Berki lólengésben nem lelt legyőzőre

A hangulat már-már kedélyes: amott a bolgárok gyűrűvilágbajnoka, Jordan Jovcsev nevetgél nyújtás közben, s már érkezik is a románok világsztárja, Marian Dragulescu, nyomában a szombat esti egyéni összetett ezüstérmessel, Razvan Selariuval. S míg az oroszok kétszeres olimpiai bajnoka, Jelena Zamolodcsikova bújik ki pólójából, a sarokban megpillantjuk Gál Róbertet is, aki barátnőjével, Krisztával diskurál.

Persze, csak néhány nyugtató, biztató mondatra jut idejük, mert Robi már megy is a szőnyegre melegíteni - kevesebb mint egy óra múlva jelenése van a Főnix-csarnok pódiumán…

Úgy bizony, hiszen az athéni olimpián hatodik helyet szerző, világ- és Európa-bajnoki negyedik Gál Róbert ismét egy nagy világverseny döntőjébe verekedte magát, igaz, az olimpiai fináléval ellentétben most Európa legjobb talajosai között méreti meg magát.
"Én szombaton érkeztem Debrecenbe, és sajnos Robi, akkor még mindig az elvesztett ugrásdöntő miatt kesergett - magyarázza párja, Kriszta. - Szeretett volna mindkét szeren a fináléba kerülni, és mivel nagyon makacs ember, nehezen tudta túltenni magát azon, hogy ezúttal csak talajon versenyezhet. Ráadásul az Európa-bajnokság rajtja előtti sérülése is megviselte, de ahogy most elnézem őt, megnyugodott, és ez nagyon jó jel a fináléra nézve. Igaz, ő azt mondja, reálisan az ötödik helyre jó a gyakorlata, de ha a szerencse is vele lenne… Jó lenne, mert nagyon megérdemelne már egy érmet."

És Kriszta tudja, hogy mit beszél, hiszen lassan egy évtizede kíséri figyelemmel a háttérből párja pályafutását, akinek most nem egyszerű feladattal kell megbirkóznia, hiszen bár minden világversenyre maximálisan felkészítve érkezik, ezúttal a sérülése visszavetette őt. Nem véletlen, hogy edzőjével, Vereckei Istvánnal a szombati edzés után abban maradtak, hogy nem kockáztatják meg a bizonytalanabb, tíz pontból kiinduló gyakorlatot, inkább a 9.8-as produkciójával lép a pontozók elé.
S hogy ez mire lesz elegendő?

Hát nézzük!
A bevonulás után egy könynyed pacsi az edzőnek, Racsi bának, egy félmosoly a nézőknek, mialatt a döntő első részvevője, a cseh Vyoral már ott is van a szőnyegen: 8.825 - karcsú…
Honfitársa Martin Konecny sem ütősebb, társához hasonlóan ő is ront, ő is kilép a talajterületről (egy vicces kedvében lévő újságíró meg is jegyzi: más lenne a helyzet, ha krokodilokkal teli vizesárokkal vennék körbe a talajszőnyeget), s az eredmény: 8.875.

A francia Dimitri Karbanenko (1998 előtt még oroszosan jegyeztük le ezt a nevet) már látványosabb gyakorlatot produkál (nem véletlenül volt ezen a szeren 1997-ben vb-2.), de hogy 9.287-es pontszáma mire lesz elegendő…?
És jön a holland Jeffrey Wammes, akit a tavaszi Vk-versenyek folyamán többször is dicsért Gál Róbert, s a pontszáma: 9.362. Fokozódik az Eb-láz…
Patrick Dominguez Svájcból - az első és második sorában is hatalmasat ront (9.137), újabb kő eshet le a szívünkről, hogy néhány pillanat múlva összeszoruljon a gyomrunk: a szőnyegre ezúttal Gál Róbert lép!
Óriási a tapsvihar. A gyakorlat elején és főleg utána, hiszen a magyar fiú tiszta produkcióját követően a pontszám: 9.387!

Robi vezet, azaz már biztos a bronzérem (az első és nagyon vágyott!), hiszen hátravan még a románok két nagyágyúja, Razvan Selariu, és a szám világbajnoka, Marian Dragulescu. Selariu 9.487-tel a második helyre lépteti vissza Gált, Dragulescu pedig a papírforma szerint 9.637-tel megszerzi az aranyat. De nem ez a lényeg! Hanem az, hogy Gál Róbert személyében ismét magyar Eb-dobogóst ünnepelhetünk!

De hol van még a vége?!
Hiszen következik a lólengés fináléja, nem kisebb névvel, mint az Eb-bronzérmes, a vasárnapi fináléba első helyen jutó Berki Krisztiánnal…
Edzője, Kovács István még a bevonulás előtt a csarnok bejáratánál elnyom egy cigit.
"Krisztián nyugalma káprázatos, én pedig… Komolyan mondom úgy remeg a gyomrom, mintha nekem kellene tornáznom" - mondja a tréner.
Nem csoda, hét évvel Csollány Szilveszter (gyűrű) és Varga Adrienn (ugrás) szentpétervári aranyérme után ismét Eb-győzelemre esélyes versenyzőnk van.

