Csúcshoki takarék üzemmódban

Kedd este Zürichben a helyi Lions 2–1-re legyőzte a Chicago Blackhawkst a „fapados világkupának" is nevezhető Victoria-kupán, amelyet tavaly óta vív meg egymással egy NHL- és egy európai gárda. Mondhatnánk, hogy a kontinensünkön tavaly életre hívott, az idén már el is törölt Bajnokok Ligáját megnyerő svájciak eredménye híven tükrözi az Észak-Amerika és Európa közötti színvonalbeli különbség rohamos csökkenését, de kezeljük csak óvatosan az eredményt – már csak azért is, mert egy nappal korábban a szintén svájci Davost 9–2-re verte meg a Blackhawks, míg a St. Louis Blues 6–0-ra győzte le a svéd Linköpinget.

Azaz még mindig a 2009–2010-es idényét magyar idő szerint péntek hajnali egy órakor a Boston–Washington és a Toronto–Montreal mérkőzéssel elindító NHL a csúcs. A legjobbak többsége még mindig a tengerentúlon korcsolyázik (igaz, a Chicago, a St. Louis, a Florida és a Detroit pénteken és szombaton Finnországban, illetve Svédországban játszik két-két alapszakaszbeli mérkőzést), és a Sport Tv, illetve az ESPN America jóvoltából ezt a ligát láthatjuk heti több alkalommal is a televízióban. Az NHL erőviszonyait remekül ismerik a hazai hokirajongók is, és bizonyára mindenkinek van kedvenc tengerentúli csapata.

A szurkolók pedig okkal várhatják bizakodva az új idényt, hiszen a liga vezetősége immár ötödik éve a fizetési padló, illetve plafon eszközével gondoskodik arról, hogy ne legyen túl nagy különbség a klubok ereje között. Amíg 2003-ban a Detroit Red Wings játékosainak összkeresete 58 millió dollárral haladta meg a Nashville hokisainak bérét, az idén a szabályok szerint legfeljebb 16 millió lehet ez az összeg. Az új szezonban minden klubnak 40.8 millió, illetve 56.8 millió dollár között kell kihoznia a játékosok fizetését.

„Biztos vagyok benne, hogy a következő öt évben nem lesz olyan csapat, amely mindannyiszor szerepel a rájátszásban” – mondta a fizetési plafon bevezetésekor Ken Holland, a Red Wings általános igazgatója, aki azért saját csapata miatt is bízik benne, hogy tévedni fog. A Detroit ugyanis az elmúlt négy idényben playoffszereplő volt, ami az Anaheimről, a Calgaryról, a New Jerseyről, a San Joséról és a New York Rangersről ugyancsak elmondható. Az ellenpont a Florida, Toronto, Los Angeles trió, amely az új korszakban még nem szerepelt a bajnokság kieséses szakaszában.

„Lehet, hogy nem válik be a jóslatom, de azt biztosan állíthatom, hogy sohasem volt ennyire kiegyensúlyozott a mezőny. S a különbségek évről évre csökkeni fognak” – válaszolta Holland a korábbi szavait számon kérő USA Todaynek.

A fizetési plafon miatt nem túl boldogok a játékosok, akik új személyt keresnek szakszervezetük élére, mert azt szeretnék, hogy az új kollektív szerződésben kedvezőbb feltételeket harcoljanak ki az eddigieknél. A nagyobb csapatoknak meg kell válniuk néhány fontos hokistól, hiszen amíg ők az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően megkérik a maguk bérét (amely általában magasabb az előző idénybelinél), a fizetési plafon ebben az évben a gazdasági válság hatására nem nőtt a megszokott öt-hat millió dollárral, csak százezerrel – azaz 56.7 millióról 56.8 millióra változott.

A Detroitnak például éppen ezért meg kellett válnia Marián Hossától, Ty Conklintól, Chris Cheliostól, Jirí Hudlertől, Mikael Samuelssontól és Tomás Kopeckytől is, de még ez sem elég, így is lépéseket kell tennie ahhoz, hogy a felső határ alá kerüljön.

Az NHL vezetőinek örömére Hudler kivételével valamennyien az Egyesült Államokban, illetve Kanadában kerestek új állást. A cseh csatár viszont az egyre nagyobb riválisnak számító KHL-t választotta, az orosz-fehérorosz-kazah-lett szuperbajnokság továbbra is csábító a remek hokisok számára. Pénz bőven van az eurázsiai ligában, a tengerentúli klubvezetők csak annak örülhetnek, hogy a szigorú szabályok egyelőre korlátozzák a külföldiek érkezését. A KHL-ben ugyanis 20 millió dollár körül van a fizetési határ (amelybe csapatonként egy játékos nem tartozik bele), s az orosz klubok legfeljebb öt légióst foglalkoztathatnak, közülük négyet nevezhetnek egy-egy találkozóra.

Az NHL páratlan népszerűsége még évekig megmaradhat, hiszen bár az idén nyáron is visszavonultak olyan nagyágyúk, mint Mats Sundin vagy Joe Sakic (csak hogy a legnagyobbakat említsük), Nicklas Lidström, Alekszandr Ovecskin, Sidney Crosby vagy Jevgenyij Malkin személyében lesz kit csodálni.

A játék körítése pedig továbbra is páratlan lesz. Csak ízelítőül: csütörtökön Denverben a mennyezetre felhúzzák Sakic 19-es mezét, míg egy nappal később Pittsburghben az emelvényre kerül a Penguins történetének harmadik bajnoki címét méltató transzparens.