak meccseik, amikor kiválóan játszanak, aztán jön egy-egy ilyen – csak éppen az ilyeneken úszhat el számukra a rájátszás.

A Heat legjobb dobói: Richardson 19, Whiteside 17, Dragic 11, T. Johnson 11/3
A Nets legjobb dobói: Harris 21/12, Hollis-Jefferson 18, Allen 12, LeVert 12

Chicago Bulls–Indiana Pacers 119–107

Két négyes lőtte szét a Pacerst. Kris Dunn hiányában Jerian Grant irányította a Chicagót és ő is remekül mozgatta (12 pont, 7 lepattanó, 11 gólpassz) a társaságot, de a show-t abszolút ellopta a hazai csapat két magas dobógépe. Az újonc Lauri Markkanenre nem volt ellenszer, 32 pontos karriercsúcsot rámolt be 29 perc alatt, közte 5/9 hármassal, de Nikola Mirotic is ihletett napot fogott ki: nyolc triplát süllyesztett el és 28 pontig jutott. A kettejük káprázatos tűzereje mellett Lopez és Portis számára is nyílt terület a festékben, a Chicago pedig már az első negyedet is tíz ponttal nyerte meg és végig irányította a találkozót – az utóbbi tizenkét összecsapásukból ez volt a tizedik győzelmük, tovább közelítettek a playoff-vonalhoz.

Nem talált megoldást az Indiana. Hiába villogott Darren Collison (30 pont, 4/5 hármas), hiába tett meg mindent az ezúttal is Victor Oladipo helyén kezdő Lance Stephenson, kintről nem tudták tartani a lépést a vendégek – ők 7/22, a hazaiak 18/39 triplával zártak, ezt nem lehetett mivel ellensúlyozni. A harmatos védekezésük miatt végig futottak az eredmény után, az első negyed végét követően csak egyszer-egyszer „köszöntek be" tíz pont alá, egyébként nem volt reális esélyük a győzelemre – a záró etapban is volt 18–19 egység a hátrányuk, mielőtt kozmetikázni tudtak rajta. Zsinórban harmadik vereségükkel azért erősen csúsznak lefelé a tabellán, holnap este a Minnesota elleni hazai találkozón lehet javítani.

A Bulls legjobb dobói: Markkanen 32/15, Mirotic 28/24, Lopez 12, Portis 12
A Pacers legjobb dobói: Collison 30/12, Stephenson 18/6, Sabonis 14

New Orleans Pelicans–Dallas Mavericks 120–128

Dobópárbajt nyert a Dallas. Azt tudtuk, hogy a Mavsben bőven van potenciál a kinti dobásokat illetően, de az utóbbi időben akkor jöttek a győzelmek, amikor a védekezés zárt kőkeményen, ezért is meglepő, hogy 120 kapott ponttal tudott nyerni az együttes. Márpedig ez történt, méghozzá kérdés nélkül a szenzációs dobóforma miatt: franchise-rekordot jelentő huszonkét triplát vágtak a gyűrűbe a vendégek, gyakorlatilag a teljes hátvédsor ihletett formában tüzelt, az újonc Dennis Smith Jr. pedig karrierje első tripla-dupláját (21 pont, 10-10 lepattanó és gólpassz) is betette a közösbe. Már az első félidőben látszott, hogy ez a Dallas napja, 13/17 hármassal és 17 pontos előnnyel fordulhattak Nowitzkiék, de innen még azért felállt a Pelicans és 118-115-nél úgy tűnt, hogy akár jöhet is egy fordulat – itt viszont „természetesen" érkezett egymás után két Barea-tripla, ami romba döntötte a hazai reményeket. Rick Carlisle alakulata ezzel zsinórban harmadik sikerét könyvelhette el, ami a csapat idei leghosszabb győzelmi szériáját jelenti.

Nem elég az extra támadójáték. Elöl a New Orleans sem panaszkodhat, két magasembere szenzációs mérkőzést játszott, Anthony Davis (33 pont, 12/22 mezőnyből) mellett DeMarcus Cousins (32 pont, 20 lepattanó, 8 gólpassz, 5 blokk) egészen elképesztő számokat hozott, de ez nem volt elég az üdvösséghez. Védekezésben ezúttal mintha pályán sem lettek volna Rondóék, úgy dobta szét őket a Mavs, hogy hozzá sem tudtak szólni, már az első negyedet tizenöt ponttal elbukták és végig üldözték ellenfelüket a meccs folyamán – a hajrában megteremtették maguknak az esélyt, de végül nem tudták átfordítani a találkozót, így fájó hazai vereséget szenvedtek.