A húszesztendős Berki Krisztián az elmúlt évek során felnőtt a legnagyobbak közé, de hogy az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Marius Urzicát le tudja-e győzni…?!
Le kell győznie! Ahogy a selejtezőben is megtette már…
Az első tornász, a francia Eric Casimir (ő is nagy rivális ám!) aprókat hibázik (9.275), ahogy a ljubljanai Európa-bajnokságon Berki előtt záró olasz Alberto Busnari is (9.050), aki a fejét csóválva megy le a pódiumról. A román Ilie Popescu gyakorlata meg sem közelíti Berki legendás repülő ollóit, sőt a végén majdnem lecsúszik a szerről, ám így is 9.487-et szavaznak meg neki a pontozók. A német Thomas Andergassen már a felénél elfárad, a közönség hangosan felhördül, amikor leesik a szerről: 9.112 - vajon mit nézhettek a bírák?!

A horvát Robert Seligman hűvös eleganciával végzi gyakorlatát (leugrása a hetvenes éveket és a háromszoros Európa-bajnok Magyar Zoltánt idézi), a pontszáma pedig: 9.587. Ô vezet, de csak az 1999-es tiencsini összetett világbajnok Nyikolaj Krjukov produkciójáig, hiszen 9.65-tel, az élen ülhet le a helyére.

No és akkor Marius Urzica!
Szeretik őt Debrecenben, miért is ne szeretnék, hiszen zseniális képességű és szimpatikus tornász, nem mellesleg pedig kegyetlenül jó gyakorlatot mutat be (9.762), amellyel alaposan feladja a leckét a mi fiunknak…
A közönség tombol, amikor Krisztián a lóhoz lép. Kívülről szemlélve valóban ő a nyugalom szobra. A tapsvihar, a buzdító szavak sem zökkentik ki a koncentrálásból, s úgy tűnik, a Főnix-csarnok atmoszférája szinte repíti őt végig a szeren. A gyakorlata lenyűgöző, a hideg futkos az ember hátán, s amint befejezi produkcióját, Urzica rögtön egy elismerő kézfogásra lép oda hozzá.

Krisztián pontszáma pedig…
9.775! Tizenhárom századponttal jobb a román versenyzőénél, aki a selejtező után láthatóan lélekben már felkészült rá, hogy igenis verhető lesz ezen a napon.
"Azért bevallom, csalódott vagyok, hiszen úgy érzem, nem hibáztam, és természetesen én is győzni jöttem Debrecenbe. De hát Krisztián is remekül szerepelt, és a bírók ezen a napon őt látták jobbnak" - mondja Urzica, mialatt a mi fiúnk vállát szinte már papírvékonyságúra lapogatják az őt köszöntők.

Az első ölelés természetesen az edzőnek Kovács Istvánnak jár, a második már a selejtezőben korláton és nyújtón szereplő Horváth Csabáé, aki gyerekkori jó barát és kabala egyben, majd Fazakas Csaba szövetségi kapitány következik a sorban, s miután holtfáradtan megválaszolja az összes újságírói kérdést is, és kezet szorít az öszszes várt és váratlan gratulálóval, a lelátón végre beleborulhat barátnője, Mária nyakába is.
Krisztián felsóhajthat, hiszen néhány óra leforgása alatt ő és csapattársa, Gál Róbert megírták a magyar tornasport újabb aranyfejezetét, vége lett a debreceni sikersztorinak.
A két versenyző diadalmenete korántsem ért véget…
Igazából csak most kezdődik!

---- "Hihetetlen érzések kavarogtak bennem, olyan volt, mintha a fiamat nézném, hiszen több időt tölt velem, mint a szüleivel, ugyanakkor pedig edzőként is kellett szemlélnem az eseményeket. Nagyon büszke vagyok rá, és arra, hogy képes volt világklasszisoktól megszokott magabiztossággal versenyezni" - mondta Berki Krisztiánról edzője, Kovács István.

"Pályafutásom során sok sikert megéltem, de már most tudom, hogy Robinak ez a szereplése dobogós az én szívemben is. Azok után, amin keresztülmentünk az elmúlt napokban, ez több mint csoda tőle" - magyarázta Vereckei István, Gál Róbert trénere.

"Féltettem Krisztiánt attól, hogy milyen hatással lesz rá a hazai közönség. Én már átéltem, milyen Magyarországon több ezer hazai szurkoló előtt versenyezni, és bevallom, nehezebb volt, mint az olimpiai döntő. Krisztián fantasztikus kvalitású versenyző, ha a magyar csapat kvalifikál az olimpiára, egyértelműen ott lesz a helye a pekingi dobogón is" - a 2002-es debreceni világbajnokság győztese, Csollány Szilveszter a lólengés döntőjéről.

"Krisztián olyan kvalitásokkal rendelkezik, amelyekkel csak a legnagyobbak bírnak, és hasonlókat tudok mondani Robiról is, akit ezúttal a szíve is nagyon segített az éremszerzésben" - Fazakas Csaba férfi szövetségi kapitány.