A Pelicans legjobb dobói: Davis 33/3, Cousins 32/9, Holiday 23/9
A Mavericks legjobb dobói: Smith 21/15, Matthews 18/12, Harris 17/15

Oklahoma City Thunder–Milwaukee Bucks 95–97

Újabb kérdéses meccsdöntő akció. Alig egy nap telt el James Harden bostoni esete óta, most ismét egy erősen vitatható jelenet döntött el egy találkozót: a győztes kosárnál ugyanis Jannisz Antetokounmpo kilépett a pályáról, a játékvezetők viszont megadták a két pontot, így egy másodperccel a vége előtt vezetéshez jutott a Bucks. Ugyan Billy Donovan és a teljes Thunder követelte, hogy nézzék vissza a játékot, Derek Stafford játékvezető azt mondta, hogy nem nézhetik vissza, mert nem volt „ítélet", ami erre lehetőséget adott volna, egyszerűen folyt a játék és született egy kosár. „Nem játszottunk jól az első negyedben és vannak dolgok, amiken javítanunk kell, de egyértelműen kilépett a pályáról" – mondta a meccs után Donovan.

Majdnem elrontotta a Milwaukee. Az első negyed után nem sok minden utalt arra, hogy itt egy utolsó másodperces játék fog dönteni, a nyitó tizenkét percet ugyanis kereken húsz ponttal, 38–18-ra nyerték meg a vendégek, a back-to-back ellenére valósággal átgázoltak ellenfelükön. Ezt az előnyt azonban nem tudták megtartani, Paul George hiányában Russell Westbrook egyedül intézte az OKC támadójátékát (16/34 mezőnyből, 40 pont, 14 lepattanó, 9 gólpassz) és a különbség fokozatosan csökkent, Westbrook pedig négy másodperccel a meccs vége előtt egy hármassal egalizált is. Antetokounmpo ezt követően tette fel a győzelmet jelentő (egyértelműen szabálytalan) duplát, ami így óriási sikert hozott a Bucksnak, hiszen back-to-back két komoly rangadót nyert meg a gárda, míg a Thunder kiváló hazai sorozata megszakadt.

A Thunder legjobb dobói: Westbrook 40/6, Anthony 12/3, Grant 12
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 23, Middleton 20/9, Henson 18

Sacramento Kings–Phoenix Suns 101–111

Booker a legjobbkor találta meg a dobását. Pocsékul célzott ezen az estén a Suns dobógépe, csak 9/25-öt hajított mezőnyből, de a találkozó utolsó öt percében mégis kulcsszerepet vállalt abban, hogy a Phoenix meg tudta nyerni az összecsapást. Jay Triano úgy döntött, hogy irányítóként játszatja ebben az időszakban, ez pedig megtette a hatását, 26 pontjából 13-at dobott ekkor és az ő vezérletével futott csapata egy 17–4-et, amivel fordítani és végül nyerni tudott. Mellette persze illik kiemelni a kiválóan játszó és szintén 26 pontig jutó TJ Warrent, valamint az egyrészt 5/6 dobását értékesítő, másrészt Zach Randolphot kiválóan limitáló Marquese Chrisst, a vendégcsapat a találkozó nagy részében vezetett is, de éppen a negyedik negyedben került hullámvölgybe, ami után a taktikai húzás és Booker jó periódusa végül mégis győzelmet eredményezett.

A Kingsnél nem volt extra teljesítmény. Nagyjából ez hiányzott a Sacramentónak a győzelemhez, egy olyan játékos, mint amilyen a túloldalon Warren, vagy a hajrában Booker volt – náluk senki nem tudott igazán kiemelkedni, becsülettel tették a dolgukat, de nem volt meg az X-faktor. A kiegyensúlyozottságot jól jellemzi, hogy a kilenc pályára lépő hazai játékosból heten dobtak tizenegy és tizennégy pont között, a „maradék" kettő hét, illetve nyolc egységet tett hozzá, de hiába kerültek előnybe ezzel a negyedik negyedben, a végén a „sztárkaliber" döntött.

A Kings legjobb dobói: Randolph 14, Bogdanovics 13/6, Labissiere 12, Hill 12/6, Temple 12/6, Hield 12/6
A Suns legjobb dobói: Warren 26, Booker 26/9, Chriss 14/9

Golden State Warriors–Charlotte Hornets 100–111

Dwight Howard döntött. Ezzel a sikerrel is csak 3–12 a Hornets mérlege idegenben, kellemes ellenfélnek tűntek, de ez az érzés hamar elmúlt: a támadásban egészen extrát nyújtó Howard (29 pont, 10/15 mezőnyből, 9/12 büntető, 7 gólpassz, 13 pattanó, abból hat támadó) folyamatosan nyomás alatt tartotta a GSW védelmét. Mellette rögtön több terület nyílt Batumnak, Kidd-Gilchristnek, a padról pedig a Kaminsky-Lamb duó szállt be jól, így a vendégek végül azt is elbírták, hogy Kemba Walker 5/16-os mezőnnyel és 5 gólpasszal zárjon. Az egál első félidő után a másodikban fokozatosan törték meg a Warriors ellenállását és a szezon egyik legváratlanabb győzelmét aratták.

Ma semmi nem működött. Hiába dobott jól a Durant-Thompson duó, csinált megint majdnem tripla-duplát Draymond Green (8 pont, 11 pattanó, 16 gólpassz), és osztott ki 32 gólpasszt a gárda, hátul nagyon komoly matchup-problémákkal szembesültek. Az eddig jól működő védekezés a palánk közelében bedőlt, 25 faultot ütöttek be és 34 alkalommal küldték az ellenfelet a vonalra, senki nem tudta még csak lassítani sem Howardot, innentől pedig dőltek a dominók: a kispad szépen lassan eltűnt, a hagyományos jó harmadik negyedet elvesztették, a negyedikben így végig hátrányban kellett játszaniuk. Bár összességében Curry nélkül jól teljesítenek, ez örökre nem marad így – valószínűleg a Grizzlies ellen, a back-to-back második felén perclimittel ugyan, de már játszhat.

A Warriors legjobb dobói: Durant 27/12, Thompson 24/9, Livingston 12.
A Hornets legjobb dobói: Howard 29, Walker 16/9, Batum 15/6.

Los Angeles Lakers–Los Angeles Clippers 106–121

Griffin visszatért, Rivers lesérült. Gyorsan megtalálta a helyét a sérülését kiheverő Blake Griffin, bár a dobásokkal voltak gondjai, kiharcolt 12 büntetőt és 6-6 gólpasszig és pattanóig jutott, mellette a kezdőötös többi tagja is 10 pont felett dobott, ezt Jordan 16 pattanóval, Teodoszics 7 gólpasszal színezte. Rögtön a meccs elején 10 pont feletti előnyt szerzett a „vendégcsapat", ezzel pedig utána már jól sáfárkodtak, köszönhetően a padról jövő Lou Williamsnek, illetve a 15 pontig és 9 lepattanóig jutó Montrezl Harrellnek. Az örömünnep közepén azonban jött a feketeleves, Austin Rivers egyszer csak a jobb Achilles-ínához kapott és lesántikált, nagyon nem nézett ki jól az eset.

A míting sem segített. Nemrég csapatmegbeszélést tartott a zsinórban négyet bukó Lakers, de semmi nem változott, ugyanúgy 1/10-es mezőnymutatóval kezdték a meccset, mint az előzőt, és onnantól kezdve csak rohantak az eredmény után. A kezdötösből Josh Hart kivételével senki nem lógott ki lefelé, viszont igazán felfelé sem, így nagy szükség volt a padról jövő Clarkson és Nance Jr. ihletett estéjére – de ezzel is csak azt érték el, hogy ne dőljön el túl korán a meccs, 3/19-es triplamutatóval esélytelenek voltak a fordításra. Pláne úgy, hogy védekezésben kívül-belül átjáróház volt a védelmük, a Clippers kis túlzással akkor és úgy szerzett kosarat, amikor és ahogyan akart. Az ígéretes indulás után most már 11–23-mal állnak, hazai pályán pedig 6–12-vel...

A Lakers legjobb dobói: Clarkson 20/6, Ingram, Randle 18-18.
A Clippers legjobb dobói: Griffin 24/3, Williams 23/6, Harrell 15.