"Van akit stresszel, ha egy fináléban utolsóként kell bemutatnia a gyakorlatát, azt hiszem, Krisztián esetében teljesen mindegy, hiszen olyan hidegvérrel és olyan zseniálisan versenyzett, amelyre mindenki csak elismeréssel tud bólintani" - Karácsony István, a Nemzetközi Tornaszövetség férfi technikai bizottságának alelnöke. ---- Boldogság családi körben

- Ezentúl a hatos lesz a kabalaszáma?
- Miért is? - kérdez vissza néhány perccel bronzérmet érő talajgyakorlata után Gál Róbert.
- Mert az eddigi világversenyeken általában a döntő elején szólították, most viszont csak hatodikként mutatta be gyakorlatát.
- Tényleg… Ebbe bele sem gondoltam. Nem jutott eszembe, hogy végre kedvező pozícióban leszek, ami korábban, amikor még sorsolták a döntő szólítási rendjét, és nem a bejutás alapján versenyezhettünk, nem volt jellemző. Azon azonban morfondíroztam, hogyan hat majd rám, hogy előttem öten is szőnyegre lépnek, és esetleg rontanak. Megnyugtat a hibázás, vagy éppen a fordítottja történik és idegessé tesz a lehetőség?

- Hogyan ébredt? Érezte, hogy ez az ön napja?
- Jaj, a reggel iszonyú volt! Szerencsére a barátnőm, Kriszti lelket vert belém, órákon át győzködött, és végül összekaptam magam. Bevallom, nem sokan tudnak hatni rám, neki most is sikerült. Ennek ellenére reálisan az ötödik helyre vártam magam. Azt tudtam, hogy a két csehet megverem, viszont a svájci és a holland kérdéses volt. A két román pedig külön kategória, igaz, közülük az ezüstérmes Selariu verhető.
- Megszerezte pályafutása első érmét világversenyen, mégsem látszik az arcán kitörő öröm, csak a szeme csillogása árulkodik a boldogságról.
- Pedig nagyon boldog vagyok, csak hát idegileg és fizikailag is elfáradtam, talán ez látszik rajtam. A gyakorlatom során is úgy éreztem, mintha kicsit lassú lennék, és csak a rutin vitt előre. Nagyon jól jön az a másfél hetes pihenő, amit most kapok. Sajnos, többre nincs idő, mert az universiadén is indulok, előttem vannak az őszi Világkupa-versenyek, no és a novemberi melbourne-i világbajnokság.

- Újdonsült érmesként mi a legközelebbi vágya?
- Hogy végre odajussak a családtagjaimhoz. Már a gyakorlatom előtt felfedeztem őket a nézőtéren, utána pedig észrevettem, hogy anyukámnak potyognak a könnyei… ---- A földön járó lovas bajnok

- A pénteki selejtezőben bemutatott produkciója után azt mondta, hogy edzésen képes volt már jobb gyakorlatra is. Mostani teljesítményét milyennek ítéli?
- Ennél tényleg nem tudok jobbat. Ez százszázalékos volt - felelte a magyar tornasport újdonsült Európa-bajnoki aranyérmese.
- Az első helyen került be a legjobb nyolc közé, a selejtező után mégis azt mondta, hogy az sem baj, ha vasárnap "csak" bronzérmes lesz, mint tavaly. A verseny előtt sem emelte meg a mércét?
- Az edzőm, Kovács István megemelte. Ô aranyat szeretett volna, és én teljesítettem a kérését. Én egyébként célként mindig csak azt fogalmazom meg magamnak, hogy jól oldjam meg a feladatot, mindent kihozzak magamból, minél jobb gyakorlatot mutassak be. Megpróbálok a földön maradni, és nem lovalom bele magam az aranyérembe.

- Ön előtt mutatta be gyakorlatát a szer királya, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Marius Urzica. Milyen érzés volt utána a lóhoz lépni?
- Amikor megláttam, milyen magas pontszámot kapott, arra gondoltam, hogy ennél többet már nem lehet elérni. Szerencsére a pontozók nem így látták.
- Ha a versenyek nézői között szobrászművész is ülne, a nyugalom szobrát önről mintázná. Vagy nem így van?
- Míg az edzőmön látszik, hogy milyen ideges, én valóban próbálom lenyugtatni magam. Persze, bennem is van feszültség, de titkolom.
- Milyen módszere van erre?
- Nézem a többiek gyakorlatát, de nem a hibáikat figyelem, azoktól próbálom elvonatkoztatni magam, hanem igyekszem egyszerű nézőként élvezni a tornát. És bevallom, az is jót tesz, hogy legjobb barátom, Horváth Csaba, ott ül mellettem. Azt is mondhatom, hogy Picur a kabalám.

- Árulja el, egy csepp izgalom sem volt önben a döntő előtt? Tudott aludni az éjjel?
- Bevallom, a selejtező után azért jobban aludtam… De most már vége a versenynek, este a banketten nagyot bulizunk, és kiengedjük magunkból a feszültséget